Ugyanaz az osztrák hívőközösség, amely 2013-ban a zentai Jézus Szíve templomnak ajándékozta orgonáját, két évvel később a szabadkai kertvárosi templomnak kínálta fel három harangját. Szakály József, a Jézus a munkás templom plébánosa örömmel vette a felajánlást. A harangok felszentelésére virágvasárnap előtti pénteken került sor.
Msgr dr. Pénzes János megyéspüspök megszentelte majd „megkeresztelte” a harangokat, krizma olajjal keresztet rajzolt rájuk (Gergely Árpád felvétele)
A kertvárosi plébániaépület 1931-ben épült. Egy évvel később a szükségkápolnára egy fa tornyot építenek és egy harangot helyeznek el benne. 1956-ban vált önálló plébániává a Jézus a munkás templom. Szabadka legszerényebb temploma mára plébánia templomi rangot kapott. Az anyakönyveket 1933 óta vezetik. Egészen 2011-ig egyetlen harang hívta szentmisére a híveket, ekkor a 10 méter magas fatoronyba a meglévő bronzharang mellé két másik is érkezik.
2015-ben kapta meg a kertvárosi templom a feldbachi hívek ajándékát: három acélharangot. Akkor még azt tervezték, hogy egy tornyot építenek a három harangnak. Aztán nem így lett.
Msgr. Szakály József, a templom plébánosa elmondta, folyamatos az építkezés, a felújítás a templomban, mivel a tetőt kell előbb megjavítani, úgy döntöttek, nem építenek tornyot, hanem haranglábakra helyezik ki a templomkertbe az osztrák hívektől kapott ajándékot.
Európában Szabadkán kívül csak egy lengyel kisvárosban állnak a templomkerteben a harangok (Gergely Árpád felvétele)
Azt már Szabó Károlytól, a pasztorális tanács elnökétől tudjuk meg, hogy Szakály atya szinte folyamatosan csinosítja a templomot. Kicseréltette a villanyvezetéket, hűtési- és fűtési rendszert szereltetett be, gyóntatószéket, oltárt és szigetelést kapott az épület. Díszes ablakok vannak immár a szerény kistemplomon és díszkivilágítása is van. A templomkertben pedig ott áll Szűz Mária szobra. A harangszentelés alkalmával Szakály atya azt mondta, a húsvéti ünnepek után megkezdik az új hittanterem építését is. A közösségépítés folyamatos. Az Ausztriából kapott harangokat is a hívek támogatásának köszönhetően sikerült felállítani. Bunford Tivadar és Kern Csaba vállalkozók anyagi támogatást nyújtottak, sokan pedig kétkezi munkájukkal segítettek, hogy a rendkívül szép harangláb ott állhasson Szabadka talán legkisebb templomának kertjében.
Dr. Némedi Imre egyetemi tanár tervezte a lengőszerkezetet és a haranglábat. Az ő felügyeletével folyt az építkezés. Mint mondta, nagyon megható volt, hogy milyen szorgalommal, odaadással dolgoztak az emberek azon, hogy a három hatalmas harang a helyére kerüljön. A mérnök úr elmondta, tudomása szerint a szabadkaihoz hasonlóan a templomkertben felállított harangok Európában Szabadkán kívül csak egy lengyel kisvárosban vannak.
Ausztriában a harangok nem voltak felszentelve. Ez külön öröm volt a plébániának, mert a harangokat csak egyszer lehet felszentelni, így ez Szabadkán történhetett meg. A felszenteléskor úgymond útjukra bocsátják a harangokat, és nevet is kapnak. A középre helyezett legnagyobb acélharang a Szent László nevet kapta. A szabadkai püspöki harang után ez a második legnagyobb harang Szabadkán, Észak-Bácskában pedig – leszámítva a püspöki harangot – a legnagyobb. Súlya
2125 kilogramm. Az 1045 kilogrammos harag a II. Pius nevet kapta, a legkisebb, féltonnás acélharangot pedig Doroszlói Máriának nevezték el.
Szakály József atya azt mondta, örül annak, hogy a templomkertbe kerültek a harangok, mert nemcsak hallható immár a harangszó, hanem „látható” is. Az acélból készült harangok hangja a toronyból nem hallatszott volna ilyen szépen, mint így.
Egy püspök életében sem mindennapi dolog a harangszentelés. Msgr. dr. Pénzes János megyéspüspök azt mondta, fiatal papként részt vett két harangszentelésen, de püspökként ez az első ilyen esemény, amikor harangot szentel. Külön öröm számára, hogy egy kis templom kertjébe kerültek ezek a harangok.
A kertvárosi templomhoz 7000 hívő tartozik. Szentmiséket magyar és horvát nyelven tartanak.
