Vöröshagymamag-szüret a tóbai határban
Kelet-Bánát térségében (Tóba, Magyarcsernye, Tamásfalva) az éghajlati és talajadottságoknak köszönhetően – és persze a gazdák szaktudásának meg kitartásának eredményeként – magas szintű vetőmagtermelés jellemzi a növénytermesztést. Az itt előállított zöldség- meg virágvetőmag legnagyobb része évtizedek óta a külföldi piacra kerül
Juhász Attila: A kedvezőtlen, aszályos időjárás ellenére is bőséges a termés, a hagymamag a külföldi piacra kerül
Tőke és munkaigényes, sok kézi munkaerőt követelő ágazat a vetőmagtermelés, így a természeti adottságok ellenére talán ezért nem növekszik látványosan a sokszínű virágtól pompázó vagy éppen a zöldségnövényekkel bevetett terület. A szélsőséges időjárás ugyanolyan gondot jelent a vetőmagtermelőknek is, akárcsak a szántóföldi haszonnövényeket termesztő gazdáknak. Július utolsó napjaiban megkezdődött a betakarítás, amit a mag minőségének (csírázóképesség, csírázási erély) megállapítása, majd a feldolgozás követ.
– A vetőmag előállítása folyamatos ellenőrzés alatt történik, de látjuk már, hogy egyes zöldségnövényeknél a hozamcsökkenéshez a szerényebb minőség párosul. Ez a térség azért felel meg a virág- meg zöldségnövény-vetőmag termesztésére, mert a magvak beérésének idején rendszerint elkerül bennünket az eső, így zökkenőmentes a betakarítás, rövid idő alatt megtörténik az utóérlelés. De az idei trópusi hőség egyes növényfajtákat, mindenekelőtt a vízigényes kabakosokat, a dinnyét, az uborkát, a tököt nagymértékben károsította. Nem volt tökéletes a beporzás, ami az „üres” szemek számán is tükröződik – mondja Biacsi Dezső magyarcsernyei gazda, majd hozzáteszi: – A növény úgy védekezett a magas hőség ellen, hogy a termésképződményt, pl. a tök esetében egyszerűen „ledobta”. A salátamaggal meg úgy jártam, hogy a közelmúltban hullott kiadós eső következtében a legértékesebb magvak kiperegtek a fürtből, s nagyon szépen ki is keltek, zöldell a salátabokrok alja, úgyhogy hamarosan akár palántázásra is alkalmasak lesznek. Szóval, nagy gond, hogy mintegy másfél hónapig nem volt eső ezen a vidéken, de még nagyobb gondot okozott a levegő magas hőmérséklete és az alacsony páratartalom. Öntözéssel lehetne mérsékelni az aszály károsító hatását, a mikroszórófejes öntözési módszer a levegő hőmérsékletét is csökkentené, anélkül, hogy a növényt stressz érné, csakhogy a földjeim mellett húzódó csatornákban nincs víz, kutat fúratni pedig túl költséges lenne, meg nem is célszerű kútból öntözni.
Biacsi Dezső: Jelentős kár is érte a vetőmagtermelőt, hiszen a kabakosok megtermékenyülése nem volt tökéletes, a salátamag egy része kipergett, s a bokrok alatt ki is kelt
– Ha valamely haszonnövényből kevesebb terem, nyomban növekszik az értékesítési ár, aminek napjainkban tanúi vagyunk a búza, a kukorica meg a szója esetében. Vonatkozik-e ez a zöldségnövény- meg virágvetőmagra is?
– Nem. A búzát vagy kukoricát termelő gazda nyomban a betakarítást követően eladhatja vagy kedvezőbb árra várva visszatarthatja a terményt, a vetőmagtermesztőt szerződés kötelezi a termelési ciklus kezdete előtt megbeszélt vetőmagmennyiségek leszállítására. Az értékesítési ár is előre ismert, ami mindig biztonságot jelent a gazdának, tehát nem számíthatunk növelésre. Gazdaságom ugyan a vetőmagtermelésre alapozódik, de a vetésszerkezetből nem hiányozhat a kalászos gabona meg a kukorica sem, ez utóbbit mintegy 10 holdon termesztem. Az aszály ellenére is meglepően jó állapotban van a növényzet, különösen az NS 6030 hibrid, s igaz, hogy nagyobb jövedelmet valósítok meg a kukoricán, mint a zöldség- meg virágvetőmagon, de bármennyire is vonzó a kukorica értékesítési ára, nem számítom abbahagyni a vetőmagtermelést.
Igazi látványosságai a határnak azok a parcellák, amelyeken a vöröshagyma vetőmagja terem. A feketemagot rejtő rózsákat lemetszik, majd néhány napi szárítást, utóérlelést követően kezdődhet a cséplés.
– Hét holdon termesztettem vöröshagymamagot, s jó termésre van kilátás, hiszen szépen fejlettek a rózsák, telve vannak feketemaggal. Holland sárga pogácsahagymamag ez, a Stuttgartner riesen. Attól függetlenül, hogy vannak már olyan bőtermő hibridek, amelyek magról termeszthetők, beltartalmi értékük elmarad a klasszikus módszerrel, vagyis hároméves időtartamban előállított vöröshagyma mögött – hangsúlyozza Juhász Attila, akinek a tóbai határban lévő parcellájáról kerülnek szárításra a hagymarózsák. – A feketemag kézzel történő betakarításának kezdete nem akkor kezdődik, amikor már teljesen száraz a mag, elszáradt a rózsa vagy buga, mert kipereg, nagy a szóródási veszteség. Mielőtt megnyílna a tok, amikor az még minimális nedvességet is tartalmaz, el kell kezdeni a vágást. A kora reggeli órák felelnek meg legjobban a betakarításra, amikor még harmat is nedvesíti a növényzetet. Ha közvetlenül a parcellán kombájnnal történne a cséplés, jelentősen csökkenne a termelési költség.
– A hazai vagy a külföldi piacra kerül a vetőmag?
– Mint ismeretes a vöröshagyma termesztése, tehát amíg fogyasztásra alkalmas termést kapunk, három szakaszban három évig tart. Az első szakasz, amikor a hagymát vetőmag, feketemag nyerésére elvetjük. A következő évben a feketemag vetésével dughagymát kapunk, majd a harmadik évben termést is. A vetőmag a nyugat-európai piacra, többek között Hollandiába kerül, ott történik a feldolgozás és a dughagyma előállítása, amit azután különböző kiszerelésekben exportál a feldolgozó, így a tóbai határban előállított feketemag egy része, dughagyma formájában visszakerül a szerbiai, a vajdasági piacra. Hogy miért nem lehetne itthon bezárni a termelési kört? Megfelelő agroökológiai feltételek szükségesek a dughagyma termesztéséhez is, de a szervezettség sem mellékes, ami nem az erős oldalunk...
– Milyen agrotechnikával történik a zöldségvetőmag-termesztés, milyen a tápanyagigény?
– Ahány fajta növény, annyi agrotechnika. A közös vonás a vetéssel befejeződik, hiszen más-más a növényvédelem, a betakarítási idő. Az elővetemény kötelezően kalászos gabona, melynek betakarítása után nagyon jó magágy készíthető. Fontos a termőtalaj tápanyag-ellátottsága. Nélkülözhetetlen a talajelemzés, ennek eredménye alapján történik a tápanyag-visszapótlás. Maradjunk csak a vöröshagymamag termesztésénél. Szeptember 20-a és október 20-a között történik a vetés, ami ezen a parcellán október elején történt meg. A talajelemzés eredménye és a növényzet tápanyagigénye alapján holdanként 120 kg 16:16:16 kombinációjú műtrágyát szántottunk le, a fejtrágyázás 100 kg magas nitrogéntartalmú AN (27%) műtrágyával történt. A jó termelési eredmények eléréséhez fontos a parcella gyommentesen tartása, a növényi betegségek megelőzése. A széles levelű gyomok irtását a hagymatermesztésre bejegyzett LONTREL, STARANE és GOAL kombinációjával végeztem, míg a keskeny levelű gyomok ellen FUSILADE és SELEKT SUPER gyomirtót használtam, sikerült is tisztán tartani a parcellát. Július elején a gombabetegségek ellen két alkalommal RIDOMIL GOLD gombaölő szerrel permeteztem le a növényállományt. Ebben az ágazatban nincs élelmezés-egészségügyi várakozási idő (karenca), hiszen a vetőmagot, de még a dughagymát sem emberi fogyasztásra termeljük, hanem fajta- vagy hibridfenntartásra, szaporításra, s mire az terméssé érik, nem tartalmaz szermaradványokat, kivéve ellenőrizetlen, mértéktelen kemizálás esetén a végtermék előállítása során. De ez már nem a vetőmagtermelőtől függ.
– Minden termelőnek az a célja, hogy minél jobb minőségű és nagy mennyiségű zöldségnövényt, paprikát, karfiolt, brokkolit, hagymát stb. termeljen egységnyi területen. Divatos fogalom nálunk az organikus termelés, magam is fontosnak tartom, hogy magas biológiai értékű, az egészségre ártalmatlan zöldségnövény, gyümölcs kerüljön a piaci asztalra, de nagy parcellán szintetikus vegyszerek és műtrágya használata nélkül nem lehet gazdaságosan termelni. Az integrális, az irányított növényvédelem híve vagyok, tehát kizárólag akkor kemizálni, és ez mind a gombabetegségek, mind a kártevők megfékezésére vonatkozik, amikor arra szükség mutatkozik – vallja Bálint János szentmihályi kertész, akinek parcelláin haragoszöld, egészséges a növényzet, termésben (csemegepaprika, padlizsán stb.) sincs hiány, az aszálynak nyomát sem látjuk. – Az eredményes kertészkedés egyik alapkövetelménye a víz, s azt is hozzáteszem, hogy az öntözésre alkalmas, ellenőrzött minőségű víz hasznosítása. Kereken 25 km (!) hosszúságú csöpögtető öntözőrendszert fektettem le 10 holdas kertészetemben, tehát minden növény gyökeréhez eljut az éltető nedvesség, a vízzel együtt, szükség szerint a tápoldat, ami meg is látszik a növényállományon. A magas hőmérséklet sem károsította a növényeket, ugyanis a mikroszórófejes öntözőrendszer üzemeltetésével sikerült mérsékelni a forróságot. Azt ne kérdezze, hogy az öntözés mennyire növeli a termelési költséget, mert csak azt mondhatom, hogy jelentős mértékben. Az a szerencse, hogy nem gázolajat, hanem villanyáramot használok az üzemeltetésre. Van egy kukoricával bevetett háromholdas parcellám, s azon inkább kísérletként próbáltam ki az öntözést, részben árasztással, részben szórófejekkel, s a növényzet állapotából, a robusztus kukoricacsövekből ítélve rekordtermésre van kilátás.
– Milyen kereslet nyilvánul meg a zöldségnövények iránt, okozott-e árnövekedést a szerényebb termés?
– Nem beszélhetünk robbanásszerű árnövekedésről, hiszen a kiváló minőségű csemegepaprika kilogrammja 40 dinár, a padlizsán értéke is a tavalyi szinten mozog, ami a kukorica 25-26 dináros árához arányítva nevetséges érték, tehát csak hozamnöveléssel ellensúlyozhatom a szerény árakat. Tagja vagyok a zöldségnövény-termesztők társulásának, s a termény jelentős részét a muzslyai Császárkert szövetkezet révén a nagy bevásárlóközpontokban értékesítem, de jut belőle a zöldségpiacra is. A termelők közül sokan már most fölvetik a kérdést, hogy mivel az időjárás nem kedvezett a vetőmagtermelésre, a jövő évben milyen minőségű végterméket állítunk elő. Állítom, hogy jó minőségűt, ugyanis a vetőmag-feldolgozó és -forgalmazó cégek nem kockáztatnak esetleges gyönge csírázóképességű vetőmag értékesítésével, ami megingatja a termelő bizalmát, akár piacvesztéssel is járhat. Nem volt egyszerűbb és könnyebb dolga a kertésznek, amíg nem jelentek meg a bőtermő hibridek, hiszen a termelésen felül a vetőmag nagy részét, a burgonya vetőgumótól a gyökérzöldség-, a paprika- és uborkavetőmagig egyedül állította elő olyképpen, hogy megtartotta a legszebb terméseket, azok magvait gyűjtötte be, s magam is tapasztaltam, hogy nem volt minden esetben kifogástalan minőségű az ilyen vetőmag. Ha kellő agrotechniát, termesztési technológiát alkalmazunk, amihez párosul a víz is, nem marad el az eredmény, állítja határozottan Bálint János szentmihályi kertész.
Bálint János: Öntözés nélkül nem lehet eredményes a kertészkedés
