A napok múlásával egyre gyakrabban gondolunk a tavaszra. Titokban már elképzeljük, hogy rügyeznek, majd kivirulnak a fák, a kertek, virágba borul körülöttünk a világ. A természet viszont egyelőre késlekedik. Hiszen már márciust írunk. Igen, de a február talán még a januárnál is hidegebb volt, majd következett egy-két szép nap, volt húszfokos nappali hőmérséklet is, de a farsangi időszak befejeztével mintha megrendelésre érkeztek volna, megjöttek a böjti szelek.
– Fújnak a böjti szelek! – mondjuk szinte ugyanazzal a hangvétellel, sóhajjal a reggeli kávé mellett.
– Emlékszel még? – kérdezem a férjemet, hány éve is annak, hogy a nagy fóliasátor a szomszédék kertjében landolt? Azóta nem tudok aludni, amikor tavasszal feltámadnak a böjti szelek.
– Mekkora kárral járt! – folytatja. – Éppen megvásároltuk az új fóliát, kihúztuk – azt a csattogást! Ma is ugyanazt az idegállapotot élem át, mint akkor. Tölts nekem egy pohárka pálinkát, hogy megnyugodjak!
– Ezenkívül arra is emlékszem, hogy édesanyám ez idő tájt, minden évben készülődött már a kora tavaszi kerti teendők elvégzésére. Előszedegette a kis, bordó kartondobozkáját, melybe a már február folyamán megvásárolt vetőmagokat elhelyezte, majd kiválogatta, mit kell ilyenkor március elején elvetni, mit pedig majd csak akkor, ha fölmelegszik a talaj. Nézz ki az ablakon! Máris esik az eső.
– Az idén, alighogy megjavult az idő, néhány órára vagy egy-két napra kisütött a nap, már is megeredtek az ég csatornái. Mikor tudjuk elvetni a zöldséget, sárgarépát, salátát, hónapos retket? Alig szikkadt fel valamennyire a talaj felszíne, máris itt az újabb eső. Most várni kell. Közben sok minden eszembe jut.
Talán ahogyan a böjti szél átfújja a tájat, a tél által ottmaradt nehéz levegőtől kitisztítja a határt, ugyanúgy „fújja át” ilyenkor a lelkünket is. Ahogyan a télvégi–tavaszi fuvallat szárítja a talajt, a böjti időszak testünkre-lelkünkre gyakorolt hatása is megmutatkozik. Ahogyan a talajt előkészíti a vetésre, testünket és lelkünket is felkészíti a húsvéti időszakra.
Hogyan készíti fel a testünket? A böjti étkezési szokásokkal bizonyos értelemben tisztítja a szervezetünket. Azzal, hogy a szervezet megtisztul, könnyebben mozgunk, egészségesebben étkezünk, esetleg megvonunk bizonyos étkeket szervezetünktől, lelkileg erősödünk meg. Szinte a lélek parancsol a testnek, pontosan tudja, mi a jó és mit nem szabad. E tartalmi felkészülés nélkül nincs húsvét. Édesanyám toppan be.
– Az eső mindent elrontott. Ti, min búslakodtok? Történt valami?
– Nem édesanyám, nem történt semmi, nincs semmi baj, hiányzik a napfény, a tavasz. Minden olyan komor, ezek a böjti szelek…!
– Ne is mondjátok, mindenki ideges, apátokhoz nem lehet szólni, begörcsölt a gyomra, mert, amikor felépítettük a házunkat, jött egy nagy szél és néhány tetőcserepet lesodort, azóta nem tud magához térni, ha ilyen csúnyán fúj a szél. A gyógyszertárban voltam, viszem a görcsoldót.
– A veje már megitta a kupica pálinkát, hasonló okból kifolyólag. Ne mérgezze édesapát gyógyszerrel, inkább adjon neki is pálinkát. Itt nálunk bevált.
– Édes gyerekem, mi van a kezedben? Béka? Be ne hozd!
Mire odanéztem, volt mit látnom, egy béka, egy csúnya nagy varangyos volt Jánoska két kis kezecskéje között.
– Ne irtózzatok, nem ti fogjátok kezetekben! Csak meg szerettem volna mutatni, ezt a külsejében csúnya, de nagyon hasznos állatot. Nézzétek, milyen gyönyörű bogárfekete szemei vannak. Nem bánt ez senkit sem. Most ébredt fel, majd hamarosan előbújnak a legyek, szúnyogok is, azok fognak majd benneteket bántani. A béka az felfalja a rovarokat, sok hernyót, legyet, szúnyogot, pókot, bogarat, lepkét, pusztít el.
– Nagyon szép, drága kisfiam, hogy így szereted őket, de a békák kinn jobban érzik magukat. A nedves levegő jót tesz nekik, felfrissül tőle a bőrük. Most már végérvényesen itt a tavasz. Édesanyám, ne búslakodjon! Holnap már bizonyára veteményezhetünk.
