2024. július 17., szerda

Kártérítés a biztosítótól és a munkaadótól

A nyugdíjalap joggyakorlatából

Újabban, a világválság begyűrűzése miatt minden pénz számít, s bizony a nyugdíjalapban is alaposabban utánajárnak a dolgoknak, hogy kitől milyen összeget tudnak behajtani. Mivel a nyugdíj- és rokkantbiztosítás is a nyugdíjalaphoz tartozik, így már jó ideje azt teszik, hogy a biztosítótól és a munkaadótól kártérítést követelnek a biztosítottjuk részére.

Ahhoz, hogy a szükséges bizonyítékot, adatot és dokumentációt be tudja gyűjteni a nyugdíjalap szolgálata, nem ritkán a munkaellenőrök, a rendőrség, a bíróság és az ügyészség segítségét kéri. Talán egyszerűbb módja lenne az adatok begyűjtésének, ha az érintett felek a nyugdíjbiztosító segítségére sietnének.

Ez oly módon valósul meg, hogy azoknak a a nyugdíj- és rokkantsági biztosítottaknak, akik mások hibájából vagy figyelmetlenségéből fakadóan rokkantakká váltak, és a nyugdíjalap biztosítását élvezik, a nyugdíjalapnak önként át kellene nyújtaniuk mindazt a dokumentációt, amelyekkel rendelkeznek a rokkantságukra vonatkozóan. Azért van erre szükség, mert a nyugdíjbiztosításról szóló törvény értelmében a nyugdíjalap indítja meg és folytatja le a bírósági eljárást, kezdeményezi a kártérítés megfizettetését, vizsgáltatja felül a rokkantság előidézésének okait, a testi sérülés fokozatát, és egyáltalán mindent, ami egy adott rokkantsági eset kapcsán előfordulhat.

Az eljárás elején nagyon szükséges, hogy minden lehető információt megszerezzenek, hogy gyorsan és a valóságnak megfelelően fel tudják tárni az esetet. Éppen ezért a nyugdíjbiztosítási alap először a nyugdíjbiztosítottakhoz fordul, vagy azokhoz, akik az adott joggal élhetnek, például a családtagokhoz, hogy segítsenek nekik, adják át az eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumokat. Fontos hangsúlyozni, az érintett személyeknek tudniuk kell, hogy minden félelem és fenntartás nélkül segíthetnek a nyugdíjbiztosítási alapnak, mert ezzel nem fog egyetlenegy, már korábban megszerzett joguk sem csorbulni, sőt a kártérítésre való magánjoguk is fennmarad, tehát nyugodtan követelhetnek kártérítést egyénileg is. Ezt a nyugdíjbiztosítási alap képviselői vagy adatbegyűjtői írásban szavatolják nekik, akkor, amikor felkérik őket, hogy segítsék ki a nyugdíjbiztosítási alapot. Ezenkívül azt is megteszik, hogy előre megcímzett, bélyeggel ellátott borítékot adnak át, azért, hogy az érintettnek ne keletkezzen külön költsége abból, hogy a szükséges dokumentumokat elküldi a nyugdíjbiztosítási alapnak.

A szóban forgó kezdeményezett eljárásnak az a célja, hogy a nyugdíjbiztosítási alap a bíróság által kielégíthesse a kárt abban az esetben, ha a biztosítottat még azelőtt számba vették, mielőtt a nyugdíjbiztosítási alap megszabta az adott esetből fakadó jogokat. A nyugdíjbiztosítási alap képviselői mindenképpen azon fáradoznak, hogy az érdekelt teljes körű kártérítést kapjon, amit bírósági úton szakértők bevonásával a helyzet felmérése útján állapítanak meg, és a megszabott árlista alapján meghatározzák a kártérítés összegét.