A migránsok továbbra is egészségüket és életüket nem kímélve különböző módokon próbálják meg átlépni az országhatárokat. Arról nincs adat, hogy hányan vesznek oda egy-egy ilyen próbálkozásnál. Azt viszont tudni lehet, hogy legtöbbször a külföldre szállító teherautók, nyerges vontatók rakterében bújnak meg, így a kólás szállítmány közé, de volt hogy a tartósított gyümölcs közé rejtőztek el, vagy a gumicsizmák vagy éppen a szarvasmarhabőr közé. Megtörtént már az is, hogy az autóalkatrészek között bukkantak rájuk a vámosok, vagy a bútorok, szőnyegek, illetve a műanyag szemeteskannák között. Legtöbbször az figyelmezteti a vámosokat, hogy elvágják a pecsétzárat, vagy ügyetlenül ragasztják azt vissza. Másként nem is tudnának elbújni a raktérben. Bár volt már arra is példa, hogy a teherautó sofőrje jelenti, arra gyanakszik, migránsok húzták meg magukat a jármű rakterében.
A céljuk eljutni Nyugat-Európába, és ilyenkor sokszor az sem számít, hogy az életüket teszik kockára. A Vámigazgatóság adatai szerint legtöbben autóban, kis teherautóban, vagy vonaton elrejtőzve próbálják meg folytatni útjukat a jobb élet reményében.
– A legfrissebb, életveszélyes próbálkozás januárban történt a Gradina határátkelőhelyen, amikor három iráni állampolgárt találtunk egy Peugeot személygépkocsi padlózatában. A fiatal férfiakat egy külön erre a célra kialakított rejtekhelyen fedeztük fel. A szűk, fülledt helyen úgy feküdtek, mint a konzervdobozban – áll a Vámigazgatóság kérdésünkre adott válaszlevelében. – Több esetet is jegyeztünk, amikor a tehervonatokon próbálják átlépni a határt, ilyen eset történt 2018 februárjában is, amikor a šidi vasútállomáson abban a tehervagonban, mellyel Szávaszentdemeterről Olaszországba szállítottak búzát, 11 afgán, líbiai, szíriai és algériai menekültet találtunk. Ők a vagon oldalát verték a kezükkel, segítséget kértek, mert rosszul lettek a búza kipárolgásától.
Hátborzongató esetként tartják számon a Vámigazgatóságon azt a kísérletet, amikor néhány évvel ezelőtt egy kisteherautó megvastagított tetőterében találtak rá néhány migránsra. A rendkívül szűk helyen még a levegőáramlás is korlátozott volt. A határon az ellenőrzés során a jármű sofőrje miután eloltotta a motort, a levegő áramlása is leállt. Az életüket éppen a vámhatóságok szkennere mentette meg.
Két fiatal férfi 2014-ben pedig a nyerges vontató alsó vázához erősítette magát, amikor a sofőr épp pihenőt tartott. Amikor a vámszervek rájuk találtak már piszkosak voltak, átfagytak és szinte megmeredtek.
A múlt évben a vámosok több, mint 850 migránst akadályoztak meg abban, hogy illegálisan lépjék át a határt. A múlt évhez hasonlóan, az idén az év első három hónapjában, március 22-ével bezárólag 227 migránst fogtak el, akik leggyakrabban a forgalmasabb határokon próbálkoztak, Horgoson Magyarország felé, vagy Šidnél és Batrovcinál Horvátország felé.
– Lehetetlen felmérni, hogy mekkora arányban sikerül a migránsoknak átlépni a határt, hiszen csak a feltárt eseteket jegyezzük. Ám szem előtt kell tartani azt is, hogy a migránsok nemcsak a határátkelőhelyeken próbálkoznak, hanem a határvonal mentén, a zöldhatáron is. A jármű- és áruellenőrzésben használt legkorszerűbb felszerelésnek köszönhetően egyre hatékonyabban tárjuk fel a cigaretta-, a kábítószer-, az állat- és az embercsempészetet – áll a Vámigazgatóság válaszlevelében. Sonja Lazarević, a Vámigazgatóság vámelőírások alkalmazásának ellenőrzésével megbízott osztályának segédigazgatója rámutatott ugyanakkor, hogy 10 mozgószkennert használnak, így az EU felé vezető határátkelőhelyeken egyre több migránst akadályoznak meg a határ átlépésében, sőt szinte lehetetlenné vált úgy elbújni a teherautók rakterében, hogy azt a vámon ne fedezzék fel. A szkenner sugarai ugyanis mindenen áthatolnak, így csupán pár perc alatt a vámosok számára minden láthatóvá válik.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint április 3-val bezárólag Szerbia 18 ideiglenes befogadóközpontjában 3385 migránsnak nyújtottak szálláshelyet. Az ő tudomásuk szerint a befogadóközponton kívül további 282 migráns tartózkodik. Kérdésünkre válaszolva elmondták, hogy a migránsok száma Szerbiában nem nő, sőt folyamatosan csökken. Tavaly augusztus óta 4100–4200 között mozog a számuk, ami jelentősen kevesebb, mint 2017 elején, amikor 6000–7000 személyt láttak el a befogadóközpontokban.
Mint arra a Menekültügyi Főbiztosságban rámutattak, a legtöbb migráns (44,38 százalékuk) Afganisztánból származik, míg 21,34 százalékuk Pakisztánból, valamint 13,16 százalékuk Iránból, 10,54 százalékuk iraki és 2,59 százalékuk szíriai.
– Már hosszabb ideje a legtöbb migráns afgán, pakisztáni, iráni, iraki és szíriai. Ám az Irán felé támasztott vízumkényszer megszüntetése óta az irániak száma a befogadóközpontokban 3,13 százalékkal nőtt 2017 augusztusa óta, így most mintegy 13 százalékuk iráni – emelték ki a főbiztosság szerkesztőségükbe eljuttatott válaszában.
Miután Szerbia megerősítette a határait, csökkent az illegális határátlépők száma Macedónia és Bulgária felől, ám újabb útvonalak alakultak ki Görögországon, Albánián, Montenegrón és Bosznia-Hercegovinán, mindenek előtt Bihaćon keresztül Horvátország irányába.
Az iráni migránsok számának növekedése újabb problémát vet fel, miszerint valószínűleg néhányan legális úti okmányokkal érkeznek Szerbiába, hogy innen a zöldhatáron keresztül, vagy illegális módon folytathassák útjukat Nyugat-Európa valamelyik országába.
Erre példa a napokban Kishegyesen felfedezett migránsok esete is. Az iráni állampolgárságú nő és négy férfi még Belgrádban bújt be a nyerges vontató rakterébe, amikor a kishegyesi sofőr pihenőt tartott. Ám nem jutottak el a határig, mert átfagytak a hidegben, és Kishegyesen már segítséget kértek. Utólag derült ki, a négy férfi és a nő Iránból repülővel érkezett Szerbiába, érvényes itt-tartózkodási vízummal. A céljuk az volt, hogy kamionnal az Európai Unió területére csempészik át magukat, s ott menedékjogot kérjenek. A kamionra egy erre szakosodott belgrádi csoport segítségével jutottak fel, akik feltörték a vámhivatal pecsétzárját, majd teljesen hitelesnek tűnően visszaállították. A menekültek állítása szerint 500 eurót fizettek, hogy feljuttassák őket a teherautóra.
Szerbia március 8-án közvetlen repülőgépjáratot indított el Belgrád és Teherán között. Mint azt a Nikola Tesla Repülőtér illetékesétől megtudtuk, az elmúlt időszakban12 járat indult Teheránba és 14 az iráni fővárosból, amikor is összesen 1075 utas ment Teheránba és 1863 érkezett Belgrádba. Jelenleg a Belgrád–Teherán járaton három légitársaság közlekedik, az Iran Air, a Qeshm Air és a Mahan Air. Az Iran Air iráni állami légitársaság állandó járatokat szervezett meg, hozzá csatlakozott március 19-ével a Qeshm Air, míg a Mahan Air április 6-tól szállítja az utasokat. Így hetente hat közvetlen járat kapcsolja össze az iráni és a szerb fővárost.
Arra kérdésünkre, hogy az Iránból turistakánt Szerbiába érkezők között hányan vannak olyanok, akik később illegálisan próbálják meg folytatni útjukat, a belügyminisztériumból nem kaptunk még választ.
