Sokat olvashattunk arról, hogy a múlt év végén tetőzött az infláció és lassan kezd visszaesni, végül azonban kiderült, hogy januárban az infláció éves szinten elérte a 15,8 százalékot. Ez viszont az utóbbi időszak rekordját jelenti. Ugyanakkor valóban vannak arra utaló jelek, hogy mostanában tetőzhet a pénzromlás üteme. A tej, a sajtok és a tojás is mintegy 40 százalékkal drágult egy év alatt. A hús is csaknem 20 százalékkal drágult, akárcsak a kenyér és a gabonafélék. Az üdítőitalok, az ásványvizek és a többi alkoholmentes ital, valamint a kávé, tea, kakaó 16 százalékkal kerül többe, mint egy évvel ezelőtt. Ha a romlás szerkezetét vizsgáljuk, kiderül, hogy a háztartásoknak 16 százalékkal kell többet fizetniük az áramért, a gáz pedig 19,5 százalékkal kerül többe. Ezek tekinthetők most a „főbűnösnek” az inflációt illetően. A költségnyomás fokozatos mérséklődését jelezheti azonban a külső tényező, az eurózóna inflációjának lassulása is. A hazai infláció jórészt import jellegű. Szerbia ugyanis nyitott, így erősen importfüggő gazdaság. Az eurózónában az infláció az ősz folyamán átlépte a 10 százalékos határt, majd 2022 decemberében 10 százalék alá süllyedt. Ehhez leginkább az energiaárak csökkenése járult hozzá, míg nálunk most mutatkozik meg az áremelés hatása. Tudni kell azonban, hogy az EU tagországaiban sem egyforma mértékű az infláció. Szerbiában az infláció részben az energiaáraknak a következménye, hiszen a magas infláció a gazdaság versenyképességének csökkenéséhez vezethet. A legnagyobb kereskedelmi partnereink ugyanis Nyugat-Európában vannak, ahol jelenleg a pénzromlás üteme csak feleakkora, mint nálunk.
INFLÁCIÓS CSIKI-CSUKI
Az infláció olyan, mint a tengereken az árapály jelenség. Amikor a víz visszahúzódik, sok mindent megmutat, majd amikor emelkedik a víz szintje, elmossa a dolgokat. A magas infláció a szerb gazdaságnak is felfedte néhány problémáját. A vásárlóerő csökkenése a hazai árak stabilizálódásához vezethet, ha megszűnik a világpiaci inflációs nyomás is. Tavaly fokozatosan nőtt az infláció, de novemberben és decemberben már egyfajta stagnálás volt tapasztalható. Szerbia legnagyobb külkereskedelmi partnerénél is, az Európai Unióban is hasonlóan alakultak a dolgok. A koronavírus-járvánnyal kezdődő, majd több évig tartó gazdasági válság ellenére a szerb gazdaság a múlt évben is GDP-növekedést tudott felmutatni, s ez biztató. Az inflációt a kormány bizonyos élelmiszerek árstopjával, a gáz és az áram árának tartósan alacsonyan tartásával, valamint az üzemanyag árának ellenőrzésével próbálta enyhíteni. Valójában azonban az áremelkedés növeli például a forgalmi adóból eredő állami bevételeket. A hatások azonban összességükben nem tekinthetők kívánatosnak.
MEGMARADNAK A BIZONYTALANSÁGI TÉNYEZŐK
Nem lehet tudni, hogy tetőzött-e már az infláció, vagy a helyzet rosszabbra is fordulhat. Az utóbbi hetekben több jel arra utal, hogy az infláció akár élesebben is fordulhat az eurozónában. Az üzemanyagárak folyamatos csökkenésének köszönhetően az év eleji szinthez képest átlag mintegy 10 százalékkal mérséklődött. Mivel az üzemanyag-költségek a fogyasztói kosár tartalmának csaknem a 10 százalékát teszik ki, ez hatással is lehet az infláció fékezése során. De közvetett tényezők is hozzájárulhatnak az infláció tompításához. A nemzetközi szállítási költségek, a konténerárak stabilizálódása, valamint a tengeri fuvarozási díjak visszaesése sokat javíthat az általános helyzeten. Az energiaköltségek csökkenése a termelési költségeket is mérsékeli, s ez megjelenik a fogyasztói termékek árában és a szolgáltatások díjában. Bizonyos nyersanyagok, ipari fémek, mezőgazdasági termények tőzsdei ára az egy évvel ezelőtti szint alatt van. Ez is az infláció mérséklődését hozhatja. Egyelőre az ősszel elvetett gabona ígéretes, a műtrágyaárak pedig lassan mérséklődnek. Mindez a pénzromlás ütemét is visszafoghatja. A magas nyersanyag- és energiaárak, illetve a háború okozta bizonytalanság idézte elő leginkább az inflációt, és indította el a kamatemeléseket is. Gondot okoz az, hogy azok, akik korábban főleg élelmiszerre és rezsire költöttek, most sokkal nehezebben élnek. Nekik nem emelkedtek a bevételeik olyan mértékben, hogy elkerülhessék életszínvonal-romlást. Az Európai Unió egyik friss gazdasági előrejelzése azt mutatja, hogy az idei év kisebb megtorpanása után jövőre a régió szinte minden országában gazdasági bővülés várható. A szomszédos Románia pedig az Unió legjobb teljesítményét hozhatja jövőre. A horvát gazdasági adatokra az euró bevezetésének legelső éve miatt érdemes lesz figyelni. Magyarországon is további gazdasági bővülés várható. A nagyberuházásokra várhatóan továbbra is hatással lesznek a magasabb kamatlábak és a fokozott bizonytalanság, nálunk és szomszédjainknál is.
