Régiónkban évente 80 000 tonna szemét gyűlik össze. A Regionális Hulladéktároló kiépítésével fontos lépést teszünk a környezetvédelem szempontjából, mert ezáltal megóvjuk a földet és a talajvizet a szennyeződésektől. A hulladékfeldolgozásból származó jövedelem pedig a másik fontos szempont.
Magyarország területén már korszerű módon oldották meg a hulladékgazdálkodást. Szegeden például Hulladékválogató és Komposztáló üzem működik. Magyarországon regionálisan van megoldva a hulladékgazdálkodás, Horvátországban is hasonló módon, Romániában szintén kiépülőben vannak a hulladékgazdálkodási rendszerek. A pénzügyi konstrukció a hulladéktároló kiépítésére már a beruházás elején biztosítva volt. Húszmillió euró az IPA alapjából vissza nem térítendő támogatás formájában, ezenkívül 3,2 millió vissza nem térítendő támogatás a köztársasági költségvetésből, valamint a hét önkormányzatnak hétmillió eurót kellett elkülönítenie a hulladéktároló kiépítésére.
Kikity Andreától, a Regionális Hulladéktároló igazgatónőjétől arról érdeklődtünk, mikorra fejeződik be az építkezés, ugyanis az elsődleges tervek szerint a komplexumnak 2017 februárjára el kellett volna készülnie.
– A szerződést a kivitelezőkkel, az európai delegáció, mint az EU Szerbiai IPA-alapjának felhatalmazott képviselőjével írtuk alá. Ők mérlegelték a munkálatok ütemtervét, és úgy döntöttek, hogy határidő-hosszabbítást kapnak a kivitelezők, tehát nincs késés, csak lassabban haladnak a munkálatok. 2014 végén módosult az építkezési törvény, és ezt követően nem voltak szabályzatok és rendeletek, amik alapján tudtak volna dolgozni a kivitelezők, tervezők, az állami szervek sem tudtak ugyanakkor kiadni semmilyen engedélyt. Megszűnt a főterv, helyette építkezési engedélyre vonatkozó tervet kellett készíteni, majd ezt követően kivitelezési tervet, de nem volt meghatározva, hogy mit kell pontosan tartalmaznia. 2015 márciusában hozták meg ezeket a szabályzatokat, és csak ekkortól tudtak dolgozni a kivitelezők a végleges terv elkészítésén. Az időmegtakarítás miatt ideiglenes építési engedélyt kértünk, amely csak a belső úthálózatra vonatkozott, ezt 2015. közepén biztosítottuk. Viszont az építési engedélyt a 33 objektum kiépítésére 2015 szeptemberében kaptuk meg, és ezzel összhangban októberben kezdődtek a munkálatok. Az említett tényezőkre nem volt hatása sem a kivitelezőknek, sem nekünk, mint beruházóknak, sem az európai delegációnak, sem pedig az illetékes minisztériumnak –, ki kellett várni a szabályzatok meghozatalát. A másik gond, hogy FIDIC sárga könyves szerződésről van szó (a nemzetközi építkezési szerződések a FIDIC könyvek szerint vannak besorolva), amely értelmében a kivitelezők adják a tervdokumentációt, biztosítják az építkezési engedélyt, és az alapján kivitelezik a munkálatokat. Sajnos Szerbiában nem lehet sárga könyves FIDIC-szerződést megvalósítani, ha külföldi kivitelezőről van szó, mert külföldiek nem készíthetnek nálunk terveket, ezenkívül a külföldi cégnek biztosítania kell a licenceket Szerbiában. A külföldi cégnek olyan szerbiai alvállalkozókat kellett találnia, amelyek rendelkeznek a szükséges licencekkel. A lerakó kiépítésének értéke megközelítőleg 15 millió euró. A tender elkészítése is időt vett igénybe, 800 oldalas tenderről van szó. Ezt jóvá kellett hagyni európai delegációs szinten, utána az EU hivatalos lapjában jelent meg 3 hónapos ajánlatbenyújtási határidővel. Több potenciális ajánlattévő kéréssel fordult az európai delegációhoz a benyújtási határidő meghosszabbításával kapcsolatban, ezt elfogadták, és 4 hónapra meghosszabbították a benyújtási határidőt. A beérkezett ajánlatok elbírálása egy hónapot vett igénybe. A FIDIC-szerződéseknél az aláírást követően egy hónapon belül meg kell kezdeni a munkálatokat. A két szerződő fél, az európai delegáció és a kivitelező, 2014. október 28-án aláírta a szerződést. A kivitelezőnek 6 hónap állt rendelkezésre a szerződés megvalósítására – mondta Kikity Andrea.
A kivitelező egy hármaskonzorcium: az újvidéki „Instel Inžinjering”, a šabaci „Set” valamint az olasz „Ibi”. A komplexumon belül 33 objektum épül ki, ezek közül a csurgalékvíz-tisztító teljes mértékben elkészült, és olyan fázisban van, hogy már használni is lehetne. Ezenkívül a másik a szennyvíztisztító, mert a lerakó Orom és Békova között található, ott nincs városi csatornahálózat, ezért meg kellett oldani a szennyvíztisztítást.
– Kiépült a közigazgatási épület, ahol már csak belső munkálatok vannak folyamatban, valamint a tehergépjárművek műhelye, a másik épületrészben pedig a másodlagos nyersanyag tárolására alkalmas csarnok, ezenkívül kétszer három hektár lerakó épül, mind a hat hektárnál el lettek végezve a földmunkálatok. Az egyik kazettánál a szigetelőrétegek 80–90 százaléka már megvan, ha enyhül az idő, majd a többire is sor kerül. A válogatóüzem infrastruktúrájának 30 százaléka már itt van, lassan érkezik a hátramaradt rész. Egy 2400 négyzetméteres csarnokról van szó, a betonkonstrukció elkészült, érkeznek a szendvicspanelek, azaz a falak. Egy komposztáló is épül a szerves hulladék kezelésére – ez az elkövetkező időszakban lesz kiépítve. Az utolsó munkálat a platók kiépítése lesz. A kivitelezők újabb ütemterve szerint mindez 2017. május végéig kell, hogy befejeződjön, tehát az említett időpontig kiépül minden objektum, és minden felszerelés az említett helyszínre kerül. Ezt követi a működési engedélyek biztosítása. Ahhoz, hogy elkezdjük üzemeltetni a komplexumot, két engedélyt kell biztosítani: az építkezési törvény értelmében a próbaüzemre vonatkozó engedélyt, valamint a hulladékgazdálkodási engedélyt. Ezek biztosítása a törvény által előirányzott határidőket tekintve minimum 2 hónap lesz. Összetettebb folyamat a hulladékgazdálkodási engedély biztosítása, amikor ugyanis benyújtjuk a kérelmet az illetékes szervnek, közvitára bocsátják. A felügyelőségnek is ki kell mennie a helyszínre, elvégezni az ellenőrzést. A próbaüzemre vonatkozó engedély kiadásában a műszaki átvételt végző bizottságnak van a legnagyobb szerepe. Ezt a bizottságot már kineveztük, hogy lerövidítsük a kivitelezési munkálatok utáni műszaki átvétel folyamatát. Lévén, hogy nagyberuházásról van szó, a műszaki átvételre kinevezett bizottsággal már a múlt év szeptemberében aláírtuk az együttműködési szerződést. Folyamatosan elvégezhetők a korrekciók, ezáltal folyamatosan haladnak a műszaki átvétellel. Amikor ez a bizottság kiadja a próbaüzemre vonatkozó engedélyeket, illetve jóváhagyást, azzal az illetékes tartományi titkársághoz fordulunk, hogy kiadják a próbaüzemre vonatkozó végleges engedélyt. A tervek szerint erre 2017 augusztusában kerül sor. Amint megkapjuk az engedélyeket a próbaüzemre, a rendszer működhet. Teljes kapacitás alatt azt értjük, hogy akkor már az egész régióból érkezik a Regionális Hulladéktárolóba a hulladék, teljes üzemben dolgozik a hulladékválogató, a komposztáló, de erre az idén nem kerülhet sor, az önkormányzatok hatáskörébe tartozó hulladékbegyűjtés megszervezése miatt.
A Regionális Hulladéktárolónak jelenleg hat alkalmazottja van, hét önkormányzat területén hét építkezés folyik. Amikor majd üzemel a rendszer, az üzemeltetésére is szükség lesz alkalmazni embereket. Erre vonatkozóan elkészítettük a jövőbeni munkahelyek rendszerének tervezetét, amelyre az alapítónak, azaz az önkormányzatnak kell jóváhagyást adnia. A maximális alkalmazotti létszám akkor lesz esedékes, ha teljes kapacitással dolgozunk, és amikor már lesz annyi bevételünk, hogy megengedhetjük, hogy saját könyvelőségünk, jogászunk legyen. Ez kilencvenöt személy lesz. Ami az üzemeltetés kezdetétől számítva néhány éven belül kell, hogy bekövetkezzen. A főmérnökkel és az európai delegáció szakembereivel, valamint a kivitelezőkkel együtt felmértük, hogy hány emberre lenne szükség az első fázisban – arra a következtetésre jutottunk, hogy nyolcvanhárom ember szükséges. Három átrakóállomás lesz Topolyán (már elkészült), ezenkívül Zentán és Kanizsán is lesz egy-egy, amelyek április végéig várhatólag elkészülnek. Párhuzamosan az átrakóállomásokkal épülnek a hulladékudvarok. A hulladékudvar egy olyan hely, ahová a lakosok saját maguk be tudják vinni a nagyobb térfogatú háztartási hulladékot, ami nem fér a szemeteskannákba, valamint az építkezési törmeléket, a zöld hulladékot, a háztartási veszélyes hulladékot (fluoreszcens csövek, elemek, akkumulátorok). Minden önkormányzatnak lesz egy-egy hulladékudvara. Ezen objektumok üzemeltetésére, a lerakó, válogató, komposztáló alkalmazottai, és az öt tehergépjármű vezetőivel együtt kell, hogy nyolcvanhárom legyen az alkalmazottak minimális létszáma. Az alkalmazottaknak már a próbaüzem beindításánál kell, hogy dolgozzanak, de előtte mindenképpen a kivitelezők által megszervezett szakmai képzésen kell részt venniük – mondta az igazgatónő.
Szerbiában ez lesz az első hulladékgazdálkodási rendszer, ahol megfelelően kezelik majd pl. a biogázt (ami a szerves hulladékból keletkezik), a csurgalékvizet, és hulladékválogató is lesz.
– Az önkormányzatok területén lehetőség lesz a szelektív hulladékgyűjtésre. Egyelőre csak néhányban, majd ez a szám folyamatosan bővül. Kétkukás rendszer lesz, az egyikbe kerül a vegyes hulladék, amit nem lehet újrahasznosítani, míg a másikba az újrahasznosítható hulladék (műanyag, alumínium, papír, egyéb). Külön járművel szállítják majd a hulladéktárolóba ezeket. A távolabb eső településekről a hulladék a költséghatékonyság érdekében az átrakóállomásokra kerül, ahol harminckét köbméteres nagy rollókonténerbe lesz átrakva, és úgy szállítjuk a békovai Regionális Hulladéktárolóba. Itt először a válogatóba kerül, ahol színek meg típus szerint válogatják szét. A vegyes hulladék válogatásánál a rendszer elején gépi válogatás van, egy rozsdobon különböző nagyságú lyukak vannak, amelyen keresztül kihullanak a kisebb részek, főként szerves hulladék – ez a komposztálóba kerül. A nagyobb darabok a válogatás következő állomásához jutnak, ahol mágnessel a fémeket szelektálják, majd ezt követi a kézi válogatás, ahol kézzel válogatják ki az újrahasznosítható hulladékot. Az így rendszerezett hulladék a bálázóba kerül, ahol a típus szerint kiválogatott hulladékot bálázzák. A hulladékbálákat a hulladékszállító központokban értékesítjük, ezt a piaci viszonyok alapján határozzuk majd meg, ahol magasabb árat kínálnak, nyilvánvalóan ott értékesítünk. A vegyes szerves anyagok a komposztálást követően földszerű anyaggá válnak, de ezt nem a föld minőségének javítására lehet majd felhasználni, ezt a lerakó napi fedésére használjuk. A szigetelt lerakót napi szinten fedni kell, és erre kiválóan alkalmas az említett anyag. Külön folyamatokban fogjuk komposztálni a tiszta zöld hulladékot, majd a kapott komposzttal javítani fogjuk a föld minőségét a közterületeken – mondta Kikity Andrea.
