Bizonyos nézőpontból az emberiség eddigi történelme arról szólt, hogy kerestük az olyan társadalmi berendezkedést, a modellt, ami egy adott korban és a technológia adott fejlettségi fokán jól működhet. Mivel nem jött a „történelem vége”, ahogyan a Fukuyama gondolta, a modellkeresés folytatódik. A mindent államilag szabályozni vágyó, illetve az állam szerepét minimálisra csökkentő elképzelések ma is léteznek. Az argentínai választások eredményei pedig azt mutatják, hogy ott egy újabb kísérlet veszi kezdetét, a rövid és hosszú távú eredmények pedig valóban tanulságosak lehetnek. A korábban igencsak gazdag országnak számító dél-amerikai állam évek óta gazdasági nehézségekkel küszködik. A szavazás eredménye azt mutatja, az elszegényedő lakosság most olyan elnököt választott, aki az igazi, kemény kapitalizmus bevezetésével kampányolt, a szűnni nem akaró inflációról pedig csak annyit mondott: bezárja a jegybankot. Érdekes felvetés, hiszen a világ más részeiben éppen a jegybank feladataként beszélnek az infláció kordában tartásáról. Az argentinok anarcho-kapitalistának nevezett új elnöke viszont úgy gondolta, ha nincs jegybank, nincs fedezet nélküli pénznyomtatás sem. Sokan úgy vélték, a jegybank bezárását csak a kampányban használta egyfajta jelmondatként, de megválasztása után visszatért a témára és jelezte, hogy komolyan gondolja. Hírügynökségi jelentések szerint Milei közölte, hogy sok mindenről lehet tárgyalni, de a jegybank bezárása nem vitatéma, hanem eldöntött tény.
Még meggondolhatja
Az új argentin elnök december 10-én lép hivatalba. Addig kell összeállítania kabinetjét, hogy hatékonyan megkezdhessék a kormányzást, hiszen az ország gazdaságának állapota aggasztó. Valamiféle gazdasági rendszerváltásról lehet beszélni, kérdés, hogy mi lesz a vége, és a fejlemények kinek az érdekeit szolgálják. Gazdag országnak számított Argentína, hiszen jelentős természeti erőforrásokat, a magas képzettségű népességet, az ipari bázist és az exportorientált mezőgazdasági ágazatot kihasználva 2000 után Latin-Amerika országai közül a harmadik legnagyobb, Dél-Amerikában a második legnagyobb gazdaságnak számított, mígnem 2020-ban államcsődközeli helyzetbe került. A magas infláció miatt 2018-ban az argentin jegybank előbb 27,25 százalékra, majd 40 százalékra növelte az irányadó alapkamatot. Ugyanezen év augusztusában pedig már 60 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot.
Újabb „emberkísérlet”?
A politikában újonc közgazdász, Javier Milei nyerte meg az argentin elnökválasztás második fordulóját. Választási ígéretei között szerepelt, hogy az amerikai dollárt tenné Argentína hivatalos pénznemévé. Ez a felvetés már önmagában elég azoknak, akik hisznek a különféle összeesküvés-elméletekben. Konzervatív közgazdászok pedig egyenesen „gazdasági katasztrófának” tartanák egy olyan országban, ahol 140 százalékos az infláció. Ugyanakkor azt nyilatkozta, a teljes a demokrácia, a szabadkereskedelem és a béke mellett kötelezte el magát. Együtt fog dolgozni a világ összes nemzetével egy jobb világ felépítésében – hangsúlyozta. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a különböző kultúrákban különféle gazdasági modellek tudnak sikeressé válni, legalábbis rövid távon. Ezt mutatják az eddigi tapasztalatok. Az argentin kultúrában egyaránt felfedezhetők európai és latin-amerikai kulturális elemek, de ázsiai és afrikai vonások is. Persze mi itt Európában, főleg, akik sosem jártunk ott, valójában nincs alapos ismeretünk az ottani viszonyokról. Az argentin kultúra a bevándorló népek kultúrájának keveredéséből alakult ki. Ideológiáját leginkább a szabadságba vetett hit, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása határozza meg, annak ellenére, vagy éppen azért, mert voltak olyan hosszabb időszakok, melyekben diktatúráról beszélhettünk. Most pedig egy közgazdász, az anarchokapitalizmus egyik képviselője próbálhatja ki elképzeléseit. Előzetes bejelentései szerint költségvetési kiadáscsökkentést szorgalmaz. Érdemes arra is odafigyelni arra a kijelentésére is, hogy sem Brazíliával, sem Kínával, sem pedig Oroszországgal nem kívánja fejleszteni a kapcsolatokat. Ez azért sejtet némi politikai elköteleződést is a „háttérben”, mint a fizetőeszköz dollárra cseréjének kilátásba helyezése is.
Az anarchokapitalizmus a klasszikus liberalizmusban gyökerező politikai filozófia. Alapvető elképzelése, hogy egy szabad társadalom a piacgazdaság működési elvei szerint sikeresen megszerveződhet, az állam szerepét minimálisra kell csökkenteni. Az anarchokapitalisták meggyőződése szerint az állam puszta fennállása sérti az élet-, a vagyon- és a jogbiztonságot. Mindezt meglátásuk szerint hatékonyabban tudnák szavatolni a polgárok magántársulásai és a háborítatlan piacon szabadon versengő nyereségorientált gazdálkodó szervezetek.
Nyitókép: Pixabay
