Elhagyatott, rendezetlen kert, málló vakolat, nyikorgó padló, betört ablakok, összefirkált falak, szétdobált papírok és szemét. Ma már ez a látvány fogadja a kíváncsi látogatót az egykor patinás állapotú grófi kastélyban. Ám romjaiban is ez Regőce egyik nevezetessége, hiszen hány település mondhatja el, hogy központjában egy kastély áll.
A valamikor szebb napokat látott és jobb sorsa érdemes, ma már szinte romokban álló Kovách-kastély ugyanis a falu központjában áll, mert a falu e köré a birtok köré szerveződött. A regőcei birtokot gróf horty és rigyiczai Kovách Imre 1801-ben vásárolta. A kastélyt egy Bischof nevezetű bajai mesterrel építtette 1806-ban a Kígyós-ér mellett, a falu dombján. A kastélyban 3 terem és 16 szoba volt, az épületet pedig egy angolpark vette körül, melyet Franjo Hiter cseh kertész tervezett. A földbirtokos egy fényűző nemesi kúriát szándékozott létrehozni, azzal a céllal, hogy otthonában fogadhassa az ország magas rangú politikusait és a korabeli művészvilág elismert személyiségeit. Annak idején a kastélyban jártak mások mellett Klobusiczky Péter kalocsai érsek, a radványi grófok és Kossuth Lajos is.
Az egyemeletes, barokk stílusban épült kastély ma már nem látogatható – legalábbis hivatalosan nem, de saját felelősségre be lehet merészkedni. Kívülről is egyértelműen látszik, hogy felújításra szorulna, de a benti látvány ezt még jobban bizonyítja. Már csak azért is, mert a kastély két éve ki is gyulladt – a faluban azt beszélik, hogy talán ott tanyázó fiatalok gondatlanságából adódóan –, és így az épület egy része életveszélyessé vált. És mint a regőceiek mondják, most még meg lehetne menteni, hiszen a tető még erős, a falak még állnak, de néhány év múlva már nem biztos, hogy menthető lesz.
Ám ahhoz, hogy a felújítást valaki kezdeményezze, nem ártana tisztázni, hogy valójában kié is az épület. A hányattatott sorsú épület ugyanis az évek során szinte kézről kézre járt. Az utolsó örökös Lollok Alajos földbirtokos volt.
Érdekes úton jutott az örökséghez. Kovách Imre unokája Kovách József volt, Lollok az ő özvegyét tartotta el. Lollok azonban a vagyont 1920 körül elcserélte a mai magyarországi oldalon élő szerbekkel, akik a trianoni békeszerződés után átjöttek ide. Az itteni földeket tehát Alajos odaadta a magyarországi szerbeknek, és ő cserében megkapta az ő földjüket. Így a kastély tulajdonjogát végleg elveszítette a Kovách-család.
Az épület azután állt a helyi iskola tulajdonában is – a helyiek akkor az épületet öreg iskolának nevezték, itt tartottak például szakköröket, az alsó szinten iskolakonyha működött – majd az épület a helyi mezőgazdasági szövetkezethez került, és egy ideig irodának használták a termeket.
Ám a szövetkezet csődbe ment, s a csődeljárás során a kastély újabb tulajdonoshoz került. Az utolsó tulajdonos, akiről a falubeliek tudtak, a zombori Meteor Commerce vállalat volt, akkor ezen vállalat nevére telekkönyvezték, ám a helyzetet bonyolítja, hogy maga a földterület telekkönyvileg a szabadkai kataszteri községhez tartozik.
A felújított épület idegenforgalmi célt szolgálhatna, amennyiben újra biztonsággal látogatható lehetne, valamint a kastély termei kiállítási termekként használhatóak lehetnének a Regőce határában is húzódó löszfal kutatására irányuló határon átívelő IPA-projektum kutatási eredményeinek prezentálására is.
