Amíg a nyugdíjtörvény megváltoztatására készül a Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Alap (PIO), és minden bizonnyal a feltételek szigorítását helyezi előtérbe, addig a köztársasági parlamentben készül a szerbiai képviselőházról szóló törvény is, amelynek munkaváltozatába beiktatták a képviselők kedvezményesített nyugdíjaztatására vonatkozó mércéket is.
A törvényt előkészítő munkacsoport (tagjai a parlamenti pártok képviselői) arra törekedett – legalábbis a jelekből ítélve –, hogy az amúgy is kiváltságos képviselőket nyugdíjaztatásuk során még előnyösebb helyzetbe hozzák. Pedig országos szinten az lenne célszerű, ha a nyugdíjaztatás ésszerűsítésére törekednének, mert ez nemcsak az államkassza apadása miatt válik szükségessé, hanem a reformtörekvések megvalósítása miatt is, s nem mellékesen a Nemzetközi Valutaalap is ezt várja el tőlünk.
A Nemzetközi Valutaalap egyértelműen a politikusaink tudomására hozta, hogy a nyugdíjba vonulás feltételeinek reformja nélkül nincs támogatás. Ezért az új nyugdíjtörvény megfogalmazói úgy látták jónak, ha a nők esetében szigorítanak, mert abban bíznak, hogy így lehet a legtöbb pénzt megspórolni. Ezek szerint belátható időn belül a hölgyek az eddigi 35 helyett 38 szolgálati évvel vonulhatnak nyugdíjba. Ezen túlmenően az 53 éves alsó korhatárt is kitolják 58 évre. Tehát ha valaki nem az életévei, hanem a szolgálati évei alapján válik nyugdíjjogosulttá, legalább 38 szolgálati évvel kell rendelkeznie, és be kell töltenie 58. életévét. Ezt fokozatosan fogják bevezetni, méghozzá úgy (ha a javaslatot elfogadják), hogy 2011-ben 35 munkaév és 4 hónap lesz szükséges ahhoz, hogy valaki nyugdíjba vonulhasson, amihez legkevesebb 53 életév és 4 hónap szükséges. 2012-ben már 35 év és 8 hónap szolgálati idő, valamint 53 életév és 8 hónap lesz a feltétel, és így tovább évenkénti négyhavi hosszabbítással, egészen 2023-ig, amikortól alkalmazzák a törvény szabta 38 szolgálati és legkevesebb 58 életévet.
A férfiak esetében nem helyeztek kilátásba változást, leghamarabb 65 évesen vonulhatnak öregségi nyugdíjba, vagy pedig akkor, ha meglesz a járulékokkal lefedett 40 szolgálati évük.
A tervezett szigorítások kiszivárogtatása után sokként hatott a köztársasági parlament munkacsoportjából jövő hír (valakinek eljárhatott a szája), melyet különösen a belgrádi média kapott fel, hogy a készülőfélben lévő, parlamentről szóló törvénytervezet értelmében a parlamenti képviselők sokkal könnyebben mehetnének nyugdíjba, mint Szerbia többi polgára. A szóban forgó törvénytervezetben – meg nem erősített értesülések szerint – az állt, hogy a parlamenti képviselők 55 éves kortól, 15 munkaév és 3 képviselői mandátum után nyugdíjba vonulhatnak, illetve 50 éves kortól, 30 munkaév és 3 képviselői mandátum lejárta után. Nyugdíjuk pedig a képviselői fizetés 80 százalékát tenné ki, ami a 105 ezer dináros (legalacsonyabb) képviselői fizetés mellett nem kevesebb mint 84 ezer dinár lenne havonta.
És ez még mindig nem minden, mert azt is tervezték, hogy ha a képviselő már a nyugdíjba vonulás kapujában áll, de még nincs meg minden feltétele – mondjuk az életkora hiányzik –, jogában lenne egy évig fizetést kapni anélkül, hogy dolgozna, sőt ha még mindig nem teljesült az adott feltétel, ezt még fél évvel megtoldhatja. S mindezek mellett a végkielégítés is szóba jöhet. A fentiek tudatában nem volt nehéz mérlegelni, hogy a két törvénytervezet közül melyik követi a reformtörekvéseket és az ésszerűsítés elvét. Az utóbbival kapcsolatosan az elmúlt napokban igen nagy lett a felháborodás a lakosság körében, sőt egyes kormánytagok ugyancsak ellenezték a képviselők kirívóan kedvezményes nyugdíjaztatását.
Mindezek után, különösen pedig a közvélemény nyomására, a hatalmi koalíció töröltette a törvénytervezetből a képviselők nyugdíjára vonatkozó részt, mielőtt az a kormány elé került volna. Nem először történik meg, hogy a parlamenti képviselők külön feltételek mellett szeretnének gondoskodni nyugdíjukról. Első ízben 2004-ben merült fel ennek gondolata, majd 2007-ben is, amikor a törvény javaslatát el is juttatták a parlamentbe, ám sohasem került napirendre.
