Választási kampányrendezvényt csináltak a 78. Nemzetközi Mezőgazdasági Vásárból. Maga a köztársasági elnök volt a ceremóniamester, amikor népes kíséretével, köztük természetesen Dušan Petrović mezőgazdasági miniszterrel megérkezett a régió legjelentősebb és legnagyobb agrárkiállítására, hogy megnyissa azt, semmitmondó s főleg a termelőknek semmit sem ígérő vagy egy cseppet sem biztató beszédével. Majd végigvonultak a kiállítók termékeket bemutató standjainak elitebb részénél, és megelégedéssel távoztak. Csakhogy azt nem mondták: nézelődjetek, élvezzétek a vásárt … De pénzt… földalapú támogatást, szubvenciókat – hát azt nem kaptok
Termékbemutató volt, de a nagy többség csak látni jött. Igaz vannak pénzes gazdák, akik több száz hektárt művelnek, hisz a szociális rétegeződés a falun is bindult. De a többség, a pórnép, amely munka nélkül maradt, s most azon a néhány hektáron próbál boldogulni, amelyet őseitől örökölt – csak a szemét jött hízlalni. Vásárolni legfeljebb apróságokat vagy egyáltalán semmit. Igaz a gépállomány megvételére akadt itt-ott lehetőség elenyésző vásári kedvezménnyel, ami legfeljebb 5–10 százalékig terjedt, de egyéb cikkekből nem adatott meg a lehetőség vásárlásra. A kereskedők leleményességére utal, hogy egyes portékát, mint például a virágot drágábban lhetett megvenni, mint a piacokon. Leellenőriztük, a traktoros hordozható permetezőkre mindőssze 20–50 euró árengedmény volt. Talán az volt a legfájóbb, hogy nem volt a közfogyasztási cikkekből kedvező vásári árajánlat, pedig a nagyközönséget ez érdekelte volna a leginkább, ha már kifizette az 500 dináros belépőt. Még a nagy gazdasági gondokkal küzdő partnerország, Portugália sem kapott az alkalmon, hogy különleges portékáit, amelyek jobbára élelmiszercikkek, felkínálja és értékesítse a kiállításon. Tehát a nézelődők üres kézzel és szatyorral távoztak a rendezvényről.
Szaktanácskozásban, értekezésben, szemináriumban és egyéb elméleti összejövetelek megszervezésében és megtartásában nem volt hiány, de ez egy szűk réteget izgatott csupán, a termelőket más érdekelte. Arról a másról csalafinta módon a megnyitó előtti napon ad hoc telefonos ülést tartó kormány döntött hirtelenjében. Ezt nagy pompával közölte az államfő a vásár kezdetén, hogy különböző mezőgazdasági támogatásra számíthatnak az agráriumban dolgozók. Kiderült, hogy csak a támogatási kölcsönökről született döntés, ami csupán május 25-e után lép életbe, s gyakorlatilag november 1-jétől lehet lehívni. Egyáltalán nem világos, hogy miért kellett ezzel ennyire sietni. Talán csak épp a vásár megnyitója miatt, hogy legyen mit ígérni a népnek. Nagyon megalázó ez a viszonyulás, nem sokat lendít a termelőkön, hogy 2,7 milliárd dinárt irányoztak elő kölcsöntámogatási célokra, amit nemcsak a magántermelők, hanem a nagyvállalatok is használhatnak. A mezőgazdasággal foglalkozókat az érdekelte volna inkább, hogy mi lesz a területalapú támogatással, és azt mikor fogják végre kifizetni. Amikor erről kérdzték az illetékes minisztert, az csak pislogott, dadogott, hebegett-habogott, de konkrét választ nem tudott adni. Ez a legékesebb példa arra, hogy létfontosságú ügyekről nem kívánnak sem dönteni, sem beszélni.
