December végéig a nyugdíjaztatási rendszer reformjával megbízott munkacsoportnak el kell készítenie a nyugdíj- és a rokkantsági nyugdíjbiztosítás törvénytervezetét, ugyanis a szerb kormány elé kell utalni szinte a jövő év első napjaiban, hogy februárban a köztársasági parlament elé kerülhessen, mert a kormány ígéretet tett a Nemzetközi Valutaalapnak, hogy az új nyugdíjtörvény február végéig elfogadásra kerül.
A munkacsoportból kiszűrődött hírek szerint nagyjából már elkészült a nyugdíjtörvény munkaváltozata, amelyben a reformot úgy értelmezték, hogy a nők esetében a munkakort három évvel meghosszabbították, a kedvezményezett nyugdíjasokat a külön törvényből átutalták az egységes nyugdíjaztatási törvénybe, és jócskán megszigorították a feltételeket. A családi nyugdíj is nagy változáson esett át, úgyhogy mindent összevetve a szigorítási feltételeknek eleget tettek, szinte minden kategória elszenvedett valamiféle súlyosbító változtatást, csupán a férfiak esetében maradt minden a régiben.
Nézzük, mit ígér az új törvény. Elsősorban mégis csak a nőkön csattant az ostor, no nem olyan módon, hogy az öregségi nyugdíjat kiegyenlítették a férfiakéval, azaz a nők is csak 65 évesen vonulhatnak majd nyugállományba, mint a férfiak. A hölgyek esetében maradt a 60 év, viszont a szolgálati év tekintetében változást eszközöltek. A 35 év helyett 38 évet kell dolgozniuk a hölgyeknek, hogy nyugdíjjogosultak lehessenek, s csak akkor vonulhatnak nyugállományba, ha betöltötték a 35 év munkakor helyett az 58. életévüket. Eddig 53 év volt a korhatár. A terv szerint ezt a növekedést lépcsőzetesen fogják bevezetni, mely szerint 2011-ben 35 év és 4 hónappal vonulhatnak nyugdíjba a hölgyek, majd minden ezt követő évben 4 hónappal növekszik a megszabott nyugdíjkorhatár, azzal, hogy 2023-ra eléri a törvényben előirányzott 38 munkaévet és az ahhoz szükséges 58 életévet. A férfiak továbbra is 40 szolgálati évvel vonulhatnak nyugdíjba, az életkorhatár pedig 65 év.
A kedvezményezett nyugdíj esetében olyan változást eszközöltek, hogy az egy év helyett 18 hónapot számítanak, de a kedvezményezett nyugdíjasok csak akkor élhetnek ezzel a lehetőséggel, ha betöltötték 55. életévüket. Ez a megszabott korhatár eddig 53 év volt.
Az úgynevezett családi nyugdíj is jelentős változáson esett át, az elhunyt házastárs esetében a hölgyek akkor élhetnek a nyugdíjjal, ha betöltötték 53. életévüket, a férfiaknál ez a korhatár 58 év. A törvény teljes mértékben kizárja azt a lehetőséget, hogy a családi nyugdíjjal élő személy újra házasságot kössön és továbbra is élvezhesse a családi nyugdíjat. A gyermekek esetében is módosul a családi nyugdíj, ugyanis az elhunyt szülő után 24 éves korukig kaphatják majd a nyugdíjat azok, akik egyetemi tanulmányt folytatnak, 24 éves koruk után, függetlenül attól, hogy szereztek-e vagy sem oklevelet, nem jár a nyugdíj, az elhunyt szülő után járó nyugdíjban csupán azok részesülhetnek 26 éves korukig, akik posztgraduális tanulmányt folytatnak.
