A múlt heti tőzsdei hírek alapján megdőlni látszik – legalábbis rövid távon – a tőzsdei elemzők év eleji előrejelzése, amely a gabonatartalékok fogyatkozása miatt a gabonaárak növekedését jósolta. Számos tényező járult hozzá a gabonaárak múlt heti meredek lejtmenetéhez, leginkább mégis a líbiai polgárháborús helyzet, ami megnövelte az olajhiány miatti aggodalmakat. Líbia a világ kőolajtermelésének mindössze 2 százalékát adja, nem az innen érkező nyersolaj hiánya vezetett tehát az olajár megugrásához, hanem a félelem, hogy a válság átterjedhet a többi kőolajtermelő arab országra is. Az elemzők szerint a kőolaj áremelkedése magával vonhatja a kukorica drágulását.
Rövid távon leginkább az arab országokban történő események befolyásolják a világpiaci terményárakat, első helyen kell említeni a líbiai polgárháborús helyzetet, ez az ország ugyanis Észak-Afrika legnagyobb olajtermelője. A múlt héten, kedden hirtelen csökkent az olajnövények és a gabonafélék ára a világ tőzsdéin, a líbiai események miatt a befektetők a gabonát eladva sorra áttértek a nyersolaj vásárlásra, s ez lefelé nyomta a mezőgazdasági terményárakat. A következő napokban stabilizálódtak az árak. A chicagói határidős tőzsdén a múlt héten a kukorica tonnája 270 dolláron, míg a búzáé 280 dollár körüli áron állapodott meg.
A múlt heti tőzsdei helyzetkép ismét rámutatott arra, hogy a mezőgazdasági terményárakat a tőzsdei spekuláció milyen nagy mértékben képes befolyásolni. Sokan e spekuláció rovására írják, hogy mára az élelmiszerárak meghaladják a 2008-as rekordszintet, ami akkor éhséglázadásokat idézett elő a világ több részén is.
Az arab országokat föllázító, dominóelv szerint terjedő forrongás hosszú távon is befolyásolhatja az olajárakat, és közvetve a mezőgazdasági terményárakat is, de a jelen pillanatban senki sem tudná megmondani, hogy milyen végkifejlettel zárul ez az eseménysor.
A gabona és az olajnövények világpiaci értékének a csökkenéséhez más tényezők is hozzájárultak. Az Európai Unió a múlt héten úgy döntött, hogy a 27 tagországban ideiglenesen megszüntetik a védővámokat a gabonafélékre és a többi élelmiszerre, amivel az árak elszabadulásának kívántak gátat vetni. Az intézkedéstől az élelmiszerárak és a takarmányárak csökkenését remélik, ami a későbbiekben a hús és a hústermékek árának a mérséklődését kellene, hogy eredményezze.
Az utóbbi időszakban az arab országok fokozott gabonavásárlása is véget ért. Némely országban tíz havi gabonatartalékokat halmozott fel a kormány, azt remélve, hogy ezzel elejét vehetik a szegények lázongásának.
Az olajnövények kapcsán az is hozzájárult a szóban forgó árváltozáshoz, hogy Brazíliában, ahol egyes tartományokban már elkezdődött az aratás, jó szójatermést jósolnak: 72 millió tonnás termésre számítanak az olajos növényből, ami 4 százalékkal meghaladja a tavalyi eredményt.
A kukorica ára is lefelé tartott a múlt héten a világ tőzsdéin, de kisebb ütemben, mint a többi gabonaféle ára. Ennek a valószínű oka, hogy a tőzsdei elemzők körében az a vélekedés uralkodik, hogy a tengeri az új termés levételéig az északi féltekén, vagyis őszig megtartja magas árát a világ tőzsdéin. Ha pedig tovább nő a nyersolaj ára, ami a jelenlegi helyzetben valószínűnek mondható, akkor a növekedni fog a kukorica iránti kereslet, ugyanis az Egyesült Államokban a bioetanol előállításának ez a fő nyersanyaga.
A közeljövőben a kukoricaárat Argentína bejelentése is befolyásolhatja, miszerint további 7 millió tonna tengeri exportját engedélyezi. Ezzel 12 millió tonnára emelkedik a dél-amerikai ország kiviteli potenciálja ebben az évben.
Az elemzők szerint az elkövetkező időszakban arra számítanak, hogy fokozatosan stabilizálódik az olajnövények és a gabonafélék ára, ez valószínűleg némi árcsökkenéssel jár, kivéve a kukoricát. Ennek a terménynek az ára az előrelátható olajválság miatt emelkedhet a közeljövőben.
