2024. november 27., szerda

A megújult pacséri református templom ünnepe

Magyarországi támogatással valósult meg a műemlékké nyilvánított épület felújítása – Csányi Erzsébet, helybeli lelkésznő a további tervekről is nyilatkozott

A május első vasárnapján jegyzett anyák napi istentisztelet keretében emlékezik meg már hosszú évek óta a pacséri református közösség az egykor Kisújszállásról kirajzott ősökre. Az idén az ünnepség fényét a felújított templom is emelte, és a reformáció 500. évfordulója előtt is tisztelettel adóztak az ünnepi istentisztelet résztvevői.

A felújítások előtt hulló vakolat, salakos, nedves falak fogadták a pacséri református templomba betérőket. A gyülekezetnek – létszámát és anyagi hátterét tekintve, nem lett volna lehetősége önerőből elvégezni a szakszerű restaurációs munkálatokat. A kivitelezésben az utóbbi néhány évben a magyar kormány által 2015-ben elindított Rómer Flóris Terv – Megújuló magyar műemlékek a Kárpát-medencében elnevezésű programja nyújtott segítséget a helyi szorgos, önkéntes kezeknek, a megvalósulását pedig a Teleki László Alapítvány támogatta. Csányi Erzsébet lelkésznő elmondta, hogy a klasszicista stílusú, műemlék jellegű épületen zajló munkálatokat több fázisban hajtották végre a 2000-es évek eleje óta.

– A pacséri reformátusok ősei 1786-ban indultak el Kisújszállásról. Az elődök legelőször vályogtemplomot építettek, majd amikor lehetőségük adódott erősebb épületanyagból építkezni, akkor egy masszívabb szerkezetűt építettek. Ez 1833–1835 között zajlott. A második világháborúban a templomtornyot szétlőtték, és utána egy más stílusú, a tűzrendészeti szempontokat figyelembe véve, magasabb épült fel. Ez a szerkezet 1991-ben már életveszélyessé vált. Ebben az időben lett műemlékké nyilvánítva a templomunk, és ekkor az illetékes hivatal csak az eredeti torony helyreállítását engedélyezte. Legelőször a tetőt újítottuk fel, a templomot korábban borító palát 1920-ban helyezték a tetőre. Elődeink 20 évre tervezték az élettartalmát, mondván, hogy majd később – az anyagi javakat összegyűjtve – tartósabbra cserélik ki. Sajnos közbejött a második világháború forgataga, és az egyházi földek államosítása.

A palatető már számtalan helyen beázott. A felújítási munkálatok kezdetén a műemlékvédő intézet alumínium bádoglemezt hagyott jóvá csereanyagként. A kivitelezésre a közösség 15 évig gyűjtött adományokat is a támogatás mellé. A tetőcsere után következhetett a mennyezet rendbetétele, hiszen a beázások következményeit is meg kellett oldani.

– A templom falai kívül-belül vizesek voltak. Ez le lett verve, és a falak új vakolatot kaptak. Később a templom belső része újra lett festve. Mivel időközben beállt a hideg, a külső meszelést tavaszig halasztanunk kellett – tette hozzá a lelkésznő, aki nem leplezte örömét azzal kapcsolatban, hogy a több évtizedes, összefogással véghezvitt, valóban igényes munkának az eredményét ünnepelhetik.

A május eleji átadó ünnepségen Káldi Gyula építőmérnök, a munkálatokat támogató Teleki László Alapítvány kuratóriumának tagja, aki maga is tanácsokkal látta el a kivitelezőket, rámutatott, a pacséri református templom a klasszicista építészet gyönyörű példája, és hogy egy ilyen korú épület esetében a falak nedvesedésének megoldása kényes, szakmai odafigyelést igénylő téma. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen anyaggal dolgoznak, és hogy milyen műszaki megoldással kivitelezhető a víz elvezetése. Erre hatványozottan oda kellett figyelni ahhoz, hogy a közeljövőben ne jelentkezzen újra a nedvesedés gondja.

– Most egy küllemében, belterében megújult, tisztaságot és rendet sugárzó épület hirdeti az „isteni utat” Pacséron. Mivel azonban műemlék jellegű épületről van szó, továbbra is gondos odafigyelést igényel a karbantartása, illetve szinten tartása a pacséri református templomnak – figyelmeztetett Káldi Gyula.

A pacséri lelkésznőtől megtudtuk még, hogy a nyílászárókat is teljesen felújították. A méretes ablakok két milliméteres üveglapjait – ami több helyen be volt törve-repedezve – négy milliméteresre cserélték, a fém keretet megerősítették, illetve az ajtókat is újrafestették.

– A felújítás részét képezi, hogy a toronyóra is ismét betölti a feladatát. A falu ékességét a közelmúltban tett nagylelkű magánadománynak köszönhetően, gyülekezeti közreműködéssel sikerült felújítani. A megjavított szerkezet üti a negyed- a fél- és a háromnegyed, illetve az egész órákat, és mutatja is a pontos időt – mesélte a lelkésznő, aki rámutatott, hogy a pacséri református templom felújítását – habár a nehezén túl vannak – még nem fejezték be.

– A következő lépésben majd a padokat kell újrafesteni, az Úr asztala és a szószék is festésre vár, illetve az állagmegőrzésre kell gondot fordítani. A templom orgonája több évtizede már nem volt felhangolva, és felújításra vár. Ahhoz, hogy a belső falakhoz hozzá tudjuk férni, a padok egy részét az egyik felében le kellett rövidíteni, úgy, ahogy azt több évtizeddel korábban már a másik felén megtették elődeink. Ezért a fűtést ki kellett szerelni, és ezt nagyon szeretnénk mihamarabb visszaüzemelni. Illetve a templomkert ékességének számított és kihalt bukszus helyét szeretnénk díszkövekkel helyettesíteni a közeljövőben – mondta.

A pacséri református templom (Kazincy Paszterkó Diana felvétele)

A pacséri református templom (Kazincy Paszterkó Diana felvétele)

A pacséri református gyülekezet egy öt évvel ezelőtt végzett felmérés alkalmával körülbelül 1000 főt számlált. Ez a szám már az idősek elhalálozásával, a fiatalok tömeges külföldre távozásával megcsappant. A lelkésznő becslése szerint jelenleg 800 fő tagja az egyháznak Pacséron. Ami a legfájdalmasabb, és aggodalomra ad okot, hogy a fiatal házasokkal az utánpótlást jelentő gyerekek nagy része is távozott a faluból. Jelenleg körülbelül 70 hittanosuk van, ami lényegesen kevesebb, mint az elmúlt évek átlaga. De ezért a számért is hálásak. A gyülekezeti életben 20 aktív hölgy és férfi presbiter végzi a feladatát. A szorgos asszonyok istentisztelet és bibliaóra-látogatás mellett eljárnak a reformátusokra oly jellemző csigatésztát is készíteni. Ennek a bevételét pedig mindig egy meghatározott célra fordítják. A pacséri reformátusok gyülekezeti tevékenységének egyik legfényesebb pontja, hogy immár 16 éve működik a pacséri református egyház keretében egy játszóház, ahova 3–5 éves korú gyermekek járnak. Ezt is pályázati úton tudják működtetni.

Az idén a 20. jubiláris nyári gyermektábort szervezik. Az eddigi hagyományokkal összhangban délelőttönként bibliai történeteket dolgoznak fel, délután pedig kézműves foglalkozásokat szerveznek.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: A pacséri református templom (Kazincy Paszterkó Diana felvétele)