A szakemberek figyelmeztetnek: – Nincsenek címek, nem tudjuk, hogy kihez forduljunk, azt sem, hogy hol dolgoznak a kollégák. Az új tulajdonosok közül sokan, elhanyagolva a növényvédelmet, drasztikusan leépítették az általuk foglalkoztatott növényvédelmi szakemberek számát
Az Újvidéki Mezőgazdaság Karon hatéves szünet után ismét sor került a hagyományos növényvédelmi szakelőadásra. A szeminárium egyik témája a peszticidhulladék megfelelő kezelésének és tárolásának a kérdése volt. Dr. Stevan Maširević egyetemi tanár a szakelőadást beharangozó sajtókonferencián elmondta, hogyha nem történnek meg a megfelelő lépések, akkor hamarosan egy Fruška gora méretű hegy halmozódik föl a peszticidhulladékokból. A szeméthegyhasonlat nyilvánvalóan szónoki túlzás, de jól rávilágít a probléma sürgető voltára.
– Egy nem hivatalos adat szerint Szerbiában 10 millió különféle peszticidhulladék keletkezik. Ennek egyik fele 1 liter alatti, a másik fele 1-től 200 literesig terjedő csomagolás. Nemcsak a folyékony peszticideket tartalmazó különféle műanyag palackokat soroljuk e vegyi eredetű mérgeket tartalmazó szeméttermék közé, hanem a vetőmagos zsákokat is. Ezeknek egy részét eldobják, sok közülük a folyóvizekbe kerül, egy részét pedig megsemmisítik vagy valamilyen módon tárolják. A fő gond, hogy szervezetlenül történik mindez. Ezen a módon rendkívül nagyszámú peszticid kerül vissza ellenőrizetlenül a földbe – összegezte a probléma lényegét Maširević professzor.
Az Újvidéki Mezőgazdasági Karon, számot vetve a magyarországi és a szlovéniai tapasztalatokkal, a tarthatatlan helyzet megoldásán dolgoznak. Már konkrét lépések is történtek az ügyben. A Vajdasági Fejlesztési Alap nyitottnak mutatkozott a kérdés iránt, s eszközöket biztosított egy, a peszticidhulladékok kezelésével és tárolásával kapcsolatos tanulmány kidolgozására. A mezőgazdasági minisztériumból Dušan Pajkić, a főfelügyelőség igazgatója is jelezte, hogy egy e célú megbeszélésre szeretne ellátogatni az Újvidéki Mezőgazdasági Karra. Elindult tehát valami, de ezek még csak a kezdeti lépések. Amint a sajtótájékoztatón jelen lévő szakemberek hangsúlyozták, három föltételt kellene érvényesíteni: alkalmazási kontrollra, ellenőrzött keretek között folyó peszticidtermelésre és a szükséges törvényi előírások meghozatalára volna égető szükség. A megfelelő jogi keretek megteremtése, Maširević szavai szerint, a köztársasági parlament munkáján áll vagy bukik.
– Mi azt javasoljuk, hogy peszticidhulladék begyűjtése úgy történjen, hogy minden egyes csomagért kauciót fizessenek. Természetesen nagyobb összeget, mint amennyit a begyűjtő a szeméttelepen egyébként is kapna a műanyag hulladékért.
Maširević szerint mindenképpen el kellene kerülni, hogy a szeméttelepekre kerüljön ez a mérgezett műanyag hulladék, ahol azt földolgoznák mint újrahasznosítható terméket. Ez nem jelenti, hogy a külön gyűjtőhelyekre került peszticidhulladékot ne lehetne hasznosítani, a professzor szerint a téli hónapokban például kórházakat vagy egyéb közhasznú intézményeket lehetne vele fűteni.
Nemcsak a peszticidhulladékkal, hanem a növényvédő szerek alkalmazásával kapcsolatban is sürgető gondok várnak megoldásra. Amint azt dr. Dušanka Inđić egyetemi tanár kiemelte, a szerbiai mezőgazdasági szerkezetben az utóbbi időben végrehajtott tulajdonváltás leépítette az addig jól működő mezőgazdasági kapcsolatrendszert.
– Nincsenek címek, nem tudjuk, hogy kihez forduljunk, azt sem, hogy hol dolgoznak a kollégák. Emiatt nehezen tudunk összejönni – állapította meg, amihez Stevan Maširević még hozzáfűzte, hogy az új tulajdonosok közül sokan, elhanyagolva a növényvédelmet, drasztikusan leépítették az általuk foglalkoztatott növényvédelmi szakemberek számát.
Növényvédelem nélkül azonban a modern mezőgazdasági termelés nehezen képzelhető el.
– Peszticidek nélkül gyorsan „korogni kezdene a gyomrunk”. A titok nyitja, hogy szakszerűen kell őket alkalmazni – összegezte végül Maširević.
