A zab nemcsak értékes abraktakarmány, emberi táplálkozás céljára és élelmiszeripari feldolgozásra is termesztik sajátos kémiai összetétele miatt.
A zab takarmányértéke nagyon jó, amely jól hasznosuló fehérje-, keményítő- és zsírtartalmának köszönhető. Gazdag a mész- és foszfortartalma, amely a csontképződést segíti elő. De mindezek mellett még E-vitamint is tartalmaz, ami az apaállatok tenyészképességét növeli. Így a zab főleg a fiatal és tenyészállatok takarmányozására használható takarmánygabona.
A zab értékes beltartalma alapján emberi táplálkozásra is alkalmas. A zabpehely, zabliszt stb. mellett csecsemőtápszerek készítésére is felhasználják.
A zab azonban nemcsak fontos abraktakarmány, hanem értékes szálastakarmány-növény is. A tavaszi bükkönnyel együtt vetett zab – a zabos bükköny – fontos tavaszi keveréktakarmány. Ezenkívül a zabszalma is értékes, a tavaszi árpa szalmájához hasonló értékű takarmányszalma.
Rendszertan és biológiai jellemzés
A zab (Avena sativa L.) az Avena nemzetségbe tartozik, ahol vad- és kultúrfajok egyaránt találhatók. A kultúrzabfajok közül legfontosabb és legelterjedtebb az abrakzab (Avena sativa L.). Az abrakzabnak bugatípusa alapján pedig két alfaja különböztethető meg: a bugás zab (A. sativa L. subsp. difussa Asch. et Graeb) és a zászlós zab (A. sativa L. subsp. orientalis Schreb.) A termesztett zabok két típusra oszthatók: pelyvászabok és csupaszzabok csoportjára.
A vadzabok veszélyes gyomnövények, amelyek közül legismertebb a hélazab (Avena fatua L.), amely egyébként az abrakzab ősének is tekinthető.
A zab biológiai jellemzése
A zabnak fejlett, mélyrehatoló, jó tápanyagfeltáró képsségű gyökérzete van. A zab gyökerének szívóereje a kalászosok közül a legnagyobb a talajvíz- és tápanyagkészletét a többi gabonához hasonlítva jobban hasznosítja.
Virágzata laza bugavirágzat. A bugán az oldalágak elágazásának iránya és a főtengelyállás-szöge szerint két bugatípust különböztethetünk meg: a zászlós és a piramis alakú bugát.
A zab kalászkáiban a virágok száma 2-3, melyek közül rendszerint csak kettő termékenyül meg. Elhelyezkedés szerint van egy nagyobb külső vagy alsó, és egy kisebb belső vagy felső szemtermés. A buga virágzása – és a szemek érése – a buga csúcsán kezdődik, és onnan halad lefelé. Egy buga virágzása kb. 1 hétig tart. A zab öntermékenyülő, de kismértékben idegen megporzás is előfordul.
Szemtermése pelyvás. A szemtermés alakja hosszúkás, vége felé elhegyesedő. A pelyvás szemtermés színe a fajtától függően változó, leginkább sárgásfehér. Ezerszemtömege 25–40 g.
A zab élettani hatása:
– Gazdag B- és E-vitaminban.
– Vas, kálium, kalcium, foszfor és magnézium is található benne.
– Magas a fehérje- és zsírtartalma.
– Regenerálja az idegeket, élénkíti, táplálja az egész idegrendszert.
– Ajánlott bőr- és emésztési panaszoknál.
– Ajánlott továbbá kimerültség és fokozott stressz esetén.
– Gyulladásgátló anyagokat tartalmaz, nyugtatja a gyomrot, beleket.
– Természetes lúgosító hatásával a szervezet savasodását képes megkötni, megszüntetni.
Használatos formái: a zabkása, a zabdara, valamint a zabpehely. Könnyen emészthetőek, laktatóak, változatosan lehet őket elkészíteni, nem puffasztanak, zsírtartalmuk alacsony.
Mivel aminosav-tartalmuk sok esetben nem komplett, ezért ajánlott kiegészítenünk őket hüvelyesekkel és zöldségekkel, így tökéletes táplálékot biztosíthatunk szervezetünk számára.
