A vasúti személyszállítás fellendítése érdekében öt önkormányzat: Szabadka, Magyarkanizsa, Zenta, Csóka és Nagykikinda társfinanszírozási szerződés megkötésére szánta el magát a Szerbiai Vasutakkal. Mint arra Kern Imre, az építésügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztérium államtitkára rámutatott, ez az első ilyen szerződés Szerbiában, amely szerint az önkormányzatok részt vállalnak a vasúti személyszállítás finanszírozásában. Eddig csak az autóbusszal való utasszállítás tekintetében volt erre példa.
Kern Imre lapunknak elmondta, hogy a minisztérium az elkövetkező időszakban arra törekszik majd, hogy minél több ilyen társfinanszírozási szerződés megkötését serkentse, hiszen a vasúti közlekedés sokkal olcsóbb, és a felújítás után sokkal gyorsabb is lesz, mint az autóbusszal való személyszállítás.
– Ez azért fontos, hogy javuljon a közlekedés minősége, ugyanakkor a társfinanszírozási szerződés hangsúlyt ad annak, hogy a jövő évben megkezdődjön a vasútvonal felújítása Szabadka és Zenta között. Ezek a munkálatok egyébként szerepelnek a minisztérium és a vasútfejlesztési stratégiai tervben, csakúgy mint az infrastruktúráért felelős vasúti vállalat jövő évi tervében is. A felújítás lehetővé teszi a sebesség növelését ezen a vonalon. A jelenlegi 20-30 kilométer óránkénti sebesség helyett 80 kilométer óránkénti sebességgel haladnak majd a személyszállító vonatok. A teherszállítás szempontjából pedig azért lényeges a felújítás, mert az eddigi 16 tonna helyett 22,5 tonna tengelynyomással közlekedhetnek majd a teherszállító szerelvények. Jelenleg a teherszállítással foglalkozó vállalatok nem tudják teljes kapacitással kihasználni a vagonokat. A felújítás befejezése után sokkal gyorsabban és nagyobb teherbírással, nagyobb kapacitással tudják majd szállítani az árut – magyarázta az államtitkár.
Kern rámutatott, hogy nemcsak a vonatok sebessége és teherbírása változik, hanem ez a társfinanszírozási szerződés lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzatok komolyabban beleszóljanak a menetrend kialakításába. Reményének adott hangot, hogy a következő menetrendben már szerepet kapnak azok a járatok is, amelyeket az önkormányzatok kérelmeznek.
– Hiába fejlesztjük a nemzetközi vasútvonalakat, tehát a Budapest–Belgrád vasútvonalat, a Belgrád–Niš, illetve Macedónia, vagy Bulgária felé vezető vasútvonalakat, Montenegró, illetve Zágráb felé vezető vonalakat, ha a regionális vasútvonalakat nem újítjuk fel. Hiszen anélkül gyakorlatilag megszűnik a vasúti szállítás és közlekedés, illetve lehetetlenné válik. Ezért fogalmazott meg a kormány egy vasútfejlesztési stratégiát. Ebben a stratégiában szerepet kapott a Szabadka–Zenta–Nagykikinda, illetve a Nagykikinda–Nagybecskerek–Pancsova vasútvonal, valamint az erről az útvonalról Újvidékre leágazó szakaszok, de a Szabadka–Zombor–Hódság–Újvidék útvonal, és a Szabadka–Horgos–Szeged vasútvonal is. Ezeknek a vajdasági vonalaknak a fejlesztésével gyakorlatilag lehetővé válik a személyszállítás ott ahol nincs, például Újvidék és Nagybecskerek, vagy Nagybecskerek és Pancsova között. Az áruszállítás pedig sokkal gyorsabbá és biztonságosabbá válik, nagyobb kapacitással történik majd – magyarázta Kern Imre.
Megtudtuk, hogy a Szabadka–Zenta vasútvonal felújítása jövő áprilisban kezdődik, és ha minden a tervek szerint halad, egy év alatt befejeződik. Ennek a beruházásnak az értéke körülbelül négymillió euró, ezt az összeget a Szerbiai Vasutak infrastruktúráért felelős vállalat a saját gazdálkodásából tudja biztosítani. Mint arra az államtitkár rámutatott, a felújítás alatt lévő Szabadka–Belgrád vasútvonalról felszabaduló berendezéseket és alkatrészeket hasznosítják majd a felújítás során.
Arról, hogy milyen állapotban van jelenleg a Szabadka–Zenta–Nagykikinda vasútvonal, illetve a vasúti személyszállítás mekkora megterhelést jelent az önkormányzatok számára, ugyanakkor milyen elvárásaik vannak a felújított vasútvonal iránt, az érintett önkormányzatokat is megkérdeztük. Az öt érintett község összesen ötmillió-hatszázezer dinárral járul hozzá a járatok megmaradásához és bővüléséhez. Ebből, mint azt Czegledi Rudolftól, Zenta község polgármesterétől megtudtuk, a zentai költségvetésből évente kétmillió dinárt fordítanak majd a vasúti közlekedésre.
– Úgy érezzük, hogy a hozadéka sokkal nagyobb lesz, hiszen három évvel ezelőtt még úgy volt, hogy a menetrendből törlik ezt a járatot és a vasúti forgalom is megszűnik, hiszen a teherforgalom miatt valószínűleg nem újították volna fel a vasútvonalat. Sikerült azonban elérnünk, hogy egy korszerű, új, klimatizált, tiszta, minden igénynek megfelelő dízelmotoros kompozíció közlekedjen ezen a szakaszon, amely sokkal gyorsabban tudna közlekedni, mint ahogy most közlekedik. Vagyis nem szűnik meg a járat, sőt bővülni fog, hiszen most egyeztetünk az új menetrendről, a Szerbiai Vasutak utasforgalmi részlege most állítja össze az új menetrendet a következő évre – tudtuk meg Czegledi Rudolftól, aki hozzátette azt is, hogy reményei szerint az új menetrend jobban igazodik majd a diákok, illetve a dolgozók igényeihez, majd így folytatta: – A társfinanszírozással megteremtődött annak az előfeltétele, hogy a Szerbiai Vasutak korszerűsíti majd ezt a Szabadka–Zenta közti vasútvonalat is, hiszen jelenleg egyes helyeken, például Orom és Szabadka között a maximális sebesség 20 kilométer óránként. A cél az, hogy a teljes szakaszon 80 kilométer óránkénti sebességgel haladjanak a vonatok, és akkor Zenta és Szabadka között a táv körülbelül fél órát vesz igénybe – mondta a zentai polgármester. Hangsúlyozta, hogy a vasúti közlekedés biztonságosabbá válik és a menetrendet is pontosan betartja majd, ugyanakkor bíznak abban, hogy hamarosan a leggyorsabb közlekedési eszközzé válik. És az ára sem mellékes.
Rámutatott, a felújított vasút ugyanakkor nemcsak gyorsabb személyszállítást jelent, hanem a teherszállításnak is kedvez, ami nemcsak a zentai gazdaságnak, hanem ugyanakkor a nagykikindai gazdaságnak is sokat jelent majd, hiszen a Budapest–Belgrád gyorsvasút kiépítésével a vasúton történő teherszállítás lesz a legolcsóbb teherszállítási lehetőség.
Habár Magyarkanizsa község területén csupán két helyi közösséget érint ez a vasútvonal, ez a község mégis évente 800 ezer dinárral támogatja majd a vasúti személyszállítást.
– Magyarkanizsa azért csatlakozott a társfinanszírozáshoz, mert a vasútvonal áthalad a községünk területén, mégpedig Völgyesnél és Oromnál van egy-egy megálló. Ezeket a megállókat már évek óta nem használják, hiszen rendszertelen volt a vonatközlekedés. Amíg működött, legtöbbször az iskolások és a munkások használták főleg Szabadka irányában. Nagyon remélem, ha ez a társfinanszírozás helyre tudja hozni ennek a járatnak a rendszerességét, és valóban megtörténik az egész vasútvonal infrastrukturális felújítása, akkor nemcsak a rendszerességen, hanem a gyorsaságon is nyerünk, és talán azok a lakosok, akik főleg az iskola, vagy a munkavállalás miatt használták ezt a járatot, újra használják majd, mivel a parkolás, a saját autó használata állandó gondot jelent, ezt a vasútjárat kiküszöbölhetné. Ezért is nagyon bízom benne, hogy minél hamarabb megtörténik a vasútvonal felújítása – mondta Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa község polgármestere.
Szabadka–Horgos–Szeged
Kern Imrétől megtudtuk, hogy a Szabadka–Horgos–Szeged vasútvonal tervdokumentációja elkészült, és a tervek szerint a közlejövőben a minisztérium megpróbál eszközöket előteremteni a munkálatokra, hogy ez a vasútvonal is felújításra és korszerűsítésre kerüljön.
Vajdaság északi településein élők, különösen azok számára, akik ingáznak Szerbia és Magyarország között, ennek a vasútvonalnak a felújításával a határátlépés is egyszerűbbé válna.
