Mérsékelt derűlátás

Egyre több olyan pontja van bolygónknak, ahol növekvőben van a fegyveres konfliktus kitörésének esélye. A tőlünk nem is olyan messze zajló háborúnak sem látszik a vége. Ezért, illetve ebből kifolyólag gazdasági téren is kevés ok van a derűlátásra. Ugyanakkor mintha mégis néhány pozitív trend kibontakozása is megmutatkozna. Persze a jelenlegi perspektívából még nem látni, hogy a jövőben hogyan alakulnak a dolgok. Vannak azonban arra utaló jelek, hogy az infláció minálunk, és globális szinten is tetőzik, megállapodik, majd akár csökkenő tendenciát is felvehet. Erre utaló elemzések is napvilágot láttak eminens lapokban. A nemzetközi helyzet azonban továbbra is bizonytalan. Bizonyos nézőpontból mégis úgy tűnik, a pandémiás és a háborús helyzethez is lehet valamilyen módon alkalmazkodni. Valójában ennyi idő távlatából megállapítható, hogy a nehézségek ellenére a járvány és a háború sem eredményezett végül olyan súlyos válságot, mint amire a legtöbben számítottak szakmai körökben is. Persze nem zárható ki, hogy a helyzet ezután fog rosszabbodni. A jelek szerint azonban inkább lehetünk mérsékelten derűlátók.

MÉRSÉKLŐDIK AZ INFLÁCIÓ?

A fennálló nehézségek ellenére az idén is gazdasági növekedés várható Szerbiában. Az infláció csillapodni látszik, s az év második felében csökkenhet jelentősen. Az év végére pedig 10 százalék alatti szint várható, ha nem rontják el váratlan történések a kilátásokat. Az európai energiaárak december közepe óta elindult zuhanása az idei év elejéig is kitartott. Ezzel az akut európai energiaválság rémképe már nem tűnik olyan valószínűnek, így az európai gazdaságokban várt recesszió is jóval enyhébb lehet a tavaly őszi várakozásokhoz képest. Ez számunkra azért kedvező, mert külkereskedelmünk csaknem kétharmadát az EU-tagállamokkal bonyolítjuk le, és ha náluk rosszabbra fordulnának a dolgok, azt mi is megéreznénk. Az európai gazdasági kilátásokban az energiaárak, elsősorban a gáz- és áramárak elmúlt másfél hónapban tapasztalt meredek visszaesése pozitív trendeket generál. Az enyhe tél, mint szerencsés körülmény, hozzájárult ahhoz, hogy nem a pesszimista forgatókönyvek valósulnak meg. Az ipari, lakossági, kormányzati fogyasztók alkalmazkodása szignifikánsan kimutatható. A korábban sokak által biztosnak hitt áramkorlátozásokra sem kerül sor a jelek szerint, üzemeket sem kellett egyelőre leállítani vagy bezárni. Az élelmiszerárak emelkedése is, a keresleti oldalon tapasztalható korlátok miatt, valamint a gazdasági szubjektumok alkalmazkodó készségének köszönhetően csillapodni látszik.

A TECHNOLÓGIA MINDENT MEGOLD?

Az inflációs fordulatot elsősorban az energiaárak kedvező irányú változása vetíti elő. Várhatóan eleinte az ipari termelői árakban fog jelentkezni, amelyek a következő hónapokban meredeken csökkenhetnek. Már vannak arra utaló jelek, hogy a folyamat elkezdődött. A műtrágyaárak csökkenése visszaköszönhet majd az élelmiszerárakban. Némi késéssel a fogyasztói árakban is megjelenhetnek a pozitív változások, bár a forgalmazók nem arról ismertek, hogy azonnal reagálnának, ha árat lehet csökkenteni.

Megfigyelhető azonban, hogy az automatizáció, a robotizáció, a mesterséges intelligencia ma már olyan szédületes tempóban fejlődik, hogy felmerülő problémákra a megoldásokat is sok esetben hihetetlenül gyorsan meg lehet találni. Sok esetben az aggodalmak okoznak piaci rendellenességeket. A probléma felsejlése és bekerülése a közbeszédbe nagyobb ingadozásokat okoz a tőzsdéken, mint amekkorát valóban okozhatna. A pánikszerű reakciókat aztán egyfajta visszarendeződés követi. Eddig a legtöbb esetben végül kiderült, hogy nem is olyan fekete az ördög, mint ahogyan lefestették. Jobb azonban félni, mint megijedni, noha az alaptalan vagy túlzott félelem is inflációt gerjesztő hatással bír. A derűlátó és a kevésbé derűlátó forgatókönyvek megvalósulása számos tényező függvénye.

A mérsékelt derűlátásnak némiképp ellentmondhat, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve és az Európai Központi Bank esetében a piaci árazások, illetve a döntéshozói nyilatkozatok szerint is további kamatnövelések várhatók. A monetáris szigorítás nem járul hozzá a beruházások növekedéséhez, és a fogyasztást sem serkenti. A forgalomban lévő, úgynevezett „felesleges” pénz mennyiségét viszont csökkentheti. De a tömegpszichózis is gerjesztheti vagy mérsékelheti az inflációt. Vannak azonban arra utaló jelek, hogy az emberek többsége is felmérte a gazdasági nehézségek mértékét. A tömegek most már abban bíznak, hogy a mostaninál nem fordul rosszabbra a helyzet. Remélhetőleg tetőzött a pénzromlás üteme, így a következő időszakban csökkenhet az árszint az itthoni körülmények között is.

Nyitókép: MVP