Az aratás befejeztével, az eredmények összegzésével, az új gazdasági évre és a búzavetés kezdetére készülődve sok gazda fölveti a kérdést: visszanyeri-e tekintélyét a kenyérgabona, olyképpen, hogy (ismét) stratégiai termékké válik, hogy termesztése ne pusztán agronómiai követelmény legyen, hanem gazdasági indokoltság alapján foglaljon el legalább 30-35%-ot a vetésszerkezetben, ami vajdasági viszonylatban legalább 500 000 hektár?
Ezt a területnagyságot évek óta szerbiai szinten sem sikerül elérni, hiszen az ingadozó árak, az értékesítési bizonytalanság óvatosságra tanította meg a gazdát, ugyanakkor számolni kell a kukorica meg a szója szilárdnak tűnő árpozíciójával is. Azt sem tévesztheti szem elől a gazda, hogy az egyre növekvő termelési költségek csak nagy hozamokkal mérsékelhetők, hogy a hektáronkénti 4,5-5 tonnás termés (vagy 50 évvel ezelőtt a bőtermő olasz fajták, mint a Libelula és a Sanpastore, ilyen és még nagyobb hozammal jeleskedtek!) a jövedelmezőség határát súrolja. A terméseredmények taglalásakor előszeretettel emlegetjük a minőséget (Európában tájainkon terem a legjobb minőségű kenyérgabona), de arról nem sok szó esik, hogy az átlagtermés miért alacsonyabb akár 1,5-2 tonnával az olaszországi, a franciaországi vagy a dániai átlagnál. Hogy nem pusztán az időjárás alakulása határozza meg a bő termést, azt az idei eredmények is megerősítik, hiszen sem a vetési időszak, sem a tavaszi időjárás nem volt optimális a jó eredmények eléréséhez, egyes körzetekben mégis rekordtermést, kukoricahozammal vetekedő szemtermést jegyeztek egyes gazdaságok például Doroszlón, Kúlán, Moravicán, Péterrévén…
– Gazdaságán előszeretettel kísérletezik, ad helyet az új fajtáknak, hibrideknek…
– Igen, úgymond azonos feltételek mellett versenyeztetem a növényeket, de kezdetben csak kisebb területen, s ha az adott fajta bizonyít, helyet kap a vetésszerkezetben. Kalapot emelek a hazai növénynemesítők eredményei előtt, a termény minősége tekintetében valóban listavezetők a hazai fajták és hibridek, de mivel a piac nem a minőséget, hanem a mennyiséget becsüli, a szója kivételével többnyire a bőtermőbb külföldi nemesítésű növények kerülnek vetésszerkezetbe. A kilenc tonna búzatermést is a francia Limagrain cég Arlequin fajtájával értem el, s a magas hektolitersúly meg a sütőipari értékek is azt bizonyítják, hogy kiváló minőségű búzáról van szó, ott lesz őszre is a vetésszerkezetben.
– Sok gazda úgy számol, hogy nagy ráfordítás, nagy hozam, amit nem kísér mindig megfelelő nyereség, így ott takarékoskodik, ahol lehet, leginkább az agrotechnikán…
– Azt vallom, hogy ami a termelőn múlik, azt maximálisan adja meg a növénynek. Járom Európát, figyelem, hogyan termelnek az EU-s farmerek, hogyan építik fel gazdaságukat, s miért ne alkalmazhatnánk eredményeiket, ha jónak bizonyulnak? Csehországban járva keltette föl az érdeklődésemet, hogy ott megszokott a hektáronkénti 7-8 tonnás búzatermés, amihez hozzájárul a kellő növényvédelem is. Megszoktuk, hogy nálunk ez a búza esetében leginkább a kora tavaszi gyomtalanításra korlátozódik, esetleg azt próbáljuk kemizálással megfékezni, ha a lombozatot már károsította a levélrozsda, de nyomban a taposási kárt is számoljuk. Egyszerűen átvettem a cseh gyakorlatot: a megelőzés a fontos, így lisztharmat, levélrozsda meg fuzárium ellen is megelőzésképp vegyszereztem, s ezzel egy menetben a lombtrágyázás sem maradt el. Hozzáteszem, hogy kora tavasszal, mivel jelentős a sertésállományunk is, átdolgozott híg trágyával is bőségesen megöntöztem a növényzetet, nem maradt el az eredmény. Azt még hozzáteszem, hogy optimális időben, október derekán vetettük el a búzát, szója volt az elővetemény, tehát nitrogénben gazdag termőtalajt hagyott maga után. Sokak számára hihetetlenül hangzik, de hektárra átszámolva mindössze 180 kg vetőmag került a földbe, kiválóan bokrosodhatott a növény – osztja meg velünk a „termelési titkokat” Holló Róbert gazda.
– A jó terméseredményeknek köszönhetően, ami az idén nem csak az LG fajtákat jellemezte, bár a 18 dinár körüli értékesítési árral a gazdák egy része elégedetlen, várható-e a búza vetésterületének növekedése?
– A bő termés mindenképpen hozzájárul a búza tekintélyének visszaszerzéséhez, és remélem, hogy ötvöződni fog az agronómiai szempont és a jövedelmezőség. Ne pusztán a hozamok alapján ítéljük meg, hogy Vajdaságban 250 vagy 300 000 hektáron kellene búzát vetni, hiszen ekkora területről még 4 tonna alatti hektáronkénti terméssel is biztosítható az ország búzaszükséglete, hanem célzott kivitellel és a vetésforgó betartásának jelentőségével. Azt se tévesszük szem elől, hogy ismétlődnek a forró, aszályos nyarak, s azt minden kapásnövény megsínyli, a búza viszont teljes mértékben hasznosítja a téli és a tavaszi nedvességet, a szélsőséges időjárás beköszöntéig rendszerint biztos helyre kerül a termés. A monokultúrás termesztés a kártevők szaporodásával, a növényi betegségek terjedésével, és nem utolsósorban a gyomok elleni egyre nehezebb és költségesebb küzdelemmel jár, mindezt mérsékelheti a szakma szorgalmazta vetésforgó, de legalább a vetésváltás betartása. Bár alig fejeződött be az aratás, cégünk felkészülten várja az őszi vetés kezdetét, az eddiginél több vetőmagot biztosítottunk a vajdasági, a szerbiai piacra. Hogy drága lesz-e a búzavetőmag? A gazda egyedül is megválaszolhatja a kérdést, ha csupán két elemet vesz számítása alapjául: ha hektáronként 30-40 kg-mal kevesebb vetőmag szükséges, mint más fajták esetében, s ha 1 tonnával több terem, magától értetődő a válasz.
– A termesztési technológiát, illetve az agrotechnikát részben érintettük, de magáról a vetőmagról nem esett szó…
– Az LG búzafajták esetében kizárólag behozatali vetőmag kerül forgalomba, ami ugyanolyan minőségű, mint amilyen pl. a francia gazdáknak is a rendelkezésére áll. Azt tanácsolom termelőinknek, hogy fémzárolt vetőmagot vessenek. Sok gazda úgy próbálja csökkenteni a termelési költségeket, hogy a szemre szép árubúzát kitisztítja, becsávázza és vetőmagként használja, de ha utánaszámol, ez sem olcsóbb, mint a szavatolt minőségű fémzárolt mag. Az igaz ugyan, hogy a búza, mivel fajtáról van szó, átörökíti tulajdonságait, de ezek 1-2 év után romlanak, ami elsősorban a hozamon tükröződik. Nem sok szó esik a fuzáriumról, már csak azért sem, mert az szemmel nem látható a búzaszemeken, de minőségben és mennyiségben is befolyásolhatja a terméshozamot. Mint minden haszonnövény, a búza is az optimális vetési időt és a jó tápanyag-háztartású termőföldet igényli. Azt tanácsolom, hogy a búza esetében is kerüljük a monokultúrás termelést, a műtrágyázást előzze meg talajminta-elemzés, ami hozzájárulhat a termelés költségeinek csökkentéséhez – tanácsolja Lajkó Károly agrármérnök.
