A kínai holdújév és azzal együtt a Fa Sárkány éve 2024. február 10-én vette kezdetét. A kínai állatöv szerint a Sárkány a legerősebb és legkedvezőbb állat. Erőt, bölcsességet, szerencsét és jólétet képvisel. A kínai hiedelmek szerint a Sárkány az öt elem egyikéhez is kapcsolódik: fa, tűz, föld, fém vagy víz. Minden elem más személyiséget és egyben eltérő sorsot ad a Sárkánynak. A 2024-es kínai újév a Fa Sárkány esztendeje: a Fa elem stabilitást, őszinteséget, kreativitást és a hűséget képviseli. A legkreatívabb jegy: sorsfordító találmányok, új utak ideje ez az időszak a jövendölések szerint. Nyilván, ha szeretnénk a realitás talaján maradni, nem kell túl nagy figyelmet szentelni a gazdasági folyamatok vizsgálata során a horoszkópnak, a kínainak talán végképp nem, de Kína térnyerése például a közvetlen környezetünkben is jól megfigyelhető. Gyakran találkozhatunk itt dolgozó kínaiakkal is, vagy legalábbis kinézet alapján annak hitt munkásokkal, akik zöme a vasútépítésen dolgozik. Többnyire szerények, mosolygósak, de egy szavukat sem értjük. A nyelvük annyira idegen, hogy amit mondanak, fonetikusan is nehezen tudnánk leírni. Egy más kultúra veti meg lábát – nem tudni, ideiglenesen, vagy mennyire tartósan –, a GDP növeléséhez viszont bizonyos statisztikák szerint jelentősen hozzájárulnak.
Szorosabb együttműködés
Nagy várakozás előzte meg Hszi Csin-ping szerbiai látogatását. A kínai nagykövetség NATO-bombázásának 25. évfordulóján látogatott Belgrádba a kínai elnök, így az időzítés is üzenetértékű. 1999. május 7-én a NATO már csaknem két hónapja bombázta az akkori Jugoszláviát, amikor találat érte Kína belgrádi nagykövetségét is, az esetnek halálos áldozatai is voltak. Mindez inkább a politikai vetülete a viszonyoknak, a kínai kapcsolatok gazdasági vetülete csak némileg köthető az esethez. Az viszont kétségtelen, hogy Kínával ma mindenki üzletel, miközben sok esetben másokat éppen emiatt illet kritikákkal. Magyarország és Szerbia is csatlakozott az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezéshez. A térség egyik legnagyobb projektje, a Belgrád–Budapest gyorsvasútvonal kiépítése kínai hitelből valósul meg. A szerbiai szakaszt hamarosan be is fejezik, belátható időn belül a magyarországit is. Németország mögött és Magyarország előtt Kína vált Szerbia legnagyobb külkereskedelmi partnerévé. Tavaly 1,23 milliárd dollár értékben exportáltunk Kínába. A két ország kereskedelmi forgalma elérte a 6 milliárdos szintet. Az új technológiák bevezetése és a mesterséges intelligencia alkalmazása terén is együttműködik a két ország. Az együttműködés legmagasabb pontja azonban ebben az évben a szabadkereskedelmi megállapodás ratifikálása és hatálybalépése lesz, ami megnyitja a hatalmas kínai piac kapuit a szerb vállalkozók előtt. Szerbia elsősorban rezet és rézércet szállít Kínába. Kína gépeket és alkatrészeket, okostelefonokat és egyéb elektronikát exportál Szerbiába.
Kínai kapitalizmus
Kína ma már politikai és technológiai szuperhatalom, hamarosan a világ legnagyobb gazdasága lesz. A kínai elnök látogatását követően a pénzügyminiszter azt mondta, a Kínával megkötött szabadkereskedelmi egyezmény jelenti a legfőbb esélyt az ország gazdaságának a fejlődésében. Rámutatott, hogy Kína magas, 38–68 százalékos vámokkal sújtja a külföldi árut, a július 1-jén érvénybe lépő szabadkereskedelmi megállapodás azonban Szerbia számára vámmentességet jelent. Összesen 29 megállapodást írtak alá. Első lépésben aszalt szilvát, áfonyát, majd őszibarackot, almát, szójaolajat, sört, ásványvizet, gyógyszeripari termékeket és borokat szállíthatunk Szerbiából vámmentesen a hatalmas befogadóképességű kínai piacra. Még állami támogatásokat is kilátásba helyeztek ezen termékek exportőreinek. A gyakorlatban mi fog ebből megvalósulni, az még a jövő titka. Azt, hogy Szerbia az első olyan európai ország, mellyel Kína szabadon kereskedik, jelzésértékűnek tekinthető.
Ellenzéki médiumok ugyanakkor arról cikkeznek, hogy Brüsszel nem nézi jó szemmel a szerb–kínai megállapodást, mivel éppen különféle vámok bevezetését fontolgatják, többi közt a kínai elektromos járművekre, a saját piac megvédése érdekében. Azon aggodalmuknak is hangot adtak, hogy elárasztják majd olcsó vámmentes kínai áruval Szerbiát, ami a helyi kapacitások bezárását vonhatja maga után.
Amerika és Kína viszonya önmagában is érdekes, de globális szinten is átrendeződést jelent. Az amerikai álom metaforájának helyébe sokak számára már a kínai álom lépett. A kínaiak ugyanakkor a jelek szerint rájöttek, hogy a hagyományos kultúra felbecsülhetetlen érték, amely nélkül nincs modern Kína sem. A császár kori kultúrát és a kommunista hagyományokat egyaránt nagy becsben tartják. Azt azonban tudni kell, hogy a kínaiak számára a kommunizmus teljesen más tapasztalatot jelent, mint nekünk itt, Európában. Valójában Kína már régen maga mögött hagyta az ideologikus kommunista rendszert, és áttér a pragmatikus kapitalizmus egy általuk felépített keleti formájára.
Nyitókép: Pixabay
