Egyre bizonyosabb, hogy a mezőgazdság korántsem elhanygaloható ágazat, és mindenkinek több hasznot hoz, mint annak, aki a földet műveli. A napokban derült fény arra, hogy az országban tevékenykedő nemkormányzati szervezetek a mezőgazdaság leple alatt hatalmas pénzeket forgattak. A tavalyi év folyamán nem kevesebb mint 104 szóban forgó szervezet folyamadott külföldi adományozókhoz pénzbeli segélyért mezőgazdaság-fejlesztési projektumaik finanszírozására. Erre a célra 4,5 millió eurót kértek volna, ám az adományozók úgy mérték fel, hogy elegendő ennek egyharmada is, mintegy 1,8 millió euró. Voltak olyan szervezetek is, melyek a jó témaválasztásnak köszönhetően egy ízben 70 000 eurót (!) nyertek el. Aki járatos a mezőgazdaságban, annak mondani sem kell, mennyit dolgozik a paraszt ennyi pénzért.
Lássuk sorjában. A legtöbb pénzt a Miroslav Kiš vezette Vajdasági Mezőgazdászok Egyesülete kapta meg két projektumára is, már a nevük is igen hangzatos. Az egyik A közép-szerbiai parasztegyesületek együttműködésének serkentésére és a Szerbai Mezőgazdászok Egyesületének megalapítását térképezi fel, a másik pedig A vajdasági parasztegyesületek együttműködésének serkentése és a Szerbia Mezőgazdászok Egyesülete megalapításának lehetőségeit részletezi. Mindkét projektumra 70 000-70 000 eurót kértek, és annyit is kaptak!
Az Agrolink nevet viselő reklámügynökség videoanyagon jószágtartási útmutatót kínált fel, valamint a dán gazdák szövetkezési modelljét tervezték ismertetni a szerbiai mezőgazdászokkal. Az ügynökség erre a projektumra 66 090 eurtó kért, ám „mindössze” a felét kapták meg. A bajmokiak a Szabadka községi mezőgazdasági termelők egyesülete révén pályáztak a STAR projekum keretében, mely a fenntartható jószágtenyésztésre épülő regionális fejlődés lehetőségeit boncolgatta. A bajmokiak szerint ennek a projektumnak a kivitelezése 61 780 euróba került volna, de a külföldi adományozó úgy mérte fel, hogy elegendő lesz 30 000 euró is.
A médiában dolgozók sem tétlenkedtek, az újvidéki székhelyű Balkan d.o.o. 30 000 euró lekérését pályázta meg a mezőgazadságot érintő piaci alakulásokról való tájékoztatás elnevezésű projektumra. Nem kapták meg a tejles összeget, 25 000 euró ütötte a markukat. Ugyanennyit kapott a Moja farma mezőgazdász honlap szerkesztősége is. Az Agromedija a STAR program keretében minden megindoklás nélkül 40 000 eurót igényelt, ám a donátorok úgy ítélték meg, a pályaműve 25 000 eurót érdemel.
A nemkormányzati szerevezetek mellett Korlátolt Felelősségű Társaságok is érdeket láttak, és sorban álltak a mezpőgazdasági fejlesztést megcélzó pénzek lekérésében. Így cselekedett a belgrádi Sedev d.o.o. is. Projektumot készítettek Minőségi követelmények a régiók imidzsének promóciójában, avagy védjeggyel a régionális mezőgazdasági termékek hírnevéig elnevezéssel. A munka elvégzésének költségeit 50 000 euróra becsülték, a donátoroktól 30 000 eurót kaptak. A đurđevói mezőgazdászok egyesülete is jó bizniszt látott a projektumírásban. Munkát készítettek A kis- és közepes gazdaságok termelési költségeinek optimalizálása címmel. E címen 56 000 eurót kértek volna le, de mindössze 45 000 eurót hagytak nekik jóvá.
A lista ezzel nem teljes, a média csupán a kirívó esetekre derített fényt, azok üzérkedésére, akik a mezőgazdaság leple alatt tettek szert pénzekre, de sajnos a hír már nem szól arról, milyen konkrét eredményeket értek el. Azonban meg kell említeni azt is, hogy a pályázaton való részévétel nem sikerült épp mindenkinek. A 104 pályaműből a külföldi donátorok 53-at elütöttek. Közéjük tartozott a petrőci Agro ekologija amelynek a „Futaktól Londonig, Münchenen át” elnevezésű projektumát nem tartották érdemesnek függetlenül, hogy az előzőekhez képest aprópénzt, mindössze 15 000 eurót kért.
