A múlt héten távozott a Nemzetközi Valutaalap képviselete Szerbiából, miután megegyeztek abban, hogy minél előbb meg kell valósítani a közigazgatás, az állami adminisztráció, az oktatás és a nyugdíjbiztosítás reformját ahhoz, hogy az ország további támogatásba részesüljön. A szakemberek egyetértettek abban is, hogy nagy gond van nyugdíjrendszerünkkel, és kiszámították, hogy évente egymilliárd euró veszik el csupán azért, mert még mindig nem valósították meg a nyugdíjreformot.
A lényeg, hogy sokkal szigorúbb mércéket kellene alkalmazni, a feltételeket pedig meg kellene szigorítani az idő előtti nyugdíjba vonulásra vonatkozóan. Jelenleg Szerbiában a nyugdíjasok 55 százaléka kap öregségi nyugdíjat, 22,6 százalék rokkantsági nyugdíjban részesül, a többi pedig családi nyugdíjra jogosult. A nyugdíjba vonulók átlagéletkora 57 év, ami az európai szakemberek szerint meglehetősen alacsony, hiszen Németországban a nyugdíjba vonulók átlagéletkora 62,5 év. A két szám közötti különbség bár látszatra nem nagy, ám számokban kifejezve Szerbia szemszögéből évente 18,8 milliárd eurós veszteséget jelent.
Ezek szerint, ha Szerbiában is olyan feltételek mellett bonyolódna le a nyugdíjba vonulás, mint Németországban, állítólag nem kevesebb, mint 30,2 milliárd eurót takaríthatnánk meg. Ehhez a számhoz az elemzők úgy jutottak, hogy a különbséget képező 5,6 évre vonatkozóan kiszámították, hogy az állami kasszában nemcsak 18,8 milliárd euró maradna, hanem még újabb 11,4 milliárd euró kerülne, ami az adókból és a járulékokból származna. Ha Szerbia eltökélt szándéka az Európai Unióhoz való csatlakozás, akkor arra kell törekednie, hogy a nyugdíjba vonulás feltételeit is az Európai Unióban érvényes szabványokhoz igazítsa. Az unióban ugyanis a nyugdíjba vonulókra jellemző átlagéletkor 58 év és 1 hónap, és ha csak ezt vesszük figyelembe, akkor is évente legalább 6,5 milliárd eurót tudnánk megtakarítani.
Bizonyos állítások szerint Szerbiában meglehetősen rövid ideig tart a munkakor, legalábbis a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap ezt állítja, ugyanis a nők esetében a szolgálati évek átlaga 31 év, a férfiak esetében pedig 37 év, holott ennek a nőknél 35, a férfiaknál pedig 40 évnek kellene lennie. A statisztikai adatok arról számolnak be, hogy az országban 878 000 öregségi nyugdíjba vonultat tartanak számon, 360 000 a rokkantnyugdíjas, és 352 000-en kapnak családi nyugdíjat. Ha arra törekednénk, hogy betartsuk a törvénybe előirányzott feltételeket az öregségi nyugdíjra vonatkozólag, a férfiaknak 64, a nőknek pedig 59 éves korukba kellene nyugdíjba vonulniuk. Ha ezt betartanánk, nem kevesebb mint 11,7 milliárd eurót sikerülne megtakarítani. Viszont jelenleg a férfiak gyakorlatilag 60, a nők pedig 57 évesen vonulnak nyugdíjba, ezzel azt érik el, hogy az állam átlagosan 3 évvel tovább fizeti a nyugdíjat, mint ahogy arra a törvény értelmében kötelezhető lenne.
Talán legnagyobb gondot a rokkantnyugdíjasok jelentik, hiszen szinte minden negyedik nyugdíjas rokkantnyugdíjasnak számít, ami olyan elrettentő adat, amilyennel más európai ország nem számolnak. Nálunk a kilencvenes években alakult ki az a gyakorlat, hogy könnyűszerrel bárki rokkantsági nyugdíjba vonulhatott, nem mellékesen ez egyben a korrupció melegágya is volt.
Tehát mielőbb el kell kezdeni a nyugdíjba vonulás reformját, a hangsúlyt pedig arra kellene fektetni, hogy meggátolják az időnap előtti nyugdíjba vonulást. Állítólag már alakult is három munkacsoport, amelyeknek az a feladatuk, hogy kivizsgálják, mi lenne az ideális megoldás, hogy a szociális és a gazdasági tényezőket is figyelembe véve a svéd, német, osztrák és szlovén nyugdíjaztatási rendszer alapján kialakítsák a saját mércéjüket. Állítólag ez az év végéig elkészül, és nyilván arra helyezik a hangsúlyt, hogy eleget tegyenek három alapkövetelménynek, melyek közül mindenképpen legfontosabb lesz az életkor, ezt a lényegesség szempontjából követi az a kérdés, hogy a kérelmezők után rendszeresen fizették-e a nyugdíjjárulékot, és csak a harmadik helyre kerül a szolgálati éveknek a megállapítása.
Fennáll a lehetősége annak is, hogy a nők nyugdíjkorhatárát is 65 évre növelik, de olyasmit is rebesgetnek, hogy a férfiaknak akár 70 éves korukig kell dolgozniuk, a szolgálati évre vonatkozólag pedig felröppent a hír, hogy az is előfordulhat, hogy csupán a szolgálati évvel nem lehet nyugdíjba vonulni. Persze most a legmodernebb európai mércéket vizsgálják a szakértők, de nem feledkezhetnek meg arról sem, hogy Európa-szerte más-más körülmények között élnek és dolgoznak az emberek. Ha Szerbiában a férfiak átlagéletkora 67 év, akkor biztos, hogy nem lesz okos döntés, ha az öregségi nyugdíj korhatárát 70 évre tolják ki, hiszen kérdés, hogy kik fogják megélni ezt a kort.
A szolgálati évek semmibevétele sem lehet kiindulópont az új nyugdíjaztatási rendszer felépítésekor, hiszen mi lesz azokkal, akik 15-16 éves korukban kezdtek dolgozni, hány szolgálati évet fognak összegyűjteni, mire végre-valahára öregségi nyugdíjba vonulhatnak.
