Egy termelői egység nagysága is meghatározza, szükségünk van-e komoly mérésekre és műszerekre, vagy megelégszünk a kevésbé pontos, de mégis határesetként elfogadható eredményekkel.
A kezdő termelő, miközben ismerkedik a tápoldat keverés boszorkánykonyhájával, nem fog első nap pH-mérővel rendelkezni. Ezt a későbbiek során is meg lehet vásárolni, de ettől függetlenül a tápoldattal kapcsolatban valamilyen adatra szükségünk van. Első lépésként válasszuk az akvaristák által is használt pH-mérési módszereket. Ez lehet megfelelő skálával ellátott pH-papírcsík vagy tekercs. A dobozon fel van tüntetve, mettől meddig és milyen pontossággal mérhetünk a pH-papírral. Ha lehetőségünk van választani többféle pH-papír közül, akkor az 5,5–8-ig terjedő tartomány a megfelelő lehetőleg 0,2 pH pontosságú skálával. A 0,5 pH-pontosság is elfogadható rosszabb megoldásként, de ha lehet, akkor inkább a 0,2-est válasszuk. Ezenkívül az akvaristák használnak speciális indikátorfolyadékot is a pH relatív pontos meghatározására. Egy kis epruvettába tesszük a tápoldatot, ehhez adunk néhány csepp indikátorfolyadékot, és az elszíneződést összehasonlítjuk egy színskálával. Ezt mellékelik az indikátorfolyadékhoz. Ezzel a módszerrel is legfeljebb 0,5 pH pontossággal tudunk mérni. Első lépésként még ez is jobb, mint a sötétben tapogatózni, és még megközelítőleg sem ismerni a tápoldatunk savassági fokát.
A földi termesztésben is fontos a föld pH-értékének ismerete. Ettől függően kell kezelni és adagolni a műtrágyákat vagy a föld tulajdonságait megváltoztató vegyszereket. Általánosan elfogadott módszer, hogy egy rész átlag földmintát összekeverünk két rész desztillált vagy ionmentes vízzel. Ezt állni hagyjuk pár órát, majd leszűrjük, és ebből veszünk mintát a pH mérésre vagy az EC meghatározására. A földhöz ragaszkodó termelők a mért eredményből tudni fogják, mit kell tenni, ha savas és mit, ha bázikus eredményt kapunk. Jöhet a meszezés, gipszezés stb., a méréstől függően.
A pH-mérő műszer fontos része a kalibráló vagy más néven pufferoldat. Ez egy pontos pH-értéket adó oldat, melyhez be lehet állítani, kalibrálni a pH-mérőt és utána biztosak lehetünk a mérés pontosságában. Ennyi ismeret a pH-mérőről elegendő lesz, jöhet a következő nagyon fontos műszer.
Az EC-mérő
Általánosan elfogadott az EC megjelölés használata, mely az angol Electro Conductivity rövidítéséből származik. Jelentése: elektromos konduktivitás vagy vezetőképesség. Jöhet a kételkedők kérdése, miért van szükségünk az EC mérésére? Kezdjük az alapoknál. Vegyük a desztillált vizet, mely nem tartalmaz semmilyen oldott állapotban levő anyagot, sót. Ha lemérjük a desztillált víz vezetőképességét, eredményül 0-át kapunk. Ez annyit jelent, hogy a desztillált víz nem vezeti az áramot, vezetőképessége nulla. A vízben oldott állapotban jelenlevő sók vezetik az áramot. Minél több sót oldunk fel a vízben, annál jobban vezeti az áramot és annál nagyobb vagy mondhatnánk úgy is, jobb lesz a vezetőképessége. Ebből a kis elmélkedésből láthatjuk, hogy ha ismerjük egy folyadék vezetőképességét, akkor abból következtetni tudunk, mennyi oldott állapotban levő sót tartalmaz? Ez fontos adat, mert ettől függ a növények tápanyagfelvétele. A gyökerek érzékenyen reagálnak a körülöttük levő sók mennyiségére. Egyes növények az alacsony sótartalmú, míg mások a magasabb sótartalmú környezetet szeretik.
Az EC mértékegysége a S/m (Siemens/méter), és az ettől 1000-szer kisebb a mS/cm (milli Siemens/cm) és az egy mS/cm-től 1000-szer kisebb érték a mS/cm (mikro Siemens/cm). Amerikai műszereken néha az eredményt TDS-ben (Total Dissolved Solids) tüntetik fel, mely az összes oldott állapotban levő sót jelenti. Egy EC (1 mS/cm) megközelítőleg 700 TDS, illetve 700 mg/liter oldott állapotban levő sót jelent. A mi értelmezésünk szerint az 700 ppm vagy 700 mg oldott só literenként. Ennyi elég is az unalmas elméletből és most nézzük, mire kell figyelni egy EC-mérő vásárlásakor.
Az EC-mérő egy digitális kijelzésű műszerből és egy hozzá kapcsolódó elektródából áll. Az elektróda rozsdamentes anyagból, vagy grafitból készül és nem sérülékeny. Ritkán lehet találkozni cserélhető elektródás EC-mérővel, bár létezik ilyen is. Ha megnézzük közelebbről az elektródáját, általában két, ritkább esetben négy rövid pálcát látunk. Néha gyűrű alakban helyezik el az elektródákat, de ez a ritkább változat. A négy elektródával rendelkező műszerek valamivel pontosabban mérnek, de számunkra elegendő a két elektródás változat is. Vásárláskor meg kell nézni a műszer mérési tartományát és azt is, hogy több tartományban tud-e mérni. Általában egy kis kapcsoló segítségével lehet átkapcsolni a kisebb vagy nagyobb mérési tartományokra. Ez általában úgy van jelezve a műszeren, hogy mér milli Siemensben és mikro Siemensben is. Ha a milli Siemenset nézzük, akkor 0-tól maximálisan 10-ig terjedő skála elegendő. A 10 EC-érték ritkán fordul elő. Paradicsomnak a legmagasabb az 5 EC-érték körüli tápoldat.
A műszer beállítása szempontjából fontos a kalibráló folyadék. Ez egy jó műszer mellett kötelező tartozék. Az olcsóbb kézi műszereknél ezt néha kihagyják. Ezzel is olcsóbban lehet eladni a műszert. Ennek hiányában a műszer mérési megbízhatósága csökken és később teljesen megbízhatatlanná válhat.
Földi mérésekre alkalmas szúrópálcás elektródával rendelkező digitális EC- és pH-mérőt is vásárolhatunk. Ilyen esetben előnyösebb, ha cserélhető elektródásat választunk és tápoldatot is tudunk mérni. Az EC-mérők ára 50–100 euróig terjed.
Anyagi szempontból valamivel olcsóbbak a kombinált a pH, EC, TDS és akár hőmérséklet mérésére is alkalmas műszerek. Általában a pH-mérő elektróda cserélhető. Ezek a műszerek számunkra megfelelő pontosságú adatot szolgáltatnak, és ha lehetőségünk van, nyugodtan megvásárolhatjuk. A kalibráló folyadékokról ne feledkezzünk meg, nélkülük a műszert nem tudjuk használni és beállítani. A kombinált műszerek ára 100–200 euróig terjedhet.
Az oldott oxigén mérése
A hidrokultúrás termesztésben időnként ajánlatos ismerni a tápoldatban levő oldott oxigén mennyiségét. Ez főleg a visszaforgatós rendszernél nyújt támpontot arról, hogy mennyire használódott el a tápoldat, és szükséges-e oxigénnel dúsítani. Az elfolyós rendszereknél erre akkor van szükségünk, ha külön levegő adagolásával dúsítjuk a tápoldatot. Az oxigén hiánya azt is jelenti, hogy a tápoldat már többször megfordult a rendszerben és elhasználódott a benne levő oxigén. A hiányzó oxigént pótolni kell. Halastavaknál, akvarisztikában vagy az akvapóniában, ahol kombináljuk a hidrokultúrát és a haltenyésztést, nélkülözhetetlen a vízben levő oldott oxigén mennyiségének mérése. Ez a műszer csak laboratóriumi minőségben, tehát számunkra megfelelő pontosságot nyújtó kivitelben kapható. Magas ára miatt csak akkor vásároljunk ilyen műszert, ha az nélkülözhetetlen és elősegíti a minőségesebb termelést. Az oxigénmérők 200–500 euró-ig terjedő áron kaphatók.
Refraktométer
A termés minőségének és érettségi fokának meghatározására használjuk. Mérhetjük vele a levelek, késztermékek szárazanyag tartalmát, és ebből következtetni tudunk az érettségi és minőségi szintre. Működési elvéről már korábban szó volt, most nézzük, hogy mire figyeljünk vásárláskor?
Számunkra elég, ha legtöbb 30% szárazanyag tartalomig mér a skála. Ezt általában Brix-fokokban szokták jelölni. Nem felel meg, ha a skála fagyálló folyadék, vagy akkumulátorsav mérésére van kalibrálva. Az egyszerű kézi refraktométerek 60–100 eurós áron kaphatók. Alkalmazható a földi és a hidrokultúrás termesztésben is.
Egyéb hasznos mérőműszerek
Ma már elfogadható áron vásárolhatunk zseb kolorimétert. Ez egy hasznos kis laborműszer, melyet a tápoldat elemeinek százalékos kimutatására használhatunk. Megfelelő vegyszerek, reagensek segítségével kimutathatók a makro- és a mikroelemek is. A föld vízes kivonatából meghatározhatjuk a benne levő elemeket, és ebből megállapíthatjuk, milyen műtrágyát használjunk, melyek a hiányzó elemek. Ha eldöntöttük, hogy egy ilyen hasznos kis műszert vásárolunk, akkor pontosan meg kell határoznunk, milyen elemeket szeretnénk mérni, és ahhoz megfelelő vegyszerkészletet kell vásárolnunk. A hidrokultúrás visszaforgatós rendszernél és a földi termesztésben lehet hasznos a tápelem mennyiségének koloriméteres meghatározása.
A kézi koloriméter egy speciális változata képes a levelekben levő klorofil tartalmának meghatározására.
Digitális hőmérők és nedvességmérők széles választékban kaphatók az üzletekben. Az infravörös érintés nélküli távhőmérők ára fokozatosan csökken, és lassan számunkra is elérhetővé válik. Az elkövetkező felmelegedésekre gondolva fontos lehet a fóliasátorban lemérni a levél, a termés, esetleg egy hervadó virág hőmérsékletét. Erre ideális műszer az infravörös hőmérő. 70 eurótól felfelé különböző változatban kapható.
A számunkra fontos műszerek száma a technika fejlődésével állandóan gyarapszik és áruk fokozatosan csökken. Figyeljük a fejlődést és alkalmazzuk a számunkra fontos és a zsebünk által elérhető műszereket.
Refraktométer
pH, EC, TDS hőmérő
Infravörös hőmérő
Zsebkoloriméter
