Az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) tavaly átfogó elemzést készített a termőföldárak és földbérletek alakulásáról az Európai Unió 11 kiválasztott, régi tagországában (és 18 körzetében)
Az Európai Unió egyes tagországaiban az árak nagyon különbözően alakulnak. Jelenleg Svédország (egyes körzeteiben) a hektáronkénti 2000 és Hollandia (egyes körzeteiben) 40 000 euró között ingadoznak. A földárakat elsősorban a főbb mezőgazdasági termékek árai, az egy lakosra jutó termőföld nagysága, az infrastruktúra kiépítettsége és a támogatási jogosultság befolyásolja. A hazai gazdáknak is tehát jól meg kell jegyezniük, hogy a támogatási jogosultság végérvényesen beépül a termőföld forgalmi értékébe.
Az Európai Unióban ugyancsak érdekes képet mutatnak a földárak időbeni alakulásai, mivel azok 1992 és 2008 között például Görögországban 25 százalékkal visszaestek, Írországban viszont 250 százalékkal emelkedtek.
A vizsgált országokban (Franciaországot és Németország keleti tartományait kivéve) az állam semmilyen formában nem korlátozza a földvásárlást, és kizárólag az eladó és a vevő megegyezésétől függ az ár. Franciaországban azonban csak erre a célra létrehozott úgynevezett SAFER-szervezeten keresztül kell megkötni a termőföldre vonatkozó adásvételi szerződéseket, és tudni kell, hogy az államnak elővételi joga van.
Az adásvétellel ellentétben az állam a vizsgálat országok többségében központilag szabályozza a földbérlet rendszerét, és megadóztatja a föld értékesítéséből és bérbeadásból származó jövedelmet. Több ország kormánya megszabja a maximális, illetve a minimális bérleti díjat és a minimális bérleti időtartamot, amit Belgiumban és Franciaországban kilenc évben, Hollandiában hat, Spanyolországban pedig öt évben szabnak meg. Meg kell azonban jegyezni azt is, hogy csaknem minden ország megenged szóban kötött, határozatlan idejű és nem fix díjazású bérleti szerződéseket is.
Fontos még megemlíteni, hogy a föld után járó uniós támogatás általában a bérlőt illeti meg, bizonyos esetekben azonban megosztható a bérbeadóval. A bérleti díj, akárcsak a föld ára, függ többek között a föld minőségétől, művelési ágától és fekvésétől, és szabályozásánál az állam speciális szorzókat alkalmazva számítja ki a díj nagyságát.
A hazai gazdák számára is példaértékű lehet, hogy a szemlélt országokban a bérleti díjak szántóföldek esetében hektáronként 72 és 180 euró között ingadoznak és a földárakkal ellentétes irányban is változhatnak, például Németországban átlagosan 37,4, Nagy-Britanniában viszont 13,7 százalékkal csökkentek az utóbbi 15 évben.
