Vert Máté csantavéri asztalos a szabadkai Parking Közvállalatban dolgozott, de ott nem találta helyét. A maga ura akart lenni. Visszatért szülőfalujába és folytatta a családi hagyományt. Már a nagyapja meg az édesapja is bútorasztalos volt, de gyártottak ajtókat, ablakokat is. Máté is a nyílászárókkal kezdte, majd bővítette a termékskálát, s mára már a környék egyik legnagyobb, méhkaptárakat gyártó cégének vezetője. A budapesti Példakép Alapítvány az év végén hirdeti ki, hogy ki lesz a határon kívüli területek fiatal vállalkozói közül 2016 példaképe. Máté a legesélyesebbek egyike.
– Amikor megnyitottam az asztalosműhelyt, én is készítettem szép ajtókat, ablakokat, de érezhető volt, hogy ebből nem lehet megélni, mert nem volt annyi munka. Tudtam, hogy valamit még ki kell találnom. A kaptárak gyártása kezdetben csak kiegészítő tevékenység volt. Akkor még nem voltam tisztában vele, mikor és hol lehet eladni a kaptárat, de kezdtem járni mézvásárokra. Ott ismertem meg az első ügyfeleimet. Nem tudtam, hogy ez egy zárt piac, hogy mindenki mindenkit ismer. Elmondtam, hogy régóta foglalkozom kaptárgyártással, de csak megmosolyogtak. Ezután otthonukban látogattam meg a nagyobb méhészeket, elmondtam az elképzeléseimet. Így tudtam meg, hol vannak a gyártók, ki mit gyárt, mire van igény.
Nemcsak a környéken, hanem Bánátban is van több nagy méhészügyfelem, akik segítenek a kaptárak értékesítésében. Rájöttünk a piaci résre, és ezáltal minden évben megtöbbszöröztük a gyártási mennyiséget. Kezdetben 30 kaptárt állítottunk elő, most már 3000-et készítünk és értékesítünk évente. Gyártunk már kereteket is a kaptárakhoz. Nehéz volt eddig eljutni, ugyanis azokon a gépeken, amelyeket megörököltem, nem tudtunk modernebb technológiával dolgozni. A régi gépekkel évente öt köbméter fát dolgoztunk fel, jelenleg pedig százat. Most is pályázunk új gépek vásárlására, és folyamatosan cseréljük le a régi gépeket, mert a sorozatgyártáshoz már nem megfelelőek.
Nyertünk a Bethlen Gábor Alapítvány pályázatán 6 millió forintot, s ebből az összegből fémmegmunkáló gépeket vásárolunk, amelyekkel habkaptárakat (hungarocell kaptárak) készítünk majd. Minden kaptárban vannak anyarácsok, taposórácsok – az anyarács arra szolgál, hogy az anya ne tudjon felmenni a méztérbe, hogy ott ne rakhassa le a petéit, mert így a méhész könnyen ki tudja pergetni a mézzel együtt – mondja a fiatal vállalkozó.
A vállalkozási lehetőségekről és nehézségekről is kérdeztük a Domini asztalosműhely tulajdonosát. Vert Máté szerint Szerbiában is ugyanúgy vállalkoznak az emberek, mint a világ bármely más részén, fiatal vállalkozóként a kezdés mindenképpen nagyon nehéz.
– Az induláskor megkérdeztem a méhészettel foglalkozó barátaimat is vállalkozásalapítási ötletemről. Mindenki bátorított, de főként önmagamat bátorítottam, hogy legyen merszem elindulni. Négy éve létezik a Domini cég. Nagyon örülök, hogy volt merszem belevágni, nem bántam meg. A vajdasági méhésztársadalom összetartása, támogatása sokat segített a kezdetekkor. A méhészek nem konkurensei egymásnak, mert mindenkinek megvan a maga piaca, barátkoznak, közös programokat szerveznek, és nekem a piacra való betörést nagyban segítette, hogy a méhészek egymásnak ajánlották termékeinket – mondta Vert Máté.
A fiatal vállalkozó nagyon keveset árult el magáról: szeret futni, kedveli a kardioedzéseket, szabadidejében pedig olvas.
– Sok tervem van. Egyebek között azt tervezgetem, hogy összegyűjtsem a fiatal vállalkozókat a Vajdaságban, hogy tudjunk egymásról és tapasztalatot cserélhessünk.
– Aki fiatalon vállalkozik, mint én, annak problémát jelent, hogy nem tudja kivel megbeszélni a gondjait, vagy akár a sikereit. A barátokkal nem lehet erről beszélni, érdemben csak az tudott segíteni eddig is, akinek volt vállalkozása – mondja a Domini tulajdonosa.
Mint mondja, azért jelentkezett a Példakép Alapítvány pályázatára, hogy megmutassa, itt Szerbiában is lehet érvényesülni. Próbált ellenpéldaként szolgálni, mert most nagyon divatos a külföldre költözés. Felcsillan a fiatalok szeme, amikor látják, hogy itthon is vannak lehetőségek. A fiatalabb generációk másképp látják a dolgokat, mint az idősebbek. Ő sohasem vágyott el innen, mert semmiképpen nem szerette volna feláldozni a kapcsolati tőkéjét. A Domini asztalosműhelynek jelenleg három alkalmazottja van, de jövő év elejétől az alkalmazottak számát nyolcra szeretné növelni. A hazai piacon kívül a külföldi piacot is meg szeretné hódítani.
– Habkaptárakat, a kaptárkeretek gyártását tervezzük, és főként Magyarországra szállíthatnánk. Jelenleg Szerbiában csak mi gyártunk anyarácsokat, virágtaposórácsokat. Ez a kaptár alsó részében van, és higiéniai célokat szolgál. E termékünk felváltotta az eddig rostaszövetből készült rácsokat. A komplett aljjal együtt nagyon konkurens áron tudjuk forgalmazni, mert az ára aljjal együtt ugyanakkora, mint az előzőleg rostaszövetből készültek, és ez minőségben sokkal jobb. E termékünk nagyon tetszik a méhészeknek, mert könnyen tisztítható, és sokkal időtállóbb. Tervezzünk műanyag keretek készítését, és ezeket a nemzetközi piacra szállítanánk. Főleg Európába, de örömmel tölt el, hogy Olaszországban már mutatkozott érdeklődés. Az asztalosműhelyünk hamarosan átköltözik egy nagyobb termelési csarnokba, a helyére pedig a fémmegmunkáló részlegünk kerül.
Van egy barátom, aki segít a marketingben, de az eladást még mindig főként én bonyolítom le, a kiállításokra eddig egyedül mentem, de nemrég óta a kollégáimmal megyek, hogy ők is megtapasztalják az eladást. Ha beindul a komolyabb gyártási folyamat, úgy mennyiségben mint terméktípusban, akkor értékesítők foglalkoztatására is szükségünk lesz. Az exporttal sincs gond, mert Szerbiában gyártott termékekről van szó, és vámmentesen szállíthatjuk külföldre termékeinket. Magyarországi partnerekkel dolgoztunk eddig, de szerintem az új termékeinknek több mint a fele is a magyar piacon lesz értékesítve – avat be terveibe a vállalkozó.
Vert Máté szerint Szerbiában is meg lehet élni vállalkozóként, csak hosszútávon kell gondolkodni és tervezni. Ő arra törekszik, hogy fiatalos csapata legyen, a dolgozók elégedettek legyenek, és csapatként álljanak a munkához. Ez a sikerük titka.
