2024. szeptember 26., csütörtök

A svájci modell elérhetetlen

Folyik a vita a legújabb nyugdíjtörvény-javaslatról

Egyértelmű, hogy a szerb kormány és a szakszervezetek között nincs egyetértés a nyugdíjtörvény módosítására vonatkozólag. A kormány részéről ragaszkodnak hozzá, hogy a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank által diktált követelménynek eleget téve, szigorítást vezessenek be a nyugdíjkorhatárra és a munkaévek számára vonatkozólag.

Szinte már egyértelmű, hogy a nők esetében a munkaévek számát 35 évről 38-ra emelik, a férfiaknál marad ugyan a 40 év, de viszont mindkét esetben szigorítást vezetnek be, hogy a betöltött 53. év előtt sem a nők, sem a férfiak nem vonulhatnak nyugdíjba, függetlenül attól, hogy hány szolgálati évet tudnak maguk mögött.

Ezen felül megszabnák, hogy 15 legyen a minimális szolgálati évek száma, amellyel nyugdíjba elmehetnek úgy a nők, mint a férfiak is azzal, hogy a férfiak esetében legkevesebb 65 életév kell, a nőknél pedig 60 év.

Az évekre vonatkozólag lesz még egy szabály, miszerint 45 szolgálati évvel bárki elmehet nyugdíjba, tekintet nélkül arra, hogy hány éves. A Független és az Önálló Szakszervezet vezetői azt kifogásolják, hogy a nyugdíjtörvény előkészítése során az illetékes munkacsoport mint a korábbi évek során oly gyakran, ezúttal sem kérte a véleményüket, csak utólagosan kívánnak vitát indítványozni, de minden jel szerint az észrevételeiket nem kimondottan veszik figyelembe, ahogy fogalmaztak, eléggé kizárólagos a nézetük.

Pedig mindkét szakszervezet többszörösen felemelte hangját a nyugdíjasok érdekében. Határozottan próbált beleszólni abba, hogy miként alakuljon a nyugdíjak nagyságának a megszabása, de minden jel szerint ezúttal sem fogják elfogadni észrevételeiket. A szakszervezetek képviselői arra hajlanak, hogy az úgynevezett svájci modellt alkalmazzák a nyugdíjak összegének megszabása során. Ennek értelmében évente kétszer hangolnák össze a nyugdíjakat az előző hathavi átlagfizetésnek az összegével. S az összehangolás alatt az is értik, hogy 50 százalékban az élethez szükséges kiadások növekedését vennék figyelembe, a másik 50 százalékban a keresetek növekedését. Ezek után az átlagnyugdíj nem lehetne kevesebb, mint a szerbiai átlagfizetés 60 százaléka. Ezt, a hivatalos állami állásfoglalás szerint nem találják megoldhatónak. Radin Todorović a készülő nyugdíjtörvény munkacsoportjának a vezetője úgy nyilatkozott, hogy Szerbiában a svájci modell alkalmazhatatlan legfőképpen azért, mert Szerbiában a Nemzetközi Valutaalappal folytatott megbeszélések során az a határozat született, hogy az országos költségvetésből a nyugdíjakra előirányzott összeget csökkenteni kell, a mostani 13 százalékról 10 százalékra és ezt 2015-ig be kell tartaniuk, és alkalmazniuk kell. Szerintük a kormánnyal folytatott egyeztetés értelmében a nyugdíjak elszámolása csakis úgy történhet, hogy a megélhetéshez szükséges költségek és a bruttó társadalmi össztermék növekedését veszik alapul. Semmilyen más változás nem esedékes. Szerinte, ha több pénzt tudnának kiválasztani az államkasszából a nyugdíjakra, azt biztos megtennék, de jelenleg nincs rá mód.