Szabadka, a szecesszió városa

Megtelt a Városháza díszterme olyan helyi polgárokkal, akik magas fokú érdeklődést mutatnak Szabadka kulturális és építészeti öröksége iránt, hiszen egy filmbemutatót szervezett a Civitas 1779 egyesület. A szervezet elsődleges célja a város kulturális adottságainak bemutatása. Az egyesület tevékenysége közé sorolhatóak a kosztümös városi túrák, temetőséták vagy az emlékeket megőrző filmek. Tóth Borisz, a Civitas 1779 egyesület képviselője, a film írója és rendezője elmondta, hogy így, film formájában maradandóvá válik munkásságuk, melyet a jövő generációja bármikor visszanézhet.
– Ezúttal a hangsúlyt a magyar szecesszióra fektettük, illetve Szabadkára, mint szecessziós városra. A film elkészítéséhez  kaptunk egy kis segítséget az önkormányzattól, ugyanis egy pályázati ismeretterjesztő filmről van szó. Ezért hosszabb, mint az előzőek, ám úgy gondoljuk, hogy méltón több időt szánhattunk azon épületek, építészek és személyek bemutatására, akik az építményeket alkották vagy bennük éltek. Ezzel egy olyan alkotást adunk a város polgárainak, a város látogatóinak, amely alaposan megismerteti Szabadkát, mint szecessziós várost. További filmek készítését tervezzük, hiszen sok olyan részlet van itt Szabadkán, amivel foglalkozni kell. Ilyen a neogótika vagy az elfeledett városi kisiparosok, ugyanakkor Szabadka, mint a szimbólumok városa is érdekes téma, melyeket szeretnék majd kifejteni és átadni a közönségnek – mondta el lapunknak az alkotó.
Az eseményen elhangzott, hogy Szabadkán és Palicson mintegy 120 szecessziós épület található, melyek egy része műemlékvédelem alatt áll. A félórás filmben bemutatják a Városházát, a Zsinagógát, a Kereskedelmi Bank épületét, a Raichle-palotát, a Városi Múzeum épültét, de szó esik az Osztrák–Magyar Monarchia országos bankjáról, illetve a Városi bérpalotáról is. A filmben feltűnnek olyan rejtett szecessziós kincsek, melyek mellett a hétköznapokban csak elsétálunk az utcán városunkban. Érdekes részleteket tudhatunk meg ezen ingatlanok alkotóinak családi életéről is, így például a valamikori Minerva nyomda tulajdonosairól, a Fenyvesi családról vagy a város egyik kiemelkedő személyéről, Raichle Ferencről és feleségéről. A filmet hamarosan megtekinthetik az érdeklődők a YouTube-on Szabadka, a szecesszió városa címmel.