Az óbecsei Labud Pejović Iskoláskor Előtti Intézmény nemrégiben a legmagasabb, négyes osztályzatot érdemelte ki a külső értékelés során. Az óvoda munkájában azt pontozták a szakemberek, hogy jelenleg tíz olyan kétnyelvű csoportjuk is van, amelyekben szerb és magyar nyelven is folyik a munka, de a kiváló értékelésben az is szerepet játszott, hogy a magyar csoportokban szerb nyelvet is oktatnak, van angol tanítás, gyermekkórus is működik, kiváló a kollektíva csapatszelleme, és a munkatársak folyamatosan képezik magukat. Ugyancsak a napokban az itt dolgozó Szenes Bovánovity Sarolta munkája is országos elismerésben részesült: az iskoláskor előtti intézmények egészségügyi nővéreinek egyesülete őt választotta a 2016-os év legjobb óvodai egészségügyi nővérévé a prevenció területén. Az elismerés indoklása szerint kompetenciáit különféle képzéseken, előadásokon való részvétellel fejleszti, és számos óvodán kívüli eseményen is igyekszik egészségnevelési elveit sikerre vinni.
18 éve dolgozol az óbecsei óvodában, és ez volt az első munkahelyed is. Pályaválasztáskor miről álmodtál?
- Mindig az volt a vágyam, hogy egy kórház sürgősségi osztályán dolgozzak, más eszembe se jutott. A középiskola elvégzése után a háború miatt abba kellett hagynom a főiskolai tanulmányaimat, és egészségházakban, kórházakban kerestem állást, de nem jártam sikerrel. Édesanyám óvónő volt Péterrévén, ő ajánlotta, hogy próbálkozzam az óvodában. Akkor még fogalmam sem volt arról, hogy egy óvodában mi lehet a feladata egy egészségügyi nővérnek, Petrović Ivanka patronázs nővér adott nekem ehhez iránymutatást, tőle tanultam meg azt, hogy ez az óvodai munka a gyerekek egészségvédelmére, egészségnevelésére és sürgősségi ellátására, valamint a higiéniára összpontosul. Ahogy múltak az évek, egyre több ötletem született arról, hogy miként is lehetne egy ilyen intézményben több eredményt elérni ezen a téren.
Mire jutottál: hogyan lehet egészségre tanítani az óvodásokat?
- Játékos formában, különféle érdekes foglalkozásokkal sokat el lehet érni a gyerekeknél. Az ötleteim megvalósításában partnereim voltak az óvónők is, és a vezetők is mindig támogattak. A szülők keveset foglalkoznak az ilyen egészségügyi témákkal, sokan közülük bizonyára úgy gondolják, hogy erről még korai beszélni a gyerekeknek, holott mi épp azt tapasztaljuk, hogy egy-egy ilyen foglalkozáson vagy rendezvényen úgy szívják magukba az információkat, mint a szivacs. Én azt szeretném, hogy ezekből a rendezvényekből minél több faluhelyre is eljusson, hiszen az ott élő gyerekek is megérdemlik ugyanazokat az élményeket, mint a városiak, és bennük is hatalmas tudásvágy él. Az idén például először szerveztük meg az Egészségnapot, és ezzel egy nagy álmom valósult meg. Az óbecsei Alsóparkban különböző foglalkozásokat tartottunk a gyerekeknek, amelyeken szórakozva tanulhattak. Jövőre Péterrévén, utána pedig Bácsföldváron tartjuk majd meg ezt a rendezvényt.
Egy gyermekvédelemre szakosodott, elsősorban Párizs-környéki óvodákban dolgozó orvosnő megkongatta a vészharangot: azt állítja, hogy körzetében az elmúlt öt évben hatszorosára nőtt azoknak a két-három éves gyermekeknek a száma, akiken komoly viselkedés- vagy figyelemzavar mutatkozik a tabletek és okostelefonok intenzív használata miatt. Te mit tapasztalsz?
- Kétségtelenül vannak káros hatásai ezeknek az eszközöknek, mi is tapasztaljuk ezt, de ebben azért van különbség a városi és a falusi gyerekek között, mert kisebb településen még mindig nem mindenkinek adatik meg az, hogy legyenek ilyen eszközei. Technika nélkül egyébként ma már nagyon nehéz lekötni a gyerekek figyelmét, sokkal fogékonyabbak, ha a foglalkozásokon ilyen eszközöket is bevetünk.
Milyen betegségeknek vannak a leginkább kitéve a gyerekek?
- Mi figyelemmel kísérjük az egyes betegségek megjelenését: ha felüti a fejét a cseppfertőzés, akkor azonnal magasabb szintre emeljük a fertőtlenítést. Ilyen sok beteg gyerekünk, mint a 2016-17-es évben, még soha nem volt. A legtöbben vírusos és allergiás betegségektől szenvednek.
Milyen terveket dédelgetsz?
- Szeretném jobban bevonni a munkámba a szakmunkatársakat, például a fogászokat, de pénz híján intézményes formában ez nemigen működik, szülői értekezletre, műhelymunkára legfeljebb baráti alapon jönnek el, pedig nagyon fontos lenne az, hogy a szülők több információt kapjanak a betegségek megelőzésével kapcsolatosan. Szeretném a szülőket is jobban bevonni a munkánkba, tőlük nemsokára kérdőíven fogom tudakolni azt, hogy ők milyen változtatásokat vagy témákat szeretnének megvalósítani az óvodában. Egyedül ezeknek a terveknek a megvalósítása nem megy, de itt jó a csapat: nem számít se a végzettség, se a munkakör, ha szükség van segítségre, a takarítónőtől az igazgatónőig mindenkit bevonunk a munkába.
Ha most érkezne egy ajánlat egy kórház sürgősségi osztályáról, elmennél?
- Nem mennék. Úgy érzem, itt sokkal jobban tudok előre haladni, eredményt elérni. Én a gyerekekkel tudom megvalósítani az álmaimat.
