A tavaszi vetés befejeztével (a belvizek veszélyeztette területeken hátra van még a nagy munka) a növényápolási-növényvédelmi teendők kerülnek előtérbe. Pontos adatok nincsenek a vetésszerkezet alakulásáról, csak azt tudni, hogy 250 000 hektár a búza vetésterülete, s hogy a cukorrépáé nem haladja meg az 55 000 hektárt. A jóslatok ellenére, miszerint – elsősorban a kedvező árnak és a tárolhatóságnak köszönhetően – nagymértékben növekszik a kukorica vetésterülete, Vajdaságban nem haladja meg a 700 000 hektárt.
– A gazdát többé nem téveszti meg az időszakonként jelentkező magas terményár, hiszen többször is megtapasztaltuk, hogy egy, legfeljebb két nyereséges és biztosító év után bekövetkezik a zuhanás, az árak az önköltséget is alig érik el. A termelésben az agronómiai szempont is fontos, így bármilyen árat is kapunk a búzáért, a vetésterület egyharmadán kenyérgabonát termesztünk. A kukorica mindig a legnagyobb területet foglalta el gazdaságunkon, hiszen amíg marha- meg sertéshizlalással is foglalkoztunk, kellett az alaptakarmány a gazdag állatállománynak, de a bizonytalan értékesítés miatt üresen állnak a hizlaldák – mondja a temerini Tóth Pál, aki fiával, Rudolffal, családi vállalkozásban 200 hektárt művel, s évek óta a növénytermesztésre alapozódik a gazdaság. Mondani sem kell, hogy korszerű, nagy teljesítményű gépek segítik a gyors, az eredményes munkát. – Kint éltünk a tanyán, de édesapám mindig követte és alkalmazta is az agráriumban jelentkező újdonságokat, így elfogadta az új fajtákat, illetve hibrideket, az „agrominimum”, a kötelező műtrágya-felhasználás ellen sem tiltakozott, bár szerves trágya bőségesen jutott a szántókra, s már 1954-ben kis traktort meg pótkocsit vásárolt, amiért kis híján börtönbe került, merthogy honnan jut a parasztembernek traktorra! Hát onnan, hogy magát nem kímélve dolgozik! 1968 óta én is traktorral művelem termőföldjeinket.
– Az igaz ugyan, hogy most már korszerű gépek könnyítnek a gazda munkáján, meg is gyorsítják azt, de megtörténik, hogy a mostoha időjárási viszonyok, mint pl. tavaly aratáskor vagy az őszi munkák idején a kiadós esők miatt sokáig pihentek a gépek, tavaszra marad a talajművelés…
– A szokatlanul kiadós esőzések sem veszélyeztették belvizek a szántóinkat, nem késlekedtünk a munkálatokkal. Meggyőződésem szerint a megfelelő talajművelés, a kapásnövények sorköz-művelése is hozzájárul, hogy ne álljon meg a víz a felső talajrétegben. A tavaszi vetést is idejében elvégeztük, akárcsak a növényvédelmi teendőket. Nemcsak a kukorica, hanem a 40 hektárnyi cukorrépavetésünk is nagyon szépen fejlődik. A hűvös, szeles időjárás megfékezte a répabarkó terjedését és kártételét, így az optimális tőállomány alapul szolgál a jó terméshez, persze, ha az időjárás is kegyes lesz hozzánk.
– A répa esetében a bő termés nem jelent nagy nyereséget is, így Vajdaságban tovább csökkent a cukorrépa vetésterülete, de Tóthék gazdaságán nem…
– Egy év gyöngébb pénzügyi eredménye nem boríthatja föl az évek óta alkalmazott vetésszerkezetet! Csak az a baj, hogy a cukorgyár is akkor kínál kedvezőbb feltételeket, amikor kora tavasszal látja, hogy nem lesz elegendő nyersanyaga. Pedig a répavetés nem tavasszal kezdődik, hanem az előző év augusztusában, az előveteményként szolgáló kalászos gabona betakarítása utáni alapműveléssel és a műtrágyázással. A tonnánkénti 40 eurós felvásárlási ár elfogadhatónak mondható, hiszen megfelelő agrotechnikával hektáronként 60-70-80 tonnás hozamokat jegyzünk, de kíváncsi vagyok rá, hogy milyen termést ad a tavaszi szántásba vetett répa…
– Hosszú évek óta kísérjük a különböző terménybemutatókat, látogatjuk a mintaparcellákat, amelyekben a különböző éréscsoportú kukoricák vagy napraforgó-hibridek, a cukorrépák úgymond vizsgáznak, de akkor kapnánk hű képet egy-egy haszonnövény „teljesítőképességéről”, ha agrotechnikai, műtrágyázási kísérletekben is bemutatnák azokat, mint teszik azt külföldön. Sokat segít munkánkban, a termelési költségek mérséklésében a talajelemzés, ami hozzájárul az optimális műtrágyázáshoz, nem terheljük a termőföldet, így környezetünket sem – veszi át a szót Tóth Rudolf, aki a mezőgazdasági karon szerzett szaktudást szüntelenül gazdagítva (és hasznosítva is) maradt a családi gazdaságon. – Meggyőződésem szerint a mezőgazdaság, azaz az élelmiszer-termelés és a mezőgazdasági földterületek energiatermelési lehetősége a jövő igazi ágazatai, melyek központjai a tanyák lehetnek. Ahol villanyáramot kapott a tanyavilág, és nincs messze a szilárd út sem, ott megmaradtak a szállások, s ez élteti az 1895-ben épített tanyánkat is, ahol gépeinket, terményünk egy részét elhelyezhetjük, kevés az „üresjárat” a szántókig.
– A vetésszerkezetben a hagyományosnak nevezett haszonnövények mellett ott találhatjuk a zöldségnövényeket is…
– Minden gazdában van egy kis kísérletező kedv, így bennem is, ezért a burgonya- meg vöröshagyma-termelés kiegészítő ágazata növénytermesztésünknek. Volt, amikor 15 hektáron termeltünk burgonyát meg hagymát, ami a jövedelmezőség és a bizonytalan értékesítés következtében mindössze 4 hektárra zsugorodott. Munkaszervezés tekintetében is beillenek a vetésszerkezetbe, hiszen az aratás és az őszi terménybetakarítás közötti időszakban, a rövid holt idényben történik begyűjtésük. Megvan a lehetőség az öntözésre, ami alapkövetelmény a zöldségnövény-termesztésben, hiszen itt a szántók mellett húzódik a Jegricska, de a vizet a cukorrépa-termesztésben is hasznosíthatjuk.
– Bejegyzett gazdaságot vezetnek, a fejlesztésben, korszerűsítésben élnek-e a minisztériumi támogatással?
– Megvannak a korszerű erőgépek meg kapcsolható eszközök, amit önerőből vásároltunk, így nem pályáztunk gépvásárlási támogatásra, de a területalapú támogatásra jogosult a gazdaságunk. Tavaly május elején már megkaptuk a hektáronkénti 14 000 dináros támogatást, de most alaposan megkésett az átszervezett agrártárca a kifizetéssel. Bármilyen szerény összegről van szó, segítséget jelent az évek során megroggyant gazdaságoknak, s ha már valaki bejegyeztette birtokát, nem kellene különbséget tenni a nyugdíjalapot fizetők és nem fizetők között, hiszen mindannyian azon vagyunk, hogy minél többet termeljünk. Gazdatársaimmal kíváncsian várjuk, hogy milyen célt szolgál, javít-e a termelők helyzetén, s biztonságot jelent-e a mezőgazdasági meg a kereskedelmi szaktárca összevonása. A búzakivitel betiltása igaz ugyan, hogy a gabonakereskedőket érinti, de ezt mi termelők is megérezhetjük aratáskor. Most, az egyre többet emlegetett hiányban, mint amilyen mesterséges hiánnyal csikarták ki a feldolgozók előbb a liszt, majd az étolaj meg a cukor árának növelését, látjuk, hogy milyen szerepe van az árutartalékok igazgatóságának, s mit veszítettünk azzal, hogy évek óta semmibe vettük a kenyérgabonát, hogy a búza, de minden terményünk elveszítette stratégiai jelentőségét. Szilárd alapokon nyugvó agrárpolitika, a gazdák megbecsülése nélkül aligha lesz fejlődőképes az agrárágazat, ami az egyre nyitottabb piacon versenyképességünket is megkérdőjelezheti – vallja Tóth Rudolf gazda.
