A zab takarmányértéke nagyon jó, amely jól hasznosuló fehérje-, keményítő- és zsírtartalmának köszönhető. Gazdag a mész és foszfortartalma, amely a csontképződést segíti elő. De mindezek mellett még E-vitamint is tartalmaz, ami az apaállatok tenyészképességét növeli. Így a zab főleg a fiatal és tenyészállatok takarmányozására használható takarmánygabona. A zab értékes beltartalma alapján emberi táplálkozásra is alkalmas. A zabpehely, zabliszt stb. mellett csecsemőtápszerek készítésére is felhasználják. A zab azonban nemcsak fontos abraktakarmány, hanem értékes szálastakarmány-növény is. A tavaszi bükkönnyel együtt vetett zab – a zabos bükköny – fontos tavaszi keveréktakarmány. Ezenkívül a zabszalma is értékes, a tavaszi árpa szalmájához hasonló értékű takarmányszalma. Szemtermése pelyvás szemtermés. A szemtermés alakja hosszúkás, vége felé elhegyesedő. A pelyvás szemtermés színe a fajtától függően változó, leginkább sárgásfehér. Ezerszemtömege 25–40 g.
A szemtermésnek biológiailag értékes beltartalma van. Nagy a fehérjetartalma, ezenkívül elég sok zsírt (kb. 5%) és ásványi anyagokat (kalcium, foszfor), valamint E-vitamint tartalmaz.
A zabnak is vannak tavaszi és őszi fajtái, leginkább a tavaszi zabfajtákat termesztjük.
Éghajlat és talajigény, vetésváltás
Éghajlatigény. A zab a hűvösebb, csapadékosabb éghajlat növénye, ilyen viszonyok között bővebben terem. A zab hazánkban mindenütt megterem.
Talajigény. A zab a szélsőségesebb talajok kivételével minden talajon termeszthető, de nagyobb termés csak a jobb vályogtalajokon várható. Különösen jól terem a humuszban és nitrogénben gazdag talajokon. A zab számára a talaj pH-optimuma 5,3–6,4.
Jól terem még a gyeptörésben és erdőirtásban is. A mélyített talajokon pedig a felhozott nyerstalajra sem kényes. Az enyhén savanyú talajokon, valamint erősen kötött talajon is termeszthető. A talajok kultúrállapotára sem igényes, mert a gyomokat elnyomja.
Vetésváltás. A zab nem kényes az előveteményekre sem, ezért gyakran visszaélnek igénytelenségével, mert sovány talajokon, és rossz elővetemények után vetik. A zab is meghálálja a jó előveteményeket. Legjobb előveteményei a zabnak is az istállótrágyázott kapások, valamint az évelő pillangósok és füvesherék, de önmaga után ne következzen, mert erre érzékeny.
Tápanyagellátás és trágyázás
Sovány talajokon kedvezően reagál az istállótrágyára is. Műtrágyázása pedig mindenben hasonló és csak nagyon kis mértékben tér el a többi kalászos gabona műtrágyázási irányelveitől.
A műtrágyák közül a zab a nitrogénre a legigényesebb, ezért a zab nitrogénigényes növénynek tekinthető. A foszfor- és káliumigénye – gyökérzetének jó tápanyag-feltáróképessége miatt – kisebb, mint a többi gabonaféléé. A foszfor- és kálium-műtrágyázás pedig csak megfelelő nitrogénellátottság esetén gazdaságos.
A zab fajlagos tápanyagigénye 100 kg termésre vonatkoztatva: 2,5 kg N, 1,5 kg P2O5, 1,8 kg K2O, vagyis 5,8 kg vegyes – NPK – hatóanyag.
A zab nitrogénfelvétele a tenyészidő kezdeti szakaszától egészen a virágzásig élénk. A többi kalászosokhoz képest asszimiláló képességét hosszabb ideig megtartja. A foszforigény a növekedés első szakaszában nagyobb. A kalciumfelvétel maximuma a szárba szökkenés és a bugahányás között van.
