Néhány nappal ezelőtt három magyarországi építész járt Vajdaságban, hogy megtekintsen négy templomot. Ahogyan azt egyiküktől, Káldi Gyula építésztől, a Teleki László Alapítvány Kuratóriumának tagjától megtudtuk, a vajdasági szórványtemplomok állapotfelmérése vette kezdetét, a tervek szerint háromszori kiszállással mintegy húsz templom állapotfelmérését végzik el. Hogy mely templomokat jönnek megvizsgálni, azzal kapcsolatban már a március 7-ei és 8-ai idei első kiszállás alkalmával beszélgetést folytattak a nagybecskereki egyházmegye püspökével és a református esperessel, valamint találkozón jártak a szabadkai püspökségen is, de a listákat még nem állították össze.
Ezen első alkalommal négy templomot tekintett meg a hozzánk érkező három építész, Káldi Gyula, Éber András és Tegzes István: Bánátban Beodrán, Bocsáron és Padén, Bácskában pedig Bajmokon jártak. A programot a Nemzetpolitikai Államtitkárság finanszírozza.
– Elsősorban az elhagyatottabb vidékeket mérjük fel, de hangsúlyozni kell, hogy a felmérés nem jelenti azt, hogy automatikusan ez támogatást is vonz maga után. Rendkívül sok a nagyon gyorsan kiürülő falu, bármilyen szomorú, nehéz és fájó is ezt kimondani. A felmérés két részből áll, egyrészt az adott templom értékeinek a felméréséből, másrészt a közösség állapotának a felméréséből. Ez utóbbi azt jelenti, hogy hány keresztelő, hány temetés van, hány házasság köttetik, van-e magyar iskola, milyen az általános magyar kulturális élet, milyenek a munkahelyi lehetőségek, van-e elvándorlás és hasonló információk – mondta Káldi Gyula, akitől megtudtuk, az első kiszállásba tehát a három beszélgetés tudott beleférni – ami fontos mozzanat, hiszen a további utakat ez készíti elő – és a négy templom meglátogatása, ahol fotók, felvételek készültek, sokat kérdeztek a helyi plébánosoktól is, jegyzeteltek, informálódtak az adott helyzetről és az épület történetéről is. Az adatok feldolgozása viszont már Magyarországra visszatérve történik meg.
– Összesen mintegy húsz helyszín felmérését szeretnénk idén elvégezni. Az állapotfelméréskor a templomok értékeinek és a közösség állapotának felmérésén túl műszaki véleményezés is születik, amelyben a legfontosabb teendőket is felvázoljuk – hallottuk beszélgetőtársunktól.
Nem ez az első alkalom, hogy ezen értékmentő program révén vajdasági templomok újulnak meg. 2000 és 2006 között támogatást kapott az Aracsi Pusztatemplom, a pacséri, a szenttamási, az eleméri, a topolyai, a csókai és a bajsai templom, majd kis kihagyás után 2014-től szintén Pacsér kapott támogatást, a 2002-ben a külső felújításra odaítélt támogatás után ezúttal a belső felújításra, valamint a módosi templom sekrestyetető-javításra és a szerbcsernyei templom is tetőszerkezet-felújításra kapott pénzt.
– Pacsér például többször is szerepelt a programban, hiszen a pacséri templom egy nagyméretű templom. Vajdaságban egyébként is nagyon sok a nagyméretű templom. Egészen más a templomok struktúrája Vajdaságban, mint a felvidéken vagy Erdélyben. Vajdaságban hatalmas méretű, újkori templomokat találunk, amelyek klasszicista, késő barokk vagy neogótikus stílusban épültek. Ezeknek a fenntartása nagyon nehéz. A magyar középkort Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Nyugat-Magyarországon találjuk meg, mert a többi helyen a törökök elég nagy pusztítást végeztek, így a Délvidéken csak nyomokban vannak hírmondói a kis középkori templomoknak.
Az első kiszállás után a tervek szerint tehát még kétszer érkeznek állapotfelmérésre Vajdaságba az építészek, és nyárig, június végéig meg kell történnie a húsz épület állapotfelmérésének és az adatok feldolgozásának is.
