A halál sokak számára, illetve számos kultúrán belül még mindig tabu. Pedig az élet véges, még ha ezt nehéz is elfogadni. Ha próbálunk nem venni tudomást az elmúlásról, attól még része az életünknek. Ugyanakkor kirívóan ellentmondásosan hangzik, amikor azt mondják közhelyesen, hogy a halál az élet része. Mert aki az „elszenvedője”, annak a végét, a megszűntét, és nem a részét jelenti az életének.
Létünket az utóbbi időben teljesen behálózza a digitalizáció. Ahogyan az elmúlás sem kerülhető el, úgy a digitalizáció betörése a halállal, elmúlással kapcsolatos dolgokba szintén egyfajta „természetes” folyamat. Elsőre morbidnak hangozhat, de a nyugati kifejezéssel élve, a deathtechszektor a gazdaság egy olyan szegmensévé válik, mely a halállal kapcsolatos tudatos gondolkodásra és egészséges szembenézésre ösztönzi a lakosságot. Mivel, mint említettük, a nyugati kultúrákban a halál még mindig egyfajta tabunak számít, az első benyomások, reakciók is vegyesek. Érdekes fejleménynek számít, hogy a közösségi média megjelenésével létünket a virtuális világba is ki tudjuk terjeszteni. Ugyanakkor a legtöbb országban nincs még egyértelmű szabályozás arra, hogy mit kell tenni egy elhunyt felhasználó digitális adataival. Vannak esetek, hogy a működtető lehetővé teszi, hogy a család megörökölje. A másik megoldás, hogy megfelelő bizonyítékok benyújtása után törlik az illető profilját. A helyzetet bonyolítja, hogy a közösségi oldalakat működtető cégeknek az országonként eltérő törvényeknek is eleget kell tenniük. Becslések szerint mostanáig már több mint hárommilliárd ember hozott létre digitális profilt a közösségi médiában. Ezen személyeknek, becslések szerint legalább 0,1 százaléka elhunyt.
Virtuálisan tovább élhetünk?
Nem ritkán tapasztalhatjuk, hogy azoknak, akik elhunytak, a digitális jelenlétük, a sokszor rutinszerűen rögzített adataik sokáig fennmaradhatnak azután is, hogy az illető távozik az élők sorából. Ez amellett, hogy enyhén szólva furcsa, számos morális, adatvédelmi és egyéb kérdést is felvet. A közösségi médiában, az e-mail-fiókokban, illetve egyéb felületeken hátrahagyott személyes adatok a „digitális túlvilág” egy különös szféráját hozza létre. Az érintettek pedig erről már nem tudnak véleményt formálni vagy dönteni a sorsukról. Ha életükben nem rendelkeztek profiljuk, adataik sorsáról, felmerül a kérdés, hogy vajon ilyen esetekben mi lenne a méltányos eljárás. Különféle közvélemény-kutatások azt mutatják, a megkérdezettek mindössze 7 százaléka szeretné, hogy profilja vagy közösségimédia-fiókja fennmaradjon a halála után is. Viszont az ilyen profilok száma még így is nagyon gyorsan elérné a milliárdos nagyságrendet. Egy idő után pedig az elhunytak, a csak virtuális fiókkal „élők” száma elkerülhetetlenül meghaladná a valós időben még élő felhasználók profiljainak számát. Talán nem kell külön hangsúlyozni, milyen furcsa helyzet állhatna elő. A technológia fejlődése számos olyan lehetőséget hívott életre, amelyek a virtuális halhatatlanság valamiféle árnyalatait kínálják. Már létezik olyan számítógépes alkalmazás is, amellyel egy személy bizonyos tulajdonságai alapján elő lehet állítani egy ember majdnem valósághű virtuális változatát. Vajon jelentheti majd a feltámadás vagy az öröklét egyfajta formáit a jövőben. Mert ezek a fogalmak nem ismeretlenek, de évezredeken keresztül az emberek nyilván nem gépek segítségével képzelték el.
Új üzleti ág van kialakulóban
Az elmúlt években az életünk minden területe rohamléptekben digitalizálódik. A temetkezési iparban is megjelent. Neve is van már, az új ágazat a deathtech. Ez olyan technológiák gyűjtőneve, amelyek a halálesetekhez kapcsolódó ügyintézést segítik. Olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek segítenek a halál és a temetés körüli teendők megtervezésében, egyedi megoldásokat kínálnak a hozzátartozóknak. A temetési szertartás megszervezése mellett a hagyatéki ügyintézésre, valamint az elhunyt rendezetlen pénzügyeinek kezelésére is kiterjedhet. Online alkalmazások segítségével megoldható az elhunyt által hátrahagyott, kifizetetlen számlák rendezése is. Vannak már létező platformok, melyek tartalmaznak olyan funkciókat, mint a dokumentumok tárolása, megosztása, meghatalmazások kiosztása, valamint a kedvezményezettek kijelölése. De a digitális platformok lehetővé teszik a digitális végrendeletek, valamint egyéb pénzügyekkel kapcsolatos dokumentumok létrehozását és kezelését is. De ezeken kívül már a közeljövőben ennek az új iparágnak még számos új vetülete tárul fel, ami az emberek halálából profitálhat.
Nyitókép: Digital Hungary
