2024. november 27., szerda

A tanyasi festő

Áram és víz nélkül is szép az élet a tanyán – Truzsinszki Imre mindig is tanyán élt, és nem is szeretne elmenni onnan – Ha tél, akkor festészet – vallja a tanyasi festő

A XXI. század felgyorsult világában rögtön felháborodunk, ha valami nem áll azonnal a rendelkezésünkre. Vélhetőleg nehezen tudnánk elképzelni az életet tévé, számítógép, háztartási gépek, áram és vezetékes víz nélkül. Nem így van ezzel Truzsinszki Imre, aki egy Kishegyestől 5 kilométerre lévő tanyán él, egymaga. A tanyán sem áram, sem víz, és egyedüli társaságként a jószágok szolgálnak. Ennek ellenére nem mondható, hogy Imre valamiben is hiányt szenvedne és rosszul érezné magát. Korábban zsokénak készült és már fiatal kora óta rendszeresen fest. Főként a telet használja ki festésre, mert ha jön a tavasz, akkor kevesebb idő jut ilyesmire. Az idő egyébként is relatív fogalom a tanyán: közel két órát töltöttünk a Truzsinszki-tanyán, és mégis úgy tűnt, mintha alig lettünk volna ott 15 percet. Imrét elsőként arról kérdeztem, hogy miért maradt kint a tanyán, távol a falutól, áram és víz nélkül.

– Itt nevelkedtem, valahogy ide fűz a sorsom. Sosem akartam elhagyni a tanyát, itt jól érzem magam. Ha valami nem ér, akkor még egy 20–30 évet szeretnék itt eltölteni. Akkor lehet, hogy már gamósbottal fogok járni, de itt szeretnék lenni. Nincs olyan messzi a falutól, iskolába is innen jártam. Télen felkaptam a hátamra a táskát és keresztül a havon egykettőre beértem. Igaz, sosem szerettem bent a faluban, nem is maradtam ott sokáig.

• Hogyan boldogul vezetékes víz nélkül?

– Valamikor ásott kutunk volt, de amikor megépültek a csirkefarmok körülöttünk, akkor elment a víz. Most le kellene fúrni száz méterre, amennyire ők is fúrtak, de az is kérdés, hogy mivel hoznám fel a vizet? Nem fúrattam kutat, mert ha kifúrjuk és nem bírjuk használni, akkor csak kidobtuk a pénzt. Amióta elment a víz, azóta innen a farmról hordom, meg bentről a faluból is hozok vizet, az ökokútról. Előfordul az is, hogy ha jócskán van hó, akkor olvasztok.

• És hogyan viseli az áram hiányát?

– Meg vagyok áram nélkül, amióta csak az eszem tudom. Azelőtt még nem voltak itt a farmok, akkor villanyhálózat sem volt errefelé. Petróleumlámpával világítottunk, de két éve áttértem a LED lámpákra. Egy kicsit hozzám is betört a technika. Esténként, ha nem vagyok álmos és ihletem van festeni, akkor felteszem a fejlámpát, ami új elemmel gyönyörűen világít. A rádiót is elemről hallgatom, és elvagyok látva információval. Esetleg meg tudnám oldani az áramellátást egy kisebb áramfejlesztővel. Gondolkozom rajta, hogy veszek egyet, de majd meglátom.

• Nem fél attól, hogy baj éri, és egyedül van, távol a falutól?

– Ha valami bajom van, akkor elmegyek ide a farmokra. Mobilt nem használok, mert mindig menni kellene tölteni. Egy laptopot éppenséggel elfogadnék, mert az akkumulátorról működik és azon már tévét is lehetne nézni. Az egész világot látnám rajta. Ha egyszer ráadom a fejem, akkor venni fogok.

• Hogyan közlekedik a faluig?

– Nem nehéz bejutni a faluig, mert itt van közel a betonút, ahonnan télen letúrják a havat. Bármikor be bírok menni biciklivel. Ha mást nem, akkor tolom a nemzetközi útig, ott meg már le van sózva és könnyen bejutok. Ha meg nem akarok biciklivel menni, akkor fogom magam és keresztül megyek a földeken. Egy fél órányi járás, és már bent is vagyok a faluban. A csomagokat biciklivel hordom ki a tanyára, mindig csak annyit pakolok, amennyi nekem kell. Ha jó idő van, akkor megyek, ha nincs, akkor meg itt maradok. Ez így megy itt.

• Milyen a tél kint a tanyán, amikor beköszönt a zimankó?

– Telnek egymás után sorjában a téli napok. Fűtésem az van, mert van fa és csutka, ezt a kettőt használom és így jól kibírom. Akármilyen hideg is van, jól befűtők. Vannak jószágok, azokat megetetem, és ilyenkor a festészet is aktuális. Egész tavaszig bírok festeni, aztán már ha bejön a dolog, akkor nem fogok ráérni. Vállalok bútorfestést és restaurálást, azt csinálom. Szobafestést nagyon ritkán vállalok.

• Mióta foglalkozik festészettel és milyen témákat kedvel?

– Nagyon szerettem rajzolni az iskolában, a gyerekek csupálták a lapokat a füzetből, hogy rajzoljak nekik. Van akinek a mái napig megvan, amit akkor festettem, amikor iskolába jártunk. Mindig is szerettem festeni és a mái napig is szeretek. Kamasz koromban kicsit félretettem, mert akkor más vonzott. Elmentem lovagolni, mert azt is nagyon szerettem. Itthon is voltak lovak, köztük nőttem fel, és a mai napig szeretek lovagolni. Most is van lovam, és ha kedvem van, meg jó az idő, akkor szoktam lovagolni. Zsokénak készültem, de a szüleim nem nagyon akarták engedni, mert féltettek, hogy valami történik velem. Ezért másfél év után otthagytam. Utána utazgattam többfelé, láttam galériákat meg gyönyörű képeket, és újra elkezdett izgatni a dolog. Beszereztem a festéket, meg a hozzávaló kellékeket és megint elkezdtem festeni. Azóta is festek, és nem igen hagyom abba. Főként télen jó. Több témát is szeretek, pl. a tanyákat, de sajnos már nem igazán vannak. Körülöttem már egyáltalán nincs, elfogytak. Ami megmaradt, azt még meg fogom festeni. A paraszti témák mellett mást is kedvelek, pl. a vadászatot. 2000 tájékán többször is jártam Budapesten és elmentem a Szépművészeti Múzeumba, meg galériákba, és ott láttam nagyon szép vadászattal kapcsolatos képeket. Azóta én is festek ilyen témákat. Olaj és akvarell technikákat használok, de meg fogom próbálni a litográfiát is.

• Egész életét a tanyán töltötte, megfordult-e a fejében, hogy beköltözzön a faluba?

– Nem terveztem, de lehet, hogy a későbbiekben, ha elöregszem, akkor be kell mennem a faluba. Ha nem marad más hátra, akkor elpusztítom a tanyát és beköltözök. Habár ide húz a szívem és nagyon nehéz lenne elhagynom. A faluban más az élet, ott jobban hozzá lehet jutni a dolgokhoz. Ott ha nincs valami, akkor elmész a boltba és megveszed. Ha tanyán vagy, akkor be kell készíteni mindent. A boltba menést halogatom, és csak akkor megyek, ha lehet. A faluban jobb a vérkeringés, többet lehet emberek között lenni. Igaz, így is emberek között vagyok, mert sokfelé megyek és beszélgetek az ismerősökkel, barátokkal, rokonokkal. Nem csak a rádióból, a faluból is sok információt szerzek.

• Ha vissza bírna menni az időben, akkor másképpen csinálna valamit?

– Akkor is így volnék, ahogy most. Ha visszamennék, hogy előröl kezdjem, akkor is biztosan ugyanígy lenne.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás