Az orosz gázzal nincs gáz

Lélegzetvisszafojtva várja Szerbia, szintúgy Magyarország és Bulgária is az EU Energiaközösség Titkárságának napokban esedékes döntését, hiszen attól függ majd, hogy megépülhet-e a Török Áramlat 2 Bulgárián, Szerbián, illetve Magyarországon át vezető szakasza, folyamatos földgázellátást biztosítva ezeknek az országoknak. Szerbiának kiemelt érdekei vannak e gázvezeték vonatkozásában, hiszen a Déli Áramlat öt évvel ezelőtti leállítása után legfőképp a Török Áramlat nyújtana biztos földgázellátást az ország számára.

Brüsszel 2014-ben állította le a Déli Áramlat projektumának megvalósítását, hiszen ennek a gázvezetéknek a megépítési feltételei ellenkeztek az Energiaközösség megalapításáról szóló szerződéssel, amit Szerbia is aláírt. Az Európa Parlament által 2009-ben elfogadott harmadik energiacsomag szerint ugyanis az energiapiac versenyképességének fokozása és a fogyasztók fokozottabb védelme érdekében szét kell választani a termelési és a szállítási tevékenységet. Vagyis az átviteli hálózat tulajdonosa nem lehet egyúttal energiatermelő vagy szolgáltató is.

– A harmadik energiacsomag szerint a gáz tulajdonosa nem lehet egy időben a gázvezeték tulajdonosa is, így ugyanis más gáztulajdonosok is szállíthatnak gázt az adott vezetékben. Vagyis Oroszország nem lehet társfinanszírozó a Török Áramlat gázvezetékének kiépítésében. Szerbiának ezt hitelből kell megoldania. Hogy Oroszországtól, Kínától, vagy a Nemzetközi Valutaalaptól vesszük fel a hitelt, azt már a Srbijagasnak kell eldöntenie – emelte ki lapunknak Vojislav Vuletić, a Szerbiai Gázért Egyesület közgyűlésének elnöke.

Oroszország és Ukrajna (a Gazprom és a Naftogaz) 2009-ben két, 10 évre szóló szerződést kötött meg: egyet az Ukrajnába és egyet az Ukrajnán keresztül történő gázszállításra. Miután azonban a szerződő felek között nézeteltérés alakult ki a szerződésben foglaltak figyelmen kívül hagyása miatt, és mivel Moszkva és Kijev között a kapcsolat megromlott, illetve az európai gázellátásra vonatkozó szerződés ez év végén lejár, az európai nagyfogyasztók újabb megoldások után néztek. Ennek köszönhetően Oroszországból Ukrajna megkerülésével két irányban kezdték meg a gázvezetékek lefektetését. Az egyik az úgynevezett Északi Áramlat 2, ami közvetlenül (Lengyelországot megkerülve) Németországba szállítja majd a földgázt. Emellett sokkal többet vitatott vezeték a Törökországon át vezető déli gázvezeték, az úgynevezett Török Áramlat 2, amiben Szerbia és Magyarország is érdekelt lenne, különösen azért, mert eddig Ukrajnán keresztül szerezte be a szükséges földgázmennyiséget.

– Szerbia nem nagy gázfogyasztó, hiszen megközelítőleg 2,3 milliárd köbméter földgázt fogyasztunk évente, miközben a Török Áramlat kapacitása 15 milliárd köbméter lenne. A Déli Áramlat jelentősen nagyobb kapacitással rendelkezett volna, négyszer több gáz szállítására tervezték, ám ez a gázvezeték is el tudja majd látni az ország szükségleteit, amennyiben kiépül. Sajnos vannak akadályok, így például az Energiaközösség február elején kellene, hogy jóváhagyja a Török Áramlat Európán keresztül vezető vezetékének kiépítését – magyarázta Vuletić, majd hozzátette:

– Az Ukrajnán keresztül történő gázellátásról szóló szerződés 2020. január 1-jén lejár. És miután Szerbia gázellátása Ukrajnán keresztül történik, ha megszakad a földgáz továbbítása, Szerbia nagyon nehéz helyzetbe kerülne, hiszen nem tudná ellátni saját szükségleteit, mert nem rendelkezünk elegendő saját földgázzal – mutatott rá.

Elmondta, jelen esetben a Török Áramlat kielégítené Szerbia szükségleteit, sőt alkalmazkodni is tudna az állami gazdasági fejlesztésekhez, a földgáz fogyasztásának növeléséhez. Az ipar növekedésével ugyanis további földgázmennyiségre lesz szükség. De miután a földgázellátás nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés is, Szerbia energiabiztonsága az Energiaközösség jóváhagyásától függ.

– Az Európai Uniót 27 állam alkotja, és a tagállamok egyenlőek ugyan, de vannak közöttük egyenlőbbek. Ezek között van Németország, amely az Amerikai Egyesült Államok tiltakozása ellenére  (az Amerikai Egyesült Államok ugyanis azt állítja, hogy az északi és a déli vezeték kiépítésével Oroszország az orosz gázellátástól teszi függővé Európát, és így politikai befolyást gyakorol majd az EU-ra – a szerz. megj.) felépítette az Északi Áramlat 2-t. Bulgária kevésbé egyenlő, így annak idején el kellett a Déli Áramlattól is állnia, most pedig meg kell várnia, hogy jóváhagyják és megépíthesse a Török Áramlat gázvezetékét Törökország határától Szerbia határáig. Vagyis Bojko Borisov, Bulgária miniszterelnöke nem tudja ugyan olyan könnyen érvényre juttatni az ország érdekeit, mint Angela Merkel, Németország kancellárja. Nekünk pedig, akik az EU és Törökország között vagyunk, meg kell várnunk az események alakulását – mondta a földgázügyi szakember.

Kérdésünkre, miszerint a Török Áramlat 2 nem egy nagy kapacitású gázvezeték, így nem jelent konkurenciát sem az Európát érintő többi gázérdekeltség számára, mégis számíthatunk-e arra, hogy az Európai Bizottság nem hagyja jóvá a gázvezeték megépítését, Vuletić reményének adott hangot, hogy a döntés Szerbia számára kedvező lesz, ellenkező esetben ínséges idők várnak ránk.

A déli gázfolyosón és az EastMed-vezetékeken át a Török Áramlat 2-n érkező gáz mellett azerbajdzsáni és izraeli gázzal történő kereskedésnek is helyt kívánnak adni az EU-ban. Sőt, hogy még diverzifikáltabb és így biztonságosabb legyen az ellátás, a tervek szerint katari és amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) is érkezhetne Európába.

– Senki a világon az elkövetkező tíz évben nem tud annyi földgázt biztosítani Európa számára, mint Oroszország (Európa 500 milliárd köbméter földgázt fogyaszt évente, aminek 30 százaléka orosz gáz – a szerz. megj.). Azok, akik arról beszélnek, hogy Azerbajdzsánból, illetve Amerikából érkezik majd cseppfolyósított gáz, nem ismerik a természetes földgáztermelődés alakulását. Cseppfolyósított gázból kevés van. Amit Katarban előállítanak, azt felvásárolja Kína, Japán és Korea. Oroszország gázellátása nélkül Európa nem tud meglenni, különösen Németország nem, amelynek szüksége van az Északi Áramlat 1-re és a 2-re is. Ezzel a két gázvezetékkel, ami együttesen 110 milliárd köbméteres gázkapacitással rendelkezik, Európa főgázellátójává válik, és ebből Németország rendkívül nagy jövedelmet valósít meg, mégpedig a földgáz tranzitdíjaiból. Szerbia is amellett, hogy energiabiztonságot ad majd a Török Áramlat, a tranzitdíjból jövedelemre is szert tehet, hiszen a felhasznált 2–3 milliárd köbméter után még marad tízmilliárd köbméter, amire tranzitdíjat fizettethet. Igaz, ez az összeg messze nem lesz annyi, mint amennyit a Déli Áramlat hozott volna, de így is jelentős – emelte ki Vuletić, majd hozzátette:

– Ha a szerződés lejárta után megszűnne a gázellátás Ukrajna felől, akkor Szerbia a földgázt az Északi Áramlat 1-ből és 2-ből tudná beszerezni. Ez a vezeték Németországból indul, több államon át vezet, s az emiatt  megnövekedett tranzitdíj okán sokkal többet kellene fizetnünk a földgázért, mint most. Vita folyik az Európai Bizottság, Ukrajna, Lengyelország és Oroszország között arról, hogy az ukrajnai gázvezeték megmaradása indokolt-e. Sajnos ez a vezeték már 50 éves, felújításra szorul. A felújítás költsége azonban magasabb, mint egy új gázvezeték lefektetéséé. Így felmerül a kérdés, hogy érdemes-e a felújításba beruházni – mondta.

Felmerül a kérdés, hogy Szerbia mit tud kihasználni abból, amit a Déli Áramlat érkezésére várva beruházott.

– Kész projektummal rendelkezünk, amit fel tudunk használni a Török Áramlat megépítésénél. Így amint az Energiaközösség jóváhagyja a gazvezeték megépítését, mi már neki is láthatunk a munkálatoknak. A jelenlegi állás szerint Dimitrovgrad–Niš között épül a gázvezeték, hiszen Törökország felől a vezeték délről érkezik a Balkán-hegység keleti oldalán. A Déli Áramlat esetében a Balkán-hegységhez északról érkezett a vezeték, így az az „útvonal” Zaječarnál lépett volna Szerbiába. Jelenleg a Dimitrovgrad–Niš vonal reálisabb és olcsóbb megoldást kínál – tudtuk meg.

Amennyiben jóváhagyják a Török Áramlat 2 európai szakaszának megépítését, Szerbián keresztül 403 kilométer gázvezeték lefektetésére lesz szükség a bolgár határtól Magyarország határáig. Korábbi becslések szerint a munkálatokat december közepéig be is tudnánk fejezni.