A japán fürj már 600 évvel ezelőtt díszmadárként volt tartva. Gazdasági jelentősége 1910-től nőtt, amikor megkezdték a szelektálásukat hús-, illetve tojástermelés irányába. Ettől kezdve új háziszárnyassá vált.
A kifejlett példányok tömege 130 gramm körüli. Évente 280–320 darab tojást termel. Gyorsan fejlődik, már 35 napos korában ivarérett és 40-45 napos kortól tenyésztésbe vonható. Baromfitáppal könnyen felnevelhető, de figyelembe kell venni az elhízási hajlamukat is. Ezért legjobb a táphoz hozzáadni kölest, muhart és fénymagot. A japán fürjnek több színváltozata létezik. Legismertebbek a vadszínezetűek, a foltos-tarka, barna és a fehér színűek.
Vajon miért terjedt el a japán fürj tenyésztése? A fürjtojás a tyúktojáshoz viszonyítva ötször több foszfort, hétszer több vasat és szinte tízszer több B-vitamin-komplexet tartalmaz. A-vitamin-tartalma szintén magasabb a tyúktojásénál. Magas aminosav-koncentrációja roborálóként hat az emberi szervezetre. Egy tojó évente akár három kiló tojásmennyiséget képes termelni, ami a súlyának a többszöröse. A tojások kedvező biokémiai összetételének köszönhetően mint ételkiegészítő terjedt el a felhasználása. A tojásokat folyamatosan kell szedni, hogy megelőzzük, illetve kezeljük az egyes betegségeket. Nagyon fontos, hogy csak a nyers tojásnak van kedvező hatása. Aki nem szereti a nyers tojás ízét, legjobb, ha habosra keveri, és cukorral, illetve mézzel édesíti. Cukorbetegeknek ez az édesítési módszer nem ajánlatos. A tojások fogyasztását beszéljük meg a kezelőorvosunkkal! Létezik több recept egyes kúrákra. Így a vérképlet helyreállítására 60 db tojás szükséges, míg az emésztési zavarok és gyomorfekély kezelésére 120, májbántalmak 180, cukorbetegség, szívbántalmak és migrén esetén 240, valamint tumorok esetén 1080 tojás fogyasztása ajánlatos. Ezt a tojásmennyiséget folyamatosan és megfelelő időközökben kell fogyasztani. Az egyszerre elfogyasztott kúraadag nem hoz semmiféle eredményt. A friss tojások a hűtőszekrényben 60 napig őrzik meg minőségüket. Ez után sütve, illetve főve fogyaszthatóak. Japánban naponta 2 millió tojást termelnek. Mint a legtöbb tudományban Japán a világelsők között van ezen a területen is. Egy olyan országban, ahol a stressz okozta bántalmak mindennaposak, a fürjtojás fogyasztása az egyik leggyakoribb módszer az immunrendszer erősítésére.
A tojástermelés céljából a fürjet legjobb másfél évig tartani. Ez után, hogy gazdaságos legyen a termelés, legjobb levágni a madarakat. Léteznek fürjtípusok, melyek kizárólag hústermelésre vannak kitenyésztve. Ezeket a madarakat már 40 napos korban lehet használni táplálkozásra. A fürjhúsból készült levesek, illetve sültek vadas jellegűek.
Tartásban nem igényelnek nagy helyiséget. Egy kisebb ketrecben könnyen tarthatók. Kevesebb tápot fogyasztanak, mint a tyúkok ugyanannyi testtömeg-gyarapodásra. Gyorsan gyarapodnak és ivaréretté válnak. Fele annyi koleszterint tartalmaz a fürjtojás, mint a tyúktojás. A tartásuk gazdaságos, már 100 egyed tartása hasznot hozhat a családi kasszába. Ha csak családi felhasználásra tartunk japán fürjet, az igényeket 10 egyed ki tudja elégíteni.
