A cukorszirup a méhpusztulás ellenszere?

A méhek jól átteleltek – az idén nem lesznek akkora veszteségek, mint tavaly

Március 13-án jubileumot ünnepelt az óbecsei Tisza Méhész Egyesület – fennállásának 120 évfordulójáról ünnepélyes keretek között, számos meghívott vendég és a tagság jelenlétében emlékezett meg a szervezet.

A találkozó alkalmából Ferencz Attila méhészt, a szervezőbizottság tagjától kérdeztük, hogyan vészelték át a hosszú telet a méhek? – A méhészek általános véleménye szerint a méhek az idén jól átteleltek, most nem lesznek olyan nagy veszteségek, mint az utóbbi években. A méhészek tanultak az előző évek keserű tapasztalatából, és igyekeznek feltalálni magukat. Nyilván a községet sújtó tömeges méhpusztulásra céloz. Mi okozta ezt hét évvel ezelőtt? – Hét éve május elsején történt egy nagy méhpusztulás. A szakértők később megállapították, hogy idegméreg okozta a tragédiát, aminek következtében a megmaradt méhek úgy viselkedtek, mint a kábítószer-élvezők. Hiába tettünk feljelentéseket, nem lett eredménye. A méhek nagyon érzékenyen reagálnak a virágporral, nektárral bevitt méregre: a méhecske, ha beröpül a kaptárba, a táncával, mozgásával információt ad át, de mérgezés esetén rossz irányba tereli a többi méhet, vagy kiröpülés után nem talál vissza, és így eltűnnek a kaptárból a méhek. Teljesen felbomlik ilyenkor a méhcsalád belső élete, és elhal a család.

Ferencz Attila

Ez ellen hogyan védekezhetnek?
– Tavalyelőtt két újvidéki méhész együtt teleltette a méheket azzal, hogy egyikük ősszel kipörgette az összes mézet, és cukorsziruppal etette télen a rovarokat, a másikuk bent hagyta a mézet telelőnek – az utóbbinak 200 család méhe ment el, míg az előbbi méhésznél mind megmaradt. Azóta a méhészek cukros sziruppal teleltetik át a méheket.

Milyennek ígérkezik a méz felvásárlási ára?
– Meglehetősen jó áron veszik most nagyban a mézet, a fölvásárlási ár meghaladja a kilónkénti két eurót, kicsiben pedig 300–350 dinár. Pozitív és reménykeltő ez a tendencia.

Számos szabályzat és előírás vonatkozik a méhészetre, de törvény még nem született.
– Hét éve nincs méhészeti törvény, és az előírások sem egyértelműek a méhegészségügyi vizsgálatokkal, a mézelemzéssel, a méhek szállításával, a permetek és mérgek használatával kapcsolatosan. Állami támogatás sem igazán érkezik. Csak összehasonlításképpen: Romániában a méhészek 1500 euró támogatást kapnak, a kormány támogatja a méhrajokat, az eszközöket, és azok a fiatal házaspárok, akik hajlandók vidékre költözni és ott méhészkedni, 25 ezer eurót kapnak, aminek a 3/4-ét kötelesek méhészetre fordítani. Ott már úgy látszik, felismerték, mennyire fontos területe a mezőgazdaságnak a méhészet, hiszen a gyümölcsfák, az ipari növények megporzásához nagy szükség van a méhekre. Az utóbbi években ugyan nálunk is lehet pályázni kölcsönökre vagy vissza nem térítendő támogatásra, de kevés a forrás, és kicsi az érdeklődés.

Szabó József, a Tartományi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap igazgatója az óbecsei méhészek rendezvényén elmondta: az alap négy éve nyújt hiteleket a méhészeknek, ez idő alatt több mint 100 pályázó nyert, és több mint 400 ezer eurót osztottak ki a számukra. A kamatláb a méhészetre évi 2 százalék, a nyugalmi időszak 2 év, és másfél év áll rendelkezésre a hitel visszafizetésére. Jelenleg a kaptárokat, a pótkocsikat, a rajokat támogatják, de az idén remélhetőleg a méhanyák is bekerülnek ebbe a körbe.