De minden rosszban van valami jó is. A jelentős fáziskésés lehetőséget nyújt mind az államnak, mind a kereskedőknek és a termelőknek, hogy fölkészüljenek arra a kereskedelmi szerkezetváltásra, amely a multinacionális üzletláncok megjelenésével fog bekövetkezni. A magyarországi tapasztalatokra mindenképpen érdemes odafigyelni, ahol a kiskereskedők és a termelők tömegesen mentek tönkre, miután a profitéhes külföldi nagyáruházak átvették a hazai kereskedelemben az irányítói szerepet. A magyar kormány későn kapott észbe. A polcokon egyre kevesebb a magyar áru, ennek egyik oka, hogy az üzletláncok ott szerzik be az árut, ahol azt a legolcsóbban kínálják. Külföldön például. Eközben a hazai termelőknek és kereskedőknek gyakran olyan üzletkötési föltételeket kínálnak, ami azok tönkremeneteléhez vezet. A magyar kormány 80 százalékkal szeretné növelni a magyar áru arányát a hipermarketekben, de ezt nem lesz könnyű elérni. Azért sem, mert a tönkrement vállalkozások helyébe nem léphetnek egyik napról a másikra újak, egy kis túlzással szólva állami beavatkozás nélkül a hipermarketek kíméletlen üzletpolitikájának kiszolgáltatott hazaiak közül lassan nem lesz, aki termeljen és aki beszállítson. Ezzel pedig a külföldi agráráru beáramlásához az eddiginél is tágasabbra nyílhat a kapu.
Az állam hosszú távon itt veszítheti el azt, ami rövid távon a külföldi üzletláncok betelepülésével nyert. Amint a magyarországi példa is mutatja, rövid távon munkahelyek nyílnak, fontos adójövedelemhez jut a költségvetés, s ezen túl a kormányon lévő pártok még politikai nyereséggel is számolhatnak, hiszen a csillogó áruházak roskadozó polcai, az olcsóbb áru javítja a lakosság közérzetét. Hosszú távon viszont ennek fejében, a megfelelő, helyi érdekeket védő állami szabályozás elmaradása következtében, a hazai kiskereskedelmi hálózat és termelői potenciál végveszélybe kerülhet. A hazai piacról kiszoruló hazai termelői és értékesítői hálózatba újból életet lehelni annak a térvesztése után már sokkal nehezebb feladat. Ezért kell időben lépni.
Slobodan Milosavljević jelenlegi kereskedelmi és volt mezőgazdasági miniszter sajtónyilatkozataiból nem derül ki, hogy tudatában van-e ennek a veszélynek. A miniszter kizárólag a kedvező következményeket emlegeti: azt, hogy a megnövekedett konkurencia a kínálat kiszélesedését és az árak csökkenését eredményezi. Ez aligha vitatható, de az éremnek a másik oldalára is oda kellene figyelni!
A kereskedelmi minisztérium munkatársa, Gordana Klanšček a Vojvodina Sport és Üzletközpontban tartott előadásában is utalt rá, hogy az állam a szabadkereskedelem jegyében egyre kevésbé fog beavatkozni a piaci viszonyokba, magyarán őket védő, protekcionista intézkedésekre ne nagyon várjanak a termelők és a hazai kiskereskedők. Gordana Klanšček ehelyett az összefogást javasolja, nemcsak a termelők szövetkezését, hanem azoknak az összekapcsolódását a hazai kiskereskedelmi hálózatokkal. Mint mondta, gyökeres szemléletváltásra van szükség. Alkalmazkodni kell a modern piaci viszonyokhoz, eleget kell tenni az élelmiszerbiztonsági és élelmiszerminőségi követelményeknek, szigorúan be kell tartani a határidőket és megfelelően kell csomagolni az árut. Klanšček szerint az egészséges élelmiszerekre és a hazai márkákra (brandekre) hangsúlyt fektetve a hazai mezőgazdaság és kiskereskedelmi hálózat számára jó fölfutási lehetőség van.
Kishegyes község termelőinek törekvései beleillenek ebbe a szakértő által fölvázolt képbe. Tájjellegű termékekkel, mézborral, feketicsi meggyből készült meggypálinkával és meggyborral, kecskesajttal, kecskeszalámival, mézzel, fűszerpaprikával, tormával, szilvakompóttal stb. voltak jelen az újvidéki Vojvodina Sport és Üzletközpontban az Epicentar szervezésében megrendezett ételkiállításon. Amint Bácsi Gábor, a községi mezőgazdasági osztály vezetője elmondta, az Epicentar fölkínálta, hogy üzletet nyit a tájjeleggű termékeknek, ami áruik értékesítése terén a kishegyesi termelőknek is nagy segítséget jelentene.
