Ilyenkor, nyár közepén sokan arra gondolunk, hogy mielőbb becsomagoljuk az utazótáskánkat és elutazzunk valahova tengerre, hegyvidékre pihenni. Nem elegendő csak az útipoggyászt elkészíteni, arra is figyelni kell, hogy milyen okmányokat viszünk magunkkal, a különböző igazolványok, útlevél és pénz mellett a dokumentumaink között legyen az illetékes egészségügyi biztosítási intézet által kiállított igazolás is.
Azért van erre szükség, mert Szerbia 18 országgal kötött nemzetközi egészségügyi szolgáltatásról szóló szerződést, ami azt jelenti, hogy ha külföldön megbetegszünk vagy valami ér bennünket, akkor e nemzetközi egyezmény rendelete alapján az adott országban ingyenesen gyógykezelhetnek bennünket. Az említett 18 állam: Macedónia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Románia, Magyarország, Bulgária, Németország, Ausztria, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Luxemburg, Belgium és Hollandia. Ezt hallván valószínűleg sokan megörülnek annak, hogy külföldön ingyenes egészségügyi ellátásban részesülhetünk, amit utólag a köztársasági egészségügyi biztosító fizet meg.
Igen ám, de van némi bökkenő. Szó szerint az, hogy nem könnyű ilyen egészségügyi igazoláshoz jutni. A gyakorlatban szinte ellehetetlenítették az eljárást, mert olyan komplikált a dokumentum megszerzése, hogy valószínűleg nem sokan szánják rá magukat arra, hogy beszerezzék az egy évre szóló bizonylatot.
Ejtsünk néhány szót az eljárás folyamatáról. Először is fel kell keresnünk a választott orvosunkat, aki legjobban tájékozott egészségi állapotunkat illetően, s ő kiállít egy ránk vonatkozó bizonylatot. Ezt az elsőfokú orvosi bizottság elé utalják, amely felülvizsgálja a kérelmet és döntést hoz arról, hogy megítélik-e számunkra az adott bizonylatot, amellyel külföldön ingyenesen gyógykezelnének bennünket. Mindez azonban nem ilyen egyszerű, mert a folyamat többszöri meghallgatásból, ellenőrzésből áll, s ha valaki elég türelmes és kitartó, hogy végigjárja, akkor további akadályok merülnek fel. Ugyanis a kérdést szabályozó törvényben taglalták, hogy csak az kaphat bizonylatot, aki nem szenved krónikus vagy heveny megbetegedésben.
Márpedig ebbe a két kategóriába annyi mindent besoroltak, hogy szinte nincs olyan polgár, aki ennek eleget tesz. Például a krónikus megbetegedés esetében kizáró körülmény lehet az, ha valakinek angina pectorisa van, gerinc- vagy csípőbántalmaktól szenved, bronchitise, asztmája, isiásza, csontosodása van, cukorbeteg vagy reumatikus fájdalomra panaszkodik. De ide tartozik az allergia bármelyik formája, többek között a napallergia is, az idült vesegyulladás, gasztritisz, gyomorfekély, hormonális zavar, krónikus fáradtság, gyengeség, migrén, a magas és az alacsony vérnyomás, csontritkulás, a túlérzékenység például a fényre, nyirokmirigy-elégtelenség, az értágulás és a orrüreggyulladás. A heveny megbetegedések közé pedig a következőket sorolták: izomfájdalom, bronchitis, ciszta és mióma, nőgyógyászati panaszok, fertőzés, influenza, vesegyulladás. A fentieket látván nyilván máris sokan elállnak attól, hogy az adott igazolást igényeljék, és a legtöbben azt a megoldást választják, hogy egy biztosítóintézetben a külföldön tartózkodás idejére egészségügyi biztosítást kötnek, ami számukra mégis fedezetet jelent arra az esetre, ha netán baleset vagy betegség érné őket. Nem szólva arról, hogy az ilyen biztosítás a vízumügyek intézéséhez is szükséges.
