Szerbia gyakorlatilag saját költségvetéséből támogatja a horvát cukorgyártást, jelent meg a múlt héten a belgrádi sajtóban a hír. Hogy a média mire alapozza megállapítását, arra is van magyarázat. Mint kiderült, a szerbiai cukorrépatermés mintegy tíz százlékát évről évre a horvátok vásárolják fel, és ebből a mennyiségből előállított cukron 5 millió euró hasznot valósítanak meg. Ez még nem minden, mert a horvátok ezt a mennyiséget is hazai termékként árusítják, és ezért még nagyobb kiviteli kvótában részesülhettek az EU irányába.
A cukoripar képviselőit aggasztja az is (a termelőt már nem), hogy a horvátok a szerbiai piaci áraknál is többet fizetnek a cukorrépáért, ezzel feltornázzák a felvásárlási árat, továbbá a kivitel miatt Szerbia évente mintgy 35 000 tonna cukor előállításától esik el. Ha pedig kevesebb van valamiből, akkor az ára is növekedik, érvelnek a cukoripari termelők.
Szerbia évi cukorfogyasztása 220 000 tonna körül alakul, 180 000 tonnát pedig külföldre szállít. Ez összesen 400 000 tonna. Az idén a kevesebb cukorrépavetés miatt legfeljebb 350 000 tonna cukor állítható elő. Ha időközben nem korlátozzák a kivitelt, akkor az év folyamán cukorhiánnyal számolhatunk, ezt követően pedig a kristálycukor ára tovább fog emelkedni.
Horvátországban az agrártámogatási rendszer is más, mint nálunk. Míg Szerbiában a hektáronkénti 14 000 dináros állami támogatásban reménykedhetnek a bejegyzett gazdaságok hordozói, addig a horvát állam a cukorgyáraknak leszállított mennyiség alapján fizeti a támogatást. Ily módon a horvát gazda hektáronként mintegy 500 euró támogatást kap, és esze ágában sincs külföldön értékesíteni az édes gyökeret.
A hazai szakemberek még egy számítást végeztek, arról, mennyivel károsul a hazai gazdaság. Mint állítják, Szerbiában megközelítőleg 70 000 hektárt vetettek be 2010-ben cukorrépával. A területalapú, hektáronkénti 14 000 dináros támogatás révén ez a termelés az országnak mintegy 980 millió dinárjába került. Ha figyelembe vesszük, hogy a horvátok a hazai termés 10 százlékát felvásárolják, gyakorlatilag 10 millió dinárral támogatta Szerbia a horvát cukoripart. A haszon mellett pedig az EU-ba irányuló kiviteli kvótát is növelik.
Horvátország cukorrépatermelése nem éri el a szerbiai szintet, ám azzal, hogy külfüldön vásárol föl további nyersanyagot, amiből odahaza állítja elő a cukrot, sikerült az EU-ba irányuló kiviteli kvótáját is növelni. Horvátország évi szinten 300 000 tonna cukrot állít elő, de a tőlünk származó cukorrépának köszönhetően 217 000 tonnára növelték a kivitelt, Szerbia esetében, az EU-ba importálható mennyiség felső határa 180 000 tonna évente. Emlékeztetőül, Szerbia számára 2000-es félfordulat után 250 000 tonnás évi kiviteli kvótát engedélyezett az EU, de a visszaélések miatt az említett szintre csökkentette.
Szerbiának még egy szempontból kötve vannak a kezei, állítják a cukoripar képviselői. Ugyanis a CEFTA országok szabadkereskedelmi egyezménye értelmében a horvátok szabadon vásárolhatnak Szerbiában, és vámot sem kell fizetniük.
