Azok a rokkantnyugdíjasok, akik a korábban meghozott törvény értelmében az első vagy a második kategóriás csoportba tartoznak, a Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Alaptól kapott végzés alapján élhetnek azzal a jogukkal, hogy úgynevezett részbeni rokkantsági nyugdíjban részesüljenek.
Esetükben gyakran felmerül a kérdés, hogy érdemesebb-e számukra, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, vagy inkább kifizetődőbb, ha továbbra is fizetik a kötelező nyugdíjbiztosítást, ám akkor kérdéses, hogy jár-e továbbra is nekik a törvény 15. szakasza értelmében megszabott nyugdíjjárandóság. Ezzel a lehetőséggel akkor szoktak élni, ha úgy határoznak, hogy mégis fizetik a teljes nyugdíjbiztosítást, mert ha a törvényes feltételeknek eleget téve vonulnak nyugdíjba, több pénzt fognak kapni.
Ez a lehetőség általában azokra vonatkozik, akik már betöltötték a nyugdíjaztatás szempontjából fontos és megszabott bizonyos életkor, mondjuk az 53., az 59. vagy a 64. életévüket, viszont hiányzik nekik egy kevés abból a feltételből, hogy a szolgálati idő alapján is nyugdíjba vonulhassanak. A legrövidebb szolgálati idő jelenleg 18 év.
Vegyünk egy példát: az a hölgy, aki az idén tölti be 59. életévét és még két hónap hiányzik neki, hogy 18 év szolgálati ideje legyen, a törvény 15. szakaszának értelmében kérvényezheti, hogy a járulékot utánfizetéssel törleszthesse a felmaradó két hónapra vonatkozóan. Viszont ebben az esetben az érintettnek is, és mindazoknak, akik hasonló helyzetbe kerülnek, meg kell békélniük azzal a ténnyel, hogy a 15. szakasz értelmében megszerzett nyugdíjbiztosítási sajátosságnak köszönhetően automatikusan elveszítik jogukat az úgynevezett részbeni rokkantsági nyugdíjra. Ugyanis az adott esetben amint jogerőre emelkedik a biztosítás, azonnal megszűnik a részbeni rokkantsági nyugdíjjárandóság kifizetése, amelyet korábban szerzett meg.
Viszont feltevődik a kérdés, hogy mi a jobb, ha a kecske lakik jól, vagy ha a káposzta marad meg, azaz kifizetődőbb-e a teljes nyugdíjra való feltétel megszerzése, vagy jobb, ha az érintett továbbra is kapja az úgynevezett részbeni rokkantsági nyugdíjat. A jelenlegi körülmények között – amikor az öregségi nyugdíj korhatára évente 6 hónappal növekszik – jól meg kell fontolni, hogyan lépjünk. Azok az érintett személyek, akik részbeni rokkantsági nyugdíjban részesülnek és jövőre meglesz a jogosultságuk az öregségi nyugdíjhoz (nők esetében 59,5, a férfiak esetében pedig 64,5 év), és legalább 17 szolgálati évvel rendelkeznek, nyugodtan dönthetnek azon változat mellett, hogy továbbra is igénylik a részbeni rokkantsági nyugdíjat, mindaddig, amíg a következő évben meg nem teremtődnek a feltételek (eleget téve a szolgálati évek számát illető és az öregségi nyugdíjra vonatkozó feltételeknek), hogy teljes nyugdíjba vonuljanak.
Hogy az egyik vagy a másik változatot választja valaki, személyes döntésétől függ, azt kell mérlegelnie, hogy számára mi a kifizetődőbb. Azonban mindenkit figyelmeztetünk arra, hogy szinte már kész tény, hogy a közeljövőben új nyugdíj- és rokkantsági nyugdíjbiztosítási törvény születik, ami nem biztos, hogy magában foglalja a korábbi törvényben részbeni rokkantsági nyugdíjra lehetőséget adó 15. szakaszt.
Esetükben gyakran felmerül a kérdés, hogy érdemesebb-e számukra, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, vagy inkább kifizetődőbb, ha továbbra is fizetik a kötelező nyugdíjbiztosítást, ám akkor kérdéses, hogy jár-e továbbra is nekik a törvény 15. szakasza értelmében megszabott nyugdíjjárandóság. Ezzel a lehetőséggel akkor szoktak élni, ha úgy határoznak, hogy mégis fizetik a teljes nyugdíjbiztosítást, mert ha a törvényes feltételeknek eleget téve vonulnak nyugdíjba, több pénzt fognak kapni.
Ez a lehetőség általában azokra vonatkozik, akik már betöltötték a nyugdíjaztatás szempontjából fontos és megszabott bizonyos életkor, mondjuk az 53., az 59. vagy a 64. életévüket, viszont hiányzik nekik egy kevés abból a feltételből, hogy a szolgálati idő alapján is nyugdíjba vonulhassanak. A legrövidebb szolgálati idő jelenleg 18 év.
Vegyünk egy példát: az a hölgy, aki az idén tölti be 59. életévét és még két hónap hiányzik neki, hogy 18 év szolgálati ideje legyen, a törvény 15. szakaszának értelmében kérvényezheti, hogy a járulékot utánfizetéssel törleszthesse a felmaradó két hónapra vonatkozóan. Viszont ebben az esetben az érintettnek is, és mindazoknak, akik hasonló helyzetbe kerülnek, meg kell békélniük azzal a ténnyel, hogy a 15. szakasz értelmében megszerzett nyugdíjbiztosítási sajátosságnak köszönhetően automatikusan elveszítik jogukat az úgynevezett részbeni rokkantsági nyugdíjra. Ugyanis az adott esetben amint jogerőre emelkedik a biztosítás, azonnal megszűnik a részbeni rokkantsági nyugdíjjárandóság kifizetése, amelyet korábban szerzett meg.
Viszont feltevődik a kérdés, hogy mi a jobb, ha a kecske lakik jól, vagy ha a káposzta marad meg, azaz kifizetődőbb-e a teljes nyugdíjra való feltétel megszerzése, vagy jobb, ha az érintett továbbra is kapja az úgynevezett részbeni rokkantsági nyugdíjat. A jelenlegi körülmények között – amikor az öregségi nyugdíj korhatára évente 6 hónappal növekszik – jól meg kell fontolni, hogyan lépjünk. Azok az érintett személyek, akik részbeni rokkantsági nyugdíjban részesülnek és jövőre meglesz a jogosultságuk az öregségi nyugdíjhoz (nők esetében 59,5, a férfiak esetében pedig 64,5 év), és legalább 17 szolgálati évvel rendelkeznek, nyugodtan dönthetnek azon változat mellett, hogy továbbra is igénylik a részbeni rokkantsági nyugdíjat, mindaddig, amíg a következő évben meg nem teremtődnek a feltételek (eleget téve a szolgálati évek számát illető és az öregségi nyugdíjra vonatkozó feltételeknek), hogy teljes nyugdíjba vonuljanak.
Hogy az egyik vagy a másik változatot választja valaki, személyes döntésétől függ, azt kell mérlegelnie, hogy számára mi a kifizetődőbb. Azonban mindenkit figyelmeztetünk arra, hogy szinte már kész tény, hogy a közeljövőben új nyugdíj- és rokkantsági nyugdíjbiztosítási törvény születik, ami nem biztos, hogy magában foglalja a korábbi törvényben részbeni rokkantsági nyugdíjra lehetőséget adó 15. szakaszt.
