A Gebi takarmány keverő gyár Csantavér legnagyobb üzeme, Szerbiában pedig piacvezető ebben az ágazatban. A vállalkozás 1983-ban indult, vulkanizáló műhelyként. A 90-es évek végén kezdett el a cég a takarmánykészítés alapanyagainak importálásával foglalkozni. Kis idő múltán fogalmazódott meg az ötlet, hogy saját takarmánykeverő gyárat kellene építeni. Az elképzelést tett követte. Csupán néhány év alatt ez a vállalat a takarmánypiac meghatározó szereplője lett. Köszönhető ez a szakmai tudásnak, a minőségi alapanyagoknak, a teljesen automatizált termelésnek, és nem utolsósorban az átgondolt és kiterjedt értékesítési hálózatnak.
Csantavéren jelenleg 250 alkalmazottat foglalkoztat a Gebi. Kiépített értékesítési hálózatukhoz most 23 nagykereskedés és több, mint 2000 kiskereskedelmi egység tartozik. Ez utóbbin belül értékesítik termékeik 65 százalékát. A nagy farmokra a Gebi takarmánykeverékek 10 százaléka kerül, az egynegyede pedig a volt jugoszláv tagköztársaságokba, így Montenegróba, Horvátországba, Bosznia-Hercegovinába. Koszovóba, valamint Romániába, Albániába és Bulgáriába.
A csantavéri vállalat családi vállalkozás. Tulajdonosai Ozsvár Gellért, az édesapa, és két fia: Ozsvár Tihamér és Ozsvár Zoltán. A csantavéri Gebi az egyik nyertese a magyar kormány gazdaságfejlesztési támogatásából a nagyvállalatoknak nyújtott támogatásnak, amelynek célja a foglalkoztatás növelése, illetve a beszállítók számának emelése.
A cég számára ez az első alkalom, hogy pályázati pénzből fejleszthetnek, eddig a beruházásokat önerőből valósították meg. A pályázat és a beruházás részleteiről, valamint a jövőre vonatkozó elképzelésekről a cég gyártási igazgatójával, Zserai Zsolttal beszélgettünk.
A Gebi egyike a nyertes pályázóknak. Mit is jelent ez a támogatás?
– A Prosperitati Alapítvány Kiemelt jelentőségű mezőgazdasági fejlesztések kombinált támogatása integrációszervezési feladatok vállalásával elnevezésű pályázatán nyertünk támogatást. Nagyberuházásról van szó, tehát több millió eurós tételről, és nemcsak kimondottan egy vissza nem térítendő pályázati részről, hanem egy összetett csomagról szól a program, amely tartalmazza az önrészt, a vissza nem térítendő pályázati részt, és a banki kölcsönt, ami egy hosszú lejáratú, 10 éves futamidejű hitel. Ahhoz, hogy a pályázaton részt tudjunk venni, meg kellett felelnünk különböző kritériumoknak. Volt egy előírt önrész, amit teljesítenünk kellett. Mivel ezt tudtuk teljesíteni, e mellé jött a támogatás a Prosperitati Alapítványtól, és a fennmaradt százalékot pedig a banki rész képezte, hosszú lejáratú kölcsön formájában. Tehát a beruházás finanszírozása három részre osztódik. Ez egy nagyon összetett, de kivitelezhető pályázat volt. Első alkalommal vagyunk jelen ilyen pályázaton, én vagyok a kapcsolattartó, ha van olyan pont, ahol elakadok, a Prosperitati Alapítvány dolgozóit hívhatom, segítenek, és zökkenőmentesen tovább tudjuk gördíteni a történetet. Nagy összegről van szó, összetett szerződésről, nem olyan változat ez, mint a kistermelők részére kiírt pályázat, ahol egy beszállítóval dolgoznak, bár ott is vannak kihívások, de itt nálunk ez egy összetett tétel, több beszállítóval, több kivitelezővel és természetesen nagyobb értékben.
Mire fordítják a szóban forgó összeget?
– Az egyeztetések megkezdődtek 2016 nyarán, majd aztán folyamatosan, lépésről lépésre haladtunk. Cégünk fennállásának 34 éve alatt nem volt ilyen jelegű lehetőségünk. A csantavéri gyárat felépítve, fejlesztve, nem volt olyan évünk, hogy ne fektettünk volna be, ne fejlődtünk volna, a termelési és tárolási kapacitást ne növeltük volna, viszont eddig mi ezt önerőből, valamint hosszabb, rövidebb lejáratú banki kölcsönöknek köszönhetően tudtuk megvalósítani. Ezért is volt megtiszteltetés számunkra az, hogy részt vehettünk ezen a pályázaton. Eddig ismeretlen tényező volt számunkra a lehetőség, hogy vissza nem térítendő támogatáshoz jussunk. Tavaly nyártól elindultak az egyeztetések, a Prosperitati Alapítvány és a Gebi állandó kapcsolatban volt, hogy milyen irányban haladjunk, mi legyen az alap beruházás, mibe fektessük a pénzt, hogyan használhatnánk ki ezt a lehetőséget a legjobb módon. Tekintettel arra, hogy takarmánygyár vagyunk, az észak-bácskai körzetben pedig jó a termőföld, és a lakosság nagyrészt mezőgazdasággal foglalkozik, ebből kifolyólag egyértelmű volt, hogy a tárolókapacitások bővítésére fordítjuk az összeget, habár az elmúlt 10 évben mi már annyira növeltük a tárolókapacitásunkat, hogy pillanatnyilag 300 ezer tonna gabonát tudunk tárolni. A tavalyi, 2016-os év egy remek év volt, rekord mennyiségű gabonával, maximális termelés mellett ez a tárolókapacitás is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy minden partnerünknek eleget tudjunk tenni. Innen jött az ötlet, hogy a tárolókapacitásokat tovább bővítsük egy topolyai telephellyel, ami egy 50 ezer tonnás siló egység lesz az ottani ipari parkban.
Hol tart a beruházás megvalósítása?
– A tárolókapacitásokat fogjuk növelni, és ez folyamatos összhangban kell, hogy álljon a kivitelezőkkel, valamint a beszállítókkal egyeztetve. Az idei évben, augusztus 2-án történt a dokumentumok aláírása, akkor vált hivatalossá a kezdeményezés. Mostantól már csak a szükséges engedélyeket kell begyűjteni, eleget kell tennünk a kivitelezők elvárásainak, és kezdhetjük a munkálatokat.
Milyen további kötelezettségeknek kell eleget tenniük a szerződés alapján?
– A pályázati szerződés egy nagyon gondosan összefoglalt szerződés, ahol természetesen nekünk, mint integrátoroknak, kötelességeink vannak az alapítvány felé. A futamidő 10 évre szól, ez alatt az idő alatt a feladatunk az alkalmazottak létszámának fenntartása és növelése, továbbá a beszállítók számának növelése annak érdekében, hogy folyamatos legyen az árucirkuláció, és nőjön az átadott gabona mennyisége. Még egy feladatunk van, az, hogy azok az emberek, akik az elmúlt időszakban, termelőként esetleg tanácstalanok voltak, hogy hova adják át a gabonájukat, nekik jó feltételeket tudjunk szabni, hogy mellettünk döntsenek, tehát lehetőséget biztosítsunk nekik arra, hogy nálunk adják le a gabonájukat. Ez volt a két fő kritérium, ami nekünk a pályázatban elő volt irányozva, a folyamatos növekedés és integrálás.
Jelenleg mekkora a cég? Mennyi silójuk és hány munkásuk van?
– Jelenleg a tárolókapacitás csak a gabonára, Csantavéren, a gyáron belül 200 ezer tonna, településen kívül, a felvásárló állomásokon, ami a 70 km-es körzetet jelenti Csantavértől, további 100 ezer tonna tárolására alkalmas siló egységünk van. Ez a jelenlegi állás. Ezenfelül pedig több, mint 250 alkalmazottunk van.
Hol helyezkednek el a gyárak?
– Feldolgozó üzemünk csak Csantavéren van, 4 siló egységgel. Pacséron kihelyezve a házi kedvencek részére gyártunk tápot, mivel azt törvény szabályozza, hogy nem lehet egy helyiségben, egy területen takarmányt és házikedvenc-eledelt előállítani, ezért azt külön lokációra helyeztük. Takarmányátvevő pontunk több helyen is van, az új pedig Topolyán épül.
Ez a beruházás 10 éves futamidőre szól. Mi lesz, ha letelik a 10 év?
– Tekintettel arra, hogy magánvállalatról van szó, valamint, mivel fiatal tagok vannak az igazgatóságban, akik fölvilágosultak, jó eszményképet, víziót követve irányítanak, ezért úgy gondolom, hogy 10 év múlva is jó helyen leszünk. Jelenleg mi piacvezetők vagyunk Szerbiában. A Gebi takarmánygyár a legnagyobb takarmánygyár Szerbiában, és nemcsak a szerb piacon vagyunk jelen, hanem a környező országokban is. Ismerve az igazgatóságot, ők arra fognak törekedni, hogy ezt a pozíciót meg tudjuk tartani, úgy Szerbiában, mint a környező országokban, és akár az Európai Unióban is. Az elkövetkező 10 évre folyamatos fejlődést várok. Az elmúlt 10 év tapasztalataira hagyatkozva úgy gondolom, hogy a beruházásaink, terjeszkedéseink, felszereléseink mind arra mutatnak, hogy a mezőgazdaság nem fog megszűnni, és mivel az állattenyésztés is erősen jelen van a térségben, úgy a takarmánygyártás egy olyan ágazat, amelynek van jövője a következő időszakban is. Szükség van több olyan bázisra, ahol a termelők át tudják adni a gabonát, és szükség van a nagy tárolókapacitású silókra is. Jelentős előrehaladást és fejlődést várok a következő tíz évben.