Befejező szakaszához közeledik a reformot magába foglaló legújabb nyugdíjtörvény tervezete, amely február közepéig vélhetően a köztársasági kormány elé, a hónap végén pedig a parlament elé kerül jóváhagyásra.
Bár ebben a szakaszban még nem lehet semmi biztosat állítani, változások állhatnak be, de abban se reménykedjünk, hogy enyhíteni fognak a már lefektetett szigorításokon, mert erre nincs nagyobb kilátás. Így már szinte biztos, hogy a nyugdíjba vonulás felső határát kitolják, ez különösen a nőkre vonatkozik. A családi nyugdíj esetében szigorítást vezetnek be, s a korkedvezményes nyugdíjba vonulás feltételeit alaposan mérlegelik és meg fogják szigorítani.
A jövőben nem lehet egykönnyen korkedvezményesen nyugdíjba vonulni. A törvénytervezetben állítólag olyan javaslat van, hogy egy év helyett számíthatnak 14 hónapot, 16 hónapot, és legtöbb 18 hónapot; ezt 36 különböző foglalkozás esetében alkalmazzák majd, de arra szigorúan odafigyelnek, hogy csakis azokra vonatkozzon, akik nehéz körülmények között végzik munkájukat, túlóráznak, veszélyeztetett munkahelyen dolgoznak, és még véletlenül sem kaphasson kedvezményt az, aki irodai munkát végez. Vonatkozik ez a kedvezmény rendőrökre, akik terepi munkát végeznek, hivatásos katonatisztekre, bányászokra, titkosszolgálatokban dolgozókra, külügyben szolgálatot teljesítőkre és adóbehajtókra.
A törvénytervezet szerint nyugdíjjogosultak lesznek azok, akik 15 év szolgálati évvel rendelkeznek, de ehhez megvan az életkoruk, azaz a nők esetében 60, a férfiaknál pedig 65 év. A másik újdonság az lesz, hogy életkortól függetlenül nyugdíjba vonulhat az a személy, aki 45 szolgálati évvel rendelkezik.
A szigorítást tehát a törvény tervezete szerint a nőkre vonatkozólag vezetnék be, a szakemberek szerint 15 százalékkal csökkenne a férfiakhoz viszonyított kedvezményezett helyzetük, azaz vannak, akik ezt úgy magyarázzák, hogy ily módon érvényesül a nemek közötti egyenjogúság. Ezek szerint az eddigi 35 szolgálati év helyett a nők 38 szolgálati évvel vonulhatnak nyugdíjba, és nem tehetik ezt meg 53 évesen, hanem be kell tölteniük 58. életévüket. Persze ezt nem kezdik azonnal alkalmazni, hanem meghatároztak egy úgynevezett átmeneti vagy türelmi időszakot, amely 2011-től veszi kezdetét. Ennek alapján 2011-ben 35 szolgálati évvel és 4 hónappal vonulhatnak nyugdíjba a hölgyek, és ettől kezdve minden évben 4 hónappal növekszik a szolgálati idő, és 2023-ban eléri a 38 évet. Ugyanez vonatkozik az életkorra is, tehát 2011-től 53 év és 4 hónap után vonulhatnak nyugdíjba a hölgyek, s attól kezdve minden évben 4 hónappal hosszabbodik a korhatár, mígnem 2023-ra eléri az 58. életévet.
A férfiak esetében marad ugyan a 40 szolgálati év, de ők sem vonulhatnak mindaddig nyugdíjba (például 53 évesen, mint eddig), amíg nem töltik be 58. életévüket. Esetükben is érvényes lesz az, ami a nőknél, hogy 2011-től minden évben 4 hónappal növekszik a korhatár, amely 2023-ra éri el az 58 évet.
A családi nyugdíjat illetően az özvegyen maradt férj 58 éves korától jogosult neje nyugdíjára, az özvegyen maradt feleségnek pedig az eddigi 50 év helyett 53 évesnek kell lennie, hogy megkaphassa az elhunyt férje után járó nyugdíjat. Erre vonatkozólag is van egy átmeneti időszak, 2017-ig kell elérniük a felső határt, évente fél évet fognak hozzátenni az eddig maximálisan megszabott életkorhoz.
Az elhunyt szülő után a gyermekek 15 éves korukig jogosultak családi nyugdíjra, természetesen 15 éves koruk után is, ha középiskolai tanulmányokat folytatnak, a törvény lehetővé teszi, hogy 20 éves korukig élvezhessék a középiskolába járó, szülő nélkül maradt gyerekek a hozzátartozói nyugdíjat, egyetemisták esetében pedig 26 életév a felső korhatár.
Bár ebben a szakaszban még nem lehet semmi biztosat állítani, változások állhatnak be, de abban se reménykedjünk, hogy enyhíteni fognak a már lefektetett szigorításokon, mert erre nincs nagyobb kilátás. Így már szinte biztos, hogy a nyugdíjba vonulás felső határát kitolják, ez különösen a nőkre vonatkozik. A családi nyugdíj esetében szigorítást vezetnek be, s a korkedvezményes nyugdíjba vonulás feltételeit alaposan mérlegelik és meg fogják szigorítani.
A jövőben nem lehet egykönnyen korkedvezményesen nyugdíjba vonulni. A törvénytervezetben állítólag olyan javaslat van, hogy egy év helyett számíthatnak 14 hónapot, 16 hónapot, és legtöbb 18 hónapot; ezt 36 különböző foglalkozás esetében alkalmazzák majd, de arra szigorúan odafigyelnek, hogy csakis azokra vonatkozzon, akik nehéz körülmények között végzik munkájukat, túlóráznak, veszélyeztetett munkahelyen dolgoznak, és még véletlenül sem kaphasson kedvezményt az, aki irodai munkát végez. Vonatkozik ez a kedvezmény rendőrökre, akik terepi munkát végeznek, hivatásos katonatisztekre, bányászokra, titkosszolgálatokban dolgozókra, külügyben szolgálatot teljesítőkre és adóbehajtókra.
A törvénytervezet szerint nyugdíjjogosultak lesznek azok, akik 15 év szolgálati évvel rendelkeznek, de ehhez megvan az életkoruk, azaz a nők esetében 60, a férfiaknál pedig 65 év. A másik újdonság az lesz, hogy életkortól függetlenül nyugdíjba vonulhat az a személy, aki 45 szolgálati évvel rendelkezik.
A szigorítást tehát a törvény tervezete szerint a nőkre vonatkozólag vezetnék be, a szakemberek szerint 15 százalékkal csökkenne a férfiakhoz viszonyított kedvezményezett helyzetük, azaz vannak, akik ezt úgy magyarázzák, hogy ily módon érvényesül a nemek közötti egyenjogúság. Ezek szerint az eddigi 35 szolgálati év helyett a nők 38 szolgálati évvel vonulhatnak nyugdíjba, és nem tehetik ezt meg 53 évesen, hanem be kell tölteniük 58. életévüket. Persze ezt nem kezdik azonnal alkalmazni, hanem meghatároztak egy úgynevezett átmeneti vagy türelmi időszakot, amely 2011-től veszi kezdetét. Ennek alapján 2011-ben 35 szolgálati évvel és 4 hónappal vonulhatnak nyugdíjba a hölgyek, és ettől kezdve minden évben 4 hónappal növekszik a szolgálati idő, és 2023-ban eléri a 38 évet. Ugyanez vonatkozik az életkorra is, tehát 2011-től 53 év és 4 hónap után vonulhatnak nyugdíjba a hölgyek, s attól kezdve minden évben 4 hónappal hosszabbodik a korhatár, mígnem 2023-ra eléri az 58. életévet.
A férfiak esetében marad ugyan a 40 szolgálati év, de ők sem vonulhatnak mindaddig nyugdíjba (például 53 évesen, mint eddig), amíg nem töltik be 58. életévüket. Esetükben is érvényes lesz az, ami a nőknél, hogy 2011-től minden évben 4 hónappal növekszik a korhatár, amely 2023-ra éri el az 58 évet.
A családi nyugdíjat illetően az özvegyen maradt férj 58 éves korától jogosult neje nyugdíjára, az özvegyen maradt feleségnek pedig az eddigi 50 év helyett 53 évesnek kell lennie, hogy megkaphassa az elhunyt férje után járó nyugdíjat. Erre vonatkozólag is van egy átmeneti időszak, 2017-ig kell elérniük a felső határt, évente fél évet fognak hozzátenni az eddig maximálisan megszabott életkorhoz.
Az elhunyt szülő után a gyermekek 15 éves korukig jogosultak családi nyugdíjra, természetesen 15 éves koruk után is, ha középiskolai tanulmányokat folytatnak, a törvény lehetővé teszi, hogy 20 éves korukig élvezhessék a középiskolába járó, szülő nélkül maradt gyerekek a hozzátartozói nyugdíjat, egyetemisták esetében pedig 26 életév a felső korhatár.
