A nagybecskereki vízvezetékben szerda óta az eddiginél tisztább, áttetsző, vagy, ahogy mondani szokták: színtelen, szagtalan, íztelen víz csordogál. Ez azt is jelenthetné, hogy több mint 13 év után újra iható lett a csapvíz a Béga menti városban. De mégsem. Mert még tart a vízgyár próbaüzemeltetése és folyik az ivóvíz minőségének az ellenőrzése. Hogy ez meddig tart, azt ebben a pillanatban senki sem tudja megmondani. Hálátlan lenne jóslatokba bocsátkozni, amikor a nagybecskerekieknek eddig már számtalan be nem tartott ígéretet tettek. Elég, ha azt mondjuk, hogy a vízgyár üzembe helyezésének a határideje már két évvel ezelőtt, 2015. október 12-én lejárt.
A nagybecskereki vízgyár (Kecskés István felvétele)
Ismerve az előzményeket, vagyis, hogy a legnagyobb bánáti város lakói már évtizedek óta várják a tiszta és egészséges vezetékes vizet, akár fölöslegesnek mondható a késés miatti vita. Mert, ha eddig vártak, akkor pár hónap ide vagy oda, már nem a világ.
Nyilván kevesebb disszonáns vélemény hangzana el, hogyha a polgároknak nagyobb rálátása lenne a dolgok menetére. Mert igaz, hogy a vízgyár építőhelyére szerelt kameráknak köszönve az emberek élőben követhették, hogyan épült fel a víztisztító berendezés. Arról is részletesen tájékoztatták őket, amikor júniusban megkezdődött a vízgyár próbaüzemeltetése. Aztán, miközben az egyik illetékes szavaival élve „napokkal mérték” a vízgyár beüzemeltetésének a határidejét, hosszú csönd következett.
A próbaüzemeltetés megnyitóján Nenad Obradović, a Synertech vállalat igazgatója – amely az olasz Zilio társulás nevében vállalta a kivitelező szerepét – kihangsúlyozta, hogy a városi vízvezetékbe rövidesen az eddiginél sokkal jobb minőségű víz kerül. Azt ígérte, hogy ha kedvezőek lesznek a megtisztított víz ellenőrzésének az eredményei, akkor rövidesen teljes kapacitással kezd majd üzemelni a víztisztító. A közzétett laboratóriumi eredmények pedig sorra azt tanúsították, hogy a vízből sikerült eltávolítani a fölösleges arzént (ez volt a fő oka annak, hogy 2004-ben betiltották a csapvíz használatát) de a többi eredményt is jónak mondták. Aztán múltak a hónapok, hol kifehéredett, hol megsárgult a vezetékes víz. Az emberek elkezdtek türelmetlenkedni.
A bank is beleszólhat
Elsőként az ellenzéki pártok (LSV, DS, DJB) sajtótájékoztatóin vetették fel a problémát. Emlékeztettek arra, hogy 2012-ben az (akkori) önkormányzat szerződést írt alá a német–osztrák érdekeltségű Wassertechnik társasággal a vízgyár építéséről. A 26 millió eurós beruházást azonban a hatalomváltás után leállították. Ehelyett az új hatalmi többség úgy döntött, hogy szerződést írt alá az olasz Zilio csoportosulással, amely azt ígérte, hogy saját befektetéséből felépíti a víztisztítót és csak a szolgáltatást fizetteti majd meg a Városi Vízművekkel. A kivitelező vállalta a szolgáltatást és a befektetéssel járó kockázatot. Ő felel a vízminőségért és azért, hogy évente 6,5 millió köbméter vizet biztosít.
Az ellenzékiek szerint – nem tudni mi okból – a haladók által irányított önkormányzat a vízgyár üzembe helyezésének a határidejét folyamatosan halasztgatja. A szerződést 2015 februárjában írták alá. A vízgyár megépítésének a határideje pedig 2015. október 12-én járt le.
Akkor az év végére, utána pedig 2016 végére jelentették be az üzembe helyezésének a határidejét. Végül 2017. június 15-én megkezdődött a berendezés próbaüzemeltetése. Akkor azt ígérték, hogy pár nap elteltével érzékelhető lesz a vezetékes víz minőségének a javulása, és majd az elemzések után üzembe helyezik a vízgyárat. Július végéig három tesztelést végeztek el, és az eredmények azt mutatták, hogy a vízből sikerült eltávolítani az arzént és a többi káros anyagot. Akkor miért nem működik továbbra sem a víztisztító berendezés, kérdezik sokan, immár hónapok óta.
Meddig kell még sorban állni?
A türelmetlenséget csak fokozta, hogy a fővezeték meghibásodása miatt az elmúlt másfél hónap alatt két hétvégére is víz nélkül maradt a város. Egyesek a meghibásodásokat kapcsolatba hozták a vízgyár próbaüzemeltetésével.
A bíráló megjegyzésekre egy terjedelmes, szokatlanul éles megjegyzésekkel tűzdelt közleményt tett közzé a Városi Vízművek közvállalat, amelyben azt állítják, hogy „pánikkeltésről és mellébeszélésről” van szó.
Szerintük mindenki előtt világos, hogy Nagybecskereken egy több évtizede tartó probléma megoldása előtt állnak, amit a „hitetlen Tamások” is kénytelenek beismerni. A Városi Vízművek szerint most már biztos, hogy az egészséges ivóvíz biztosításának a problémája technikai szempontból megoldódott. A vízgyár próbaüzemeltetése során végzett eddigi laboratóriumi vizsgálatok ugyanis azt mutatják, hogy a berendezésben áttisztított víz megfelel minden előírásnak és szabványnak. Másrészt a polgárok bizalmatlanságát részben megértik, hiszen az elmúlt évek során számtalan be nem tartott ígéretet kaptak. Szerintük elfogadhatatlan, hogy az egészséges ivóvíz biztosítása a politikai harc részévé váljon, amelyben eleve sikertelenségre lett ítélve a projektum.
Hasonló hangnemű közleményben reagált a kivitelező az újságírók által (is) feltett szerinte „rosszindulatú kérdésekre”. Szóvá tették ugyanis, hogy a törvény nem engedi meg azt, hogy egy város fontos kommunális szolgáltatását magánvállalatra bízzák. A kivitelező szerint a 2017-ben meghozott rendelkezés nem vonatkozik rájuk, hisz ők két évvel korábban kötöttek szerződést a szolgáltatásról.
A Városi Vízművek illetékesei szerdán közölték, hogy a városi vezeték újból a vízgyáron keresztül kapja a (megtisztított) vizet, és folytatják a víz minőségének ellenőrzését. Megismételték azt, amit már többször elmondtak: a vezetékes vizet csak attól kezdve lehet majd használni, hogyha a víz minősége megfelel minden törvényes követelménynek, és megkapják az egészségügyi engedélyt.
Közben az egyik ellenzéki pártból (DJB) közölték, hogy a városi vezetékből vett vízmintát az újvidéki Közegészségügyi Intézet laboratóriumában ellenőriztették, ahol megállapították, hogy nem felel meg a törvényes követelményeknek. A Városi Vízművekben ezt azzal magyarázták, hogy a kérdéses vízmintát október 11-én vették, viszont szeptember 30-ától november elsejéig a vízgyár nem volt a vízvezeték-hálózatra csatlakoztatva.
A napokban a vízgyár kerítésére felkerült az Erste Bank fölirat is, ugyanis a bank kölcsönéből pénzelték a közel nyolcmillió eurós beruházást, a felirat pedig nyilván azt hivatott jelezni, hogy a banknak zálogjoga van a létesítményen.
