Piaci pánik és óriási tőzsdei zuhanások kísérték tegnap Donald Trump legújabb vámintézkedéseit, amelyek az USA fő riválisát, Kínát érintették a legfájdalmasabban. Peking keményen válaszolt. Trumptól országok tucatjai kaptak a nyakukba 10 és 50 százalék közötti viszonossági vámot. Az EU 20 százalék plusz tarifákkal exportálhat az Egyesült Államokba, amelynek viszontvámokkal válaszolna. Számos országhoz hasonlóan inkább tárgyalásokon vetne véget az egyre inkább eldurvuló kereskedelmi háborúnak.
A kijelölt országok és területek tegnap kapták meg Donald Trump amerikai elnök április 2-án bejelentett viszonossági (kölcsönösségi) vámjainak második, nagyobb csomagját. Az első adagot már április 5-én kiosztotta; több mint 120 állam és (tengerentúli) külterület, külbirtok kapott belőle. Mindegyikre 10-10 százalék importvámot akasztott. A második csoportba tartozókra, amelynek 60 tagja és az EU tegnap került sorra, 10 és 50 százalék közötti viszonossági vámot szabott ki.
Ezektől függetlenül Trump április 3-tól 25 százalékos vám megfizetésére kötelezte az USA-ba importált autókat és teherautókat. A járműalkatrészek behozatalára vonatkozó (szintén 25 százalékos) tarifák május 3-án indulnak. Döntéseivel száz éve nem látott szintre emelkedtek az amerikai importvámok.
Trump már februárban elkezdte osztogatni a pót-, és büntetővámokat az amerikai piacra érkező termékek bizonyos csoportjaira. Kezdetben nemcsak a portékák között válogatott, hanem az országok között is. Kanada, Kína és Mexikó már akkor a megsarcoltak közé került, miként azoknak az államoknak a csoportja, az EU-val együtt, ahonnan acél- és alumínium érkezik az USA-ba. Ezekre 25 százalékos pótvámot vetett ki márciusban. Az érintettek arányos mértékben válaszoltak.
VISSZAÜTHETNEK RÁJUK
Az intézkedést különböző érvekkel indokolta, kezdve az óriási külkereskedelmi deficit lefaragásától és az államkassza bevételeinek növelésétől, a feldolgozóipari gyártókapacitások visszatelepítéséig, új munkahelyek létesítéséig és minél több tőke bevonzásáig. Az intézkedésektől a megtépázott globális birodalmi tekintély helyreállítását, és a nemzetközi gazdaság átrendezését reméli, mert a jelenlegiről azt tartja, hogy az az USA kárára működik.
Bírálói arra figyelmeztetnek, hogy lépéseivel felszítja az első mandátuma (2018-ban) idején indított kereskedelmi háborút, globális piaci felfordulást, recessziót és dráguláshullámot idéz elő. Sokan figyelmeztették arra is, hogy döntései visszaüthetnek, hiszen az importvámok otthon is drágulással járnak. Trumpot ez nem zavarja, a minap közölte: politikáján nem változtat.
PÁNIK A TŐZSDÉKEN
Irányvonala arra utal, hogy a tarifák egy átfogó stratégia részei, amelynek Kína a fő célpontja, bár az EU-t is szem előtt tartja. Utóbbiról azt tartja, hogy „a világ egyik legcsalárdabb adó- és vámhatóságát működteti” az Egyesült Államok kihasználása végett. Korábban gyakran kifogásolta a hatalmas kereskedelmi többletet az EU oldalán, vagyis azt, hogy a társállamai jóval többet exportálnak az USA-ba, mint amennyit onnan importálnak, s ezzel szerinte kihasználják a hazáját.
A legkeményebb „pofonokat” Kína kapta, amely a világ vezető hatalmává akar válni az Egyesült Államok ellenében. Az áprilisi „leosztásban” Peking 34 százalékos viszonossági Trump-tarifát kapott, amire két nappal később azonos mértékű kiegyenlítő vámmal válaszolt. Ez feldühítette Trumpot, aki tegnaptól további 50 százalék büntetőtarifát is kirótt a kínai importra, így 104 százalékra emelkedett a rivális ország importtermékeit sújtó amerikai vámtétel.
Kína nem hátrált meg, és tegnap újabb, 84 százalékos vámot jelentett be (április 10-étől) az amerikai termékére, így e hónapban összesen 118 százalékra emelkedett az USA-ra kiosztott kínai tarifák mértéke. A hírre ismét hatalmasat zuhantak a tőzsdék, a pénz- és tőkepiaci termékek, valamint a kőolaj és a fölgáz árai. A kínai jegybank utasította az állami pénzintézeteket a dollárvásárlásaik csökkentésére.
A VÉKSŐKIG HARCOLNA
Peking előzőleg kiadott egy „fehér könyvet”, a kínai–amerikai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat érintő kérdésekről. Az összefoglaló azzal vádolja Washingtont, hogy „folyamatosan Kína megfékezésén és elnyomásán dolgozik”. Felhívja a figyelmet arra is, hogy az intézkedéseknek súlyos következményei lesznek a kínai–amerikai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokra. Előző nap Peking azt is közölte, ha Trump tovább emeli a kínai termékekre kivetett importvámokat, „a végsőkig harcol” érdekeiért,
INKÁBB EGYEZKEDNÉNEK
Brüsszel is megtorlásra készül, tegnaptól ugyanis 20 százalékos vámok érvényesek az USA-ba exportált uniós árukra. Az EU tegnap bejelentette: több szakaszban válaszol, vagyis adagol magas ellenvámokat. Az amerikai termékek meghatározott köre április 15-én kaphatja meg az első uniós tarifacsomagot, amelyet május 16-tól újabb, 25 százalékos vám követne. Az utolsó „felvonás” december 1-jén várható. A lista olyan amerikai termékeket tartalmaz, mint a gabona, hús, gyümölcsfélék, gyümölcslevek, bor, faáru, ruházat, rágógumi, WC-papír és egyebek. Brüsszel azt is jelezte, hogy párbeszéddel vetne véget a kereskedelmi háborúnak.
Az USA másik fontos külkereskedelmi partnere, Kanada tegnap válaszként 25 százalékos viszontvámot vezetett be az USA-ból importált járművek egy részére. (Márciusban szintén 25 százalékos vámot szabott ki egyes termékekre, köztük az acél- és öntött vasárura, alumíniumra, számítástechnikai és mezőgazdasági termékekre, továbbá sportfelszerelésekre.)
Washington állítólag kész az egyezkedésre, de kizárólag kétoldalú, vagyis országra szabott megállapodásokra törekszik. Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője szerint már mintegy 70 ország jelezte tárgyalási szándékát.
Nyitókép: A chicagói tőzsde (CBOT) brókerének reakciója a vámtarifák okozta részvényárzuhanásra (Fotó: AP via Beta)
