Kórokozó támadja meg azokat a génmódosított növényeket, amelyeket Roundup gyomirtó szerrel kezelnek. Ez a kórokozó – a jelek szerint – a Roundup gyomirtó szer fő hatóanyagához, a glifozáthoz kötődik
Ha beigazolódik a Reutersben ez év március 1-jén megjelent hír, a kórokozó megjelenésének egyelőre kiszámíthatatlan következményei lehetnek a mezőgazdaságra és az emberiségre nézve.
A GM szója és kukorica új, parányi kórokozója nagy koncentrációban van jelen a takarmányban, és ez ártalmas lehet az állatokra, valamint az emberre is.
Egy – csak elektronmikroszkóp alatt látható – kórokozó támadja meg azokat a génmódosított növényeket, amelyeket Roundup gyomirtószerrel kezelnek – írta figyelmeztető levélbenaz USA Mezőgazdasági miniszterének Don Huber növénypatológus, aki a Purdue Egyetem nyugalomba vonult professzora, és jelenleg az Amerikai Növénybetegség-kutató Társaság vezetője.
Ez a kórokozó a jelek szerint a Roundupgyomirtó szer fő hatóanyagához, a glifozáthoz kötődik, mondja a professzor.
Itt meg kell jegyeznünk, hogy a Monsanto cég által kifejlesztett szója, kukorica- és cukorrépa-vetőmagok ennek a nagy hatású gyomirtó szernek a tűrésére vannak génmódosítva, a márkanevük is ezt tükrözi: Roundup Ready.
Figyelmeztetett: a laboratóriumi vizsgálatokmegerősítették akórokozó jelenlétét sertések, szarvasmarhák és más állatok szervezetében, amelyeknél spontán vetélés lépett fel, illetve terméketlenség alakult ki.
„Úgy vélem, a veszély, amellyel szembe kell néznünk ezzel a kórokozóval kapcsolatban, a maga nemében egyedülálló és magas kockázatú. Laikus kifejezéssel élve, sürgősséggel kell kezelni” – írta Huber.
A Monsanto elutasítja a vádat, azt mondja, hogy sem a saját kutatásai, sem több amerikai egyetem kutatásai nem támasztják alá Huber megállapítását.
„A Monsantónak nincs tudomása semmilyen megbízható tanulmányról, amely kimutatná, hogy a Roundup Ready hajlamosabb lenne bizonyos betegségekre, vagy hogy a glifozát alkalmazása a Roundup Ready vetőmagoknál fokozná a növények betegségre való hajlamát” – válaszolta a cég közleményében.
Az USDA illetékesei nem voltak hajlandók kommentálni a levél tartalmát: „Tanulmányozzuk, és közvetlenül dr. Hubernek fogunk válaszolni, nem a médián keresztül” – közölte a minisztérium szóvivője.
Egyes tudósoknak az a véleménye, hogy vannak jelek, amelyek arra mutatnak, hogy gyakoribbak a gyökérgomba-megbetegedések, valamint a tápanyaghiányos állapotok a Roundup Ready növényeknél. Azt mondják, hogy a mangánhiány különösen jelentős probléma a legtöbb amerikai termőterületen.
Monsanto
Ismerkedjünk meg egy ma már nálunk is jelenlevő cég történetével és tevékenységével. Mi is tulajdonképpen a Monsanto? Miképpen lett a világ második legnagyobb mezőgazdasági vegyszereket gyártó vállalata, a legnagyobb GM vetőmagtermelők egyike, és nemsokára az American Home Productsszal megvalósuló egyesülés révén az Egyesült Államok legnagyobb gyógyszergyára is? Vajon a Monsanto valóban olyan „tiszta és zöld” társaság-e, amilyennek a hirdetései mondják, vagy ez az újfajta kép pusztán egy ügyes reklámfogás? A pontos megértéshez szükséges egy kis történelmi áttekintés a Monsanto tevékenységeiről.
A St. Louis (Missouri) székhelyű Monsanto vegyi üzemet 1901-ben alapította John Francis Queeny. Queeny, egy önmagát képző vegyész hozta be Németországból az Egyesült Államokba az első mesterséges édesítőszer, a szacharin gyártási eljárását. Jegyezzük meg, hogy a szaharin egészségre károsító hatása miatt Európában be van tiltva, illetve korlátozva van a használata. Sajnos szűkebb környezetünkben még napjainkban is használják egyes üdítőital-gyártók. Ellenőrizzük a címkéken az összetételt, és kerüljük a szaharintartalmú italokat.
Roundup gyomirtó
Ez ma a világ legnagyobb mennyiségben eladott gyomirtója. Jelenleg a glifozát és a vele rokon gyomirtók, mint a Roundup, teszik ki a Monsanto éves forgalmának hatodát, és jövedelmének a felét. A Monsanto erősen terjeszti a Roundupot, mint biztos, mindenre jól alkalmazható gyomirtót. Javasolják a teniszpályától és a gyümölcsöskertektől a fenyőerdőkig, ahol a levegőből való permetezéssel el lehet nyomni a lombhullató magvakból kikelő csemetéket és cserjéket. Az oregoni növényvédőszer-helyettesítőkért alakult szövetség (Northwest Coalition for Alternatives to Pesticides, NCAP) egy tanulmánya összefoglalja több mint negyven tudományos közlemény adatait a glifozátról és a polioxi-etilénaminokról, amelyeket felületaktív szerként tesznek a Rounduphoz. Arra a következtetésre jutottak, hogy a gyomirtó messze nem annyira jó, mint amennyire azt a Monsanto hirdetései állítják.
A Monsanto legutóbbi éves jelentése azonban világosan bizonyítja, hogy nagyon jól megtanulták a megfelelő bűvös szavakat. A Roundup nem gyomirtó, hanem „talajművelő és talajpusztulást gátló eszköz”.
Roundup eady növények
A genetikailag módosított szója és kukorica kivitelének megakadályozására irányuló törekvés sugallta a Monsanto azon korábbi gyakorlatának a folytatását, amelyet a hormonkészítmények ellenzőinek a ledorongolására használt. Amíg a Monsanto azzal érvel, hogy Roundup-Ready szójája révén csökken a gyomirtó-felhasználás, a gyomirtónak ellenálló növényváltozatok széles körű elfogadása valószínűleg egyre inkább növeli a gazdálkodók gyomirtótól való függését. Az eredeti gyomirtó alkalmazása után kinőtt gyomok ellen rendszerint újra kiszórják azt. A Roundup Ready szója kelendőségnek fő oka, hogy egy gyomos területet is nyugodtan be lehet vetni vele, aztán pedig jó sok gyomirtóval kezelni a problémát, márpedig ilyesmit senkinek sem szabadna csinálnia.
A Monsanto az elmúlt években növelte a Roundup termelését. Azok a gazdák, akik Roundup Ready magvat vetettek, szintén súlyosan károsodott növényekről adtak hírt, megváltozott alakú toktermésekkel, amelyek az érési időszak háromnegyedében lehullanak a növényről.
Ezen gondok ellenére a Monsanto továbbra is folytatja a genetikai beavatkozásokat a mezőgazdaság területén, hatalmába kerítve az Egyesült Államok legnagyobb, jól megalapozott vetőmagtársaságát. Már a Monsanto tulajdona a Holdens Foundation Seeds, amely vetőmaggal látja el az ország kukorica-vetésterületének 25–35 százalékát, valamint az Asgrow Agronomics-ot, amely úgymond az Egyesült Államok vezető szójatermelője, fejlesztője és szállítója.
A társaság más országokban is agresszívan terjeszkedik, bekebelezve a nagy cégeket. 1997-ben a Monsanto megvette a Sementes Agroceres RT.-t, Brazília vezető vetőmagtársaságát, amelynek részesedése a helyi piacon 30 százalék. Kanadából 1997-ben a Monsantónak vissza kellett szállítania 60 ezer zsák genetikailag módosított repcemagot. Nyilvánvaló módon egy szállítmány Roundup-ellenálló mag olyan beültetett gént tartalmazott, amely különbözött a megvizsgált és fogyasztásra alkalmasnak tartott magoktól.
Vizsgáljuk hát meg a Monsanto élenjáró termékeinek valódi természetét, az egészségünkre és a világ környezetére gyakorolt hatásait.
A Monsantónak azt az érvét, miszerint a Roundup-Ready szójával magasabb hozamot lehet elérni, a Wisconsini Egyetem kutatói cáfolták meg. Az 1998-ban megvizsgált huszonegy termőföldből tizenhét mutatott jelentősen alacsonyabb hozamot a hagyományos növényekkel való összehasonlításban. Annak ellenére, hogy a vállalat látja el a Monsantót a Roundup-hoz szükséges alapanyaggal, tavaly az American Cyanamid arról nyilatkozott a sajtóban, hogy mennyivel alacsonyabb a Roundup Ready szójafajták agronómiai teljesítménye a vizsgált területeken, és tájékoztatta a farmereket arról, hogy ennek a szójának a termelése lényegesen kisebb profithoz vezet.
Dr. Marc Lappe a Center for Ethics and Toxics-ból publikált egy jól megalapozott tanulmányt a Journal of Medicinal Food című lapban, melyben rámutatott, hogy a Monsanto-féle Roundup Ready szójabab 12–14 százalékkal kevesebb olyan hasznos, a természetben előforduló növényi ösztrogént tartalmaz, mint a közönséges szójabab. Ez a növényi ösztrogén természetes védelmet nyújthatna a mellrák, a különböző szívbetegségek és a csontritkulás kialakulása ellen. |
Európában, és talán Magyarországon is moratórium van a génmanipulált termékeket illetően, de ez nemsokára lejár. Amerika viszont nagy nyomást gyakorol a világra, hogy elkezdhesse a szállítást. Egyelőre állattakarmányként hasznosíthatják a GM növényt. Ha az állat egész nap gyanús eledelt eszik, és mi elfogyasztjuk azt az állatot, bekerül a mi szervezetünkbe is.
Mi lesz velünk?
A genetikailag módosított növények nemcsak a Monsanto hasznának gyarapítása érdekében léteznek, hanem a népességrobbanás kérlelhetetlen gondjának a megoldását is jelentik. A Monsanto biotechnológiai termékeinek évtizedeken át folyó agresszív terjesztése, a rekombináns szarvasmarha-növekedési hormontól (rBGH) az erős gyomirtóknak ellenálló GM növényekig, és a rovaroknak ellenálló pamutig, etikailag megkérdőjelezhető.
Aki még többet szeretne tudni erről, az emberiségre nézve veszélyes multiról, olvassa el a magyarul is megjelent francia dokumentumkötetet: A Monsanto (rém)regénye címen.
Mindebből következik, hogy óvatosan kell bánni a gyomirtókkal és a Roundup Ready növényekkel. Egyszóval, mellőzni kell mindkettőt. Mellesleg meg kell jegyezni, hogy a Pioneer kukorica egyes fajtái is Roundup Ready növények. Ezen érdemes mélyen elgondolkodni, és levonni a tanulságot, milyen kukoricafajtákat termesztünk földjeinken.
Egyetlen bevált módszer van a gazdasági folyamatok befolyásolására. A vásárlói szokások megváltozása ki tudja kényszeríteni a gazdasági folyamatok olyan irányba terelését, amely nem a legnagyobb gazdasági hozam elérését tartja szem előtt. Amennyiben tájékozottabbak vagyunk, vásárláskor megtagadjuk a GM termékek vételét, vagy csupán előnyben részesítjük a biotermelésből származó ételeket. Ezzel mindannyian egy kicsit hozzájárulunk a környezetünk megóvásához. Világszerte vetőmag-forradalmárok szövetkeztek a vegyszermentesen termeszthető, jó minőségű régi gabonafajták feltámasztására. Közös érdekünk lenne, ha Vajdaság termelői is ezt a forradalmat támogatnák.
Minden jel szerint Szerbia a Monsanto nyomására engedélyezni fogja a GM növények termesztését, és ezzel együtt a szuper erős Roundup herbicid felhasználását is. Aki még próbálkozna a Roundup gyomirtóval és a GM növényekkel, az indiai példa talán felébreszti.
India nagy pamuttermesztő ország, jó üzlet volt eladni a GM pamutot és a hozzáillő erős Roundup gyomirtót. Három év után kezdtek vizsgálódni a földjeik körül, és katasztrofális változásokat tapasztaltak. A földben korábban jelenlevő humuszt képző és a cellulózt felbontó baktériumok 17%-al csökkentek. Az egyéb hasznos baktériumok is lecsökkentek 14%-al. Azok a vitális enzimek, melyek segítenek a gyökérnek hasznosítani a tápanyagfelvételt drasztikusan, 26,6 %-al lecsökkentek.
Következtetés: a föld minősége leromlott, úgymond terméketlenné vált a GM pamut és a csodának titulált gyomirtó használatával. Egyes becslések szerint Indiában 7,6 millió hektár GM pamutültetvény van, mely a totális kihalásra van ítélve. Ennek következtében Indiában évente 4000 termelő követ el öngyilkosságot, mert földje elveszítette termőképességét.
