A mezőgazadsági termékek kiviteli tilalmának meghiredetése nem megoldás az aszálykárok orvoslására, ez az egyöntetű véleménye a termelőknek és a szakembereknek is.
A szerb kormánynak hasznosabb volna más intézkedésekhez folyamodnia, amelyekkel a piaci folyamatokat némileg szabályozni tudná. Az egyik megoldás a Köztársasági Árutartalékok nagyobb mértékű bevetése, hiszen épp ebből a célból is alapították, mondják.
Az országos aszálykár, az előzetes becslések szerint 2,1 milliárd dollárt nyom, állítja Vojislav Stanković a Szerbiai Gazadsági Kamara elnöke. Ez közvetlen hatással lesz az élelmiszerárak alakukására, mert már most bizonyos, hogy mindennek emelkedik az ára. Többet kell majd fizetni a lisztért, az étolajlért, a kristálycukorért, továbbá a tejért és a húsért. Azonban vígaszul szolgálhat, hogy hiánycikkek nem lesznek, mert az országos tartalékokban 100 000 tonna liszt, 60 000 tonna étolaj és 300 000 tonna kenyérgabona található.
Miroslav Kiš a Földművesek Társulása igazagtóbizottságának elnöke szerint sem a mezőgazadsági termékekre kivetett kiviteli tilalom az egyetlen kulcsa a mezőgazdaság megmentésének. A belgrádi sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy efféle próbálkozásokra már volt példa, ám a valódi hatás elmaradt.
– Hagyni kell a piacot a maga törvényszerűségei szerint működni, mert minden beavatkozás a kereskedők és a mesterkedők érdekeit szolgálja, a termelők pedig az emelkedő árak mellett is vesztsek lesznek – mondta Kiš. – Elvileg –, folytatta –, a zárlatot a jószágtenyésztők érdekében vezetik be, de a tapasztalat azt mutatja, hogy az efféle intézkedések gyakorlati haszna alig mutatható ki.
