Minden évben a nyári szabadságok idején – június és szeptember között –, átlagban 300-an halnak meg közlekedési balesetben. Évente az utakon életüket vesztőknek a felét ők teszik ki. Igaz, hogy évről évre csökken a balesetben elhalálozók száma, ám Szerbia Európában a fekete statisztika tekintetében még mindig vezető helyet foglal el.
Míg 2010-ben 660 személy, 2011-ben 731 fő, 2012-ben 688, 2013-ban 650, 2014-ben 536 fő, addig tavaly, 2015-ben 601 ember vesztette életét az utakon. A halálos kimenetelű balesetek oka a legtöbb esetben a gyorshajtás. Így van ez nemcsak nálunk, hanem az ókontinens más országaiban is, éppen ezért hétfőtől európai szintű sebesség-ellenőrzési akció kezdődött. Az ókontinens 31 országában folyik a fokozott közlekedésbiztonsági ellenőrzés, mégpedig augusztus 31-ig.
Szerbiában is bevetettek minden műszert: mozgó radarokat, kézi radarokat és az elfogó autókba szerelt sebesség-ellenőrzőket is használják. A fokozott ellenőrzés a közutak mindegyikére kiterjed. Nem csak a szokásos helyeken találkozhatunk közlekedési rendőrökkel, hanem rendőrségi megjelölés nélküli autókkal is ellenőrizhetik haladási sebességünket például az autópályán.
Az Egészségügyi Világszervezet tavalyi felmérése szerint évente a világon 1,2 millióan veszítik életüket az utakon. Főként a fejletlen országokban magas a halálozási statisztika. Az afrikai kontinens a tragikus listavezető, ahol minden 100 000 lakosra 26,6 halott jut, míg Európában ez az arány 9,3 fő. Mindeközben az autók számát tekintve éppen a szegény vagy a közepes fejlettségű országok a világ gépjárműparkjának az 54 százalékát birtokolják. Ha a halálozási statisztika ilyen marad, akkor a halál okát tekintve a betegségek mellett a hetedik helyre kúszik fel a közlekedési baleset, mint a halál okozója. A 15 és 29 éves fiatalok vezető elhalálozási oka egyértelműen a közlekedési baleset.
Nemcsak az autósok okoznak gyorshajtás, figyelmetlenség, telefonálás vagy más egyéb miatt balesetet, hanem a gyalogosok és motorbiciklisek is. A WHO említett kimutatása szerint a gyalogosok okozzák a közlekedési balesetek 22 százalékát, a motorosok a 25 százalékát, a kerékpárosokra pedig ebben a számításban 4 százalék jut.
Szerbiában tavaly 34 162 közlekedési baleset történt. Idén eddig 20 000. Ha az idei adatot vesszük példának, akkor kiderül, hogy havonta valamivel több mint 2800 közlekedési baleset történik. Ha az elhunytak számát vesszük figyelembe, egyértelmű (idén az év első hét hónapjában 332-en haltak meg), hogy havonta több mint 42-en veszítik az utakon életüket.
Svédországban eldöntötték, hogy amennyire csak lehet, gátat vetnek az értelmetlen halálnak. Úgy tervezik, hogy 2020-ra nullára csökkentik a közlekedési balesetekben elhunytak számát. Húsz évvel ezelőtt hirdették meg a programot, és a szigorítások, a rendszeres és mindenre kiterjedő videó-ellenőrzés, a vezetői engedély megszerzésének szigorítása, valamint a közlekedési kultúra terjesztése az óvodától az egyetemig, meghozta az eredményt. De kellett ehhez a társadalom felelősségteljes viszonyulása is. Svédországban az idén éves viszonylatban 3–5 fő elhalálozásával számolnak.
Szerbia is tett lépéseket a biztonságosabb közlekedés érdekében. Szigorították a jogosítvány megszerezésének feltételeit, és a büntetések összegét is megemelték, illetve bevezették a kiróható büntetőpontokat, valamint jogosítvány-megvonással is lehet büntetni azt, aki gyorsan hajt. Az ellenőrzések számát is megsokszorozták: míg 2015-ben 55 000 gépjárművezetőt ellenőriztek, addig idén, az év első hét hónapjában már 30 000-et.
Saját tapasztalatból tudom, hogy a gyorshajtás ellenőrzésekor a közlekedési rendőrök hajthatatlanok. Minden vétséget kíméletlenül megfizettetnek. Igaz, ha valaki a helyszíni bírságot nyolc napon belül befizeti, akkor az 5000 dinárnak csak a felét kell törlesztenie, de ha csak egyetlen napot is késik a befizetéssel, érkezik az összeg második felét tartalmazó befizetőcsekk.
Nincs ez másként akkor sem, ha a közlekedési vétség a szabálysértési bíróság elé kerül. Igen magas pénzbüntetések, büntetőpontok és jogosítvány-megvonás jár a gyorshajtásért, vagy ha valaki a piroson megy át, esetleg telt vonalon előz. Van ugyan lehetőség arra, hogy a vétkes beismerje a rendőrségen a vétségét, és enyhítik büntetését, de két éven belül erre csak kétszer van lehetőség. Ha továbbra is súlyos szabálysértést követ el a vezető, elveszítheti jogosítványát.
Az emberi tényező ugyan kulcsfontosságú a közlekedésben, de a gépjárművek állapota is fontos. Szerbiában a gépjárművek átlagéletkora 15 év. Igaz ugyan, hogy mostanság több „jó” autót látunk az utakon, ám ez nem jelenti azt, hogy műszakilag kifogástalanok ezek a kocsik. Nyílt titok ugyanis, hogy a legolcsóbb, a Nyugaton kiszuperált használt autók kerülnek ide hozzánk. Az autópiacokon a legfeljebb 2000–2500 euró értékű autókat lehet eladni. Márpedig ezek 12–13 éves, jócskán elhasznált autók. Az idén enyhe emelkedés tapasztalható az új autók eladási mutatójában. Az év első hét hónapjában összesen 15 227 új gépjárművet vásároltak, szemben 2015-tel, amikor 12 541 új autó talált gazdára. Szerbiában 2,3 millió bejegyzett gépjármű van, minden harmadik lakosnak van autója.
S végzetül beszéljünk az utakról is. Nálunk még az autópálya sem az, aminek lennie kellene, hogy más, alacsonyabb rangú utakról ne is beszéljünk. Ez is kiváltó oka lehet a baleseteknek, mint ahogyan a kerítések hiánya, a vadak szabad járása az utakon.
Közlekedni, autóval, gyalogosan vagy kerékpárral, mindig, minden pillanatban kockázatot jelent. Akkor csökkenthetjük ezt a kockázatot, ha magunkra is meg egymásra is vigyázunk. A szerbiai statisztikai adatok azt mutatják, hogy az alkohol hatása alatt vezetők száma a gučai fesztivál meg a Bir-fest idején a legnagyobb.