Ne Vajdaság viseljen minden terhet

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának legutóbbi bejelentése szerint a tél sem jelent majd semmilyen „megoldást” a menekültek, migránsok számának csökkentése irányában, a következő négy hónapban további mintegy 600 ezer migráns és menekült érkezhet Európába Törökország felől az előrejelzés szerint. Naponta ötezren érkeznek átlagban ma Európába a balkáni útvonalon, melynek, mint tudjuk, Szerbia, Vajdaság is a részét képezi.

Nyilas Mihályt, a Tartományi Migrációs Tanács vezetőjét arról kérdeztük, mekkora terhet visel majd tartományunk, kapunk-e abból a pénzből, amit Szerbia számára hagynak az európai államok jóvá, vagy a „találd fel magad” elve érvényesül majd.

Milyen jelenleg a menekültekkel, migránsokkal kapcsolatos helyzetkép Vajdaságban? Elegendőek-e a kapacitások, elég-e a rendelkezésre álló pénz?

– Amikor ez az interjú készül, Szerbián és Vajdaságon keresztül naponta 5000 – 5500 menekült utazik át, akik közül elenyésző azoknak a száma, akik hosszabb ideig tartózkodnak nálunk. A szerb–horvát határon a hét elejétől kezdve már nem Berkasovónál kelnek át a migránsok, hanem miután buszokkal Šiden a vonatpályaudvarra érkeznek, szinte azonnal felszállnak a Horvátországból naponta négy-ötször érkező vonatokra, majd ezek a vonatok őket egyenesen a horvátországi Slavonski Brodra viszik. Egy-egy vonaton 1 100–1 200 menekült utazik. Egyelőre jól szervezetten, olajazottan működnek a dolgok, de mint mondtam, ez a jelenlegi állapot. Ahogy láttuk, gyakran annak ellenére, hogy nem várható semmilyen változás, pillanatok alatt előállhat egy új helyzet. És a gond forrása nem feltétlenül nálunk kell, hogy legyen. Történhet váratlan dolog bármelyik másik országban Szerbia előtt vagy után a nagy utaztatás balkáni útvonalán vagy az EU-s országokban, ami torlódást okoz, azonnal dominóeffektus keletkezik és a torlódás és az ezzel járó feszültségek megjelennek szinte mindegyik többi országban, illetve azok határain. Mivel szerencsére a jelen pillanatban ilyen gondok nincsenek, s mivel a menekültek csak átutazóban vannak, a jelenlegi szerbiai befogadóhelyi kapacitások messze elegendőek. Ezek nagy része teljesen üres vagy igen kis létszámú menekült tartózkodik bennük rövid ideig. Különösen így van ez azoknál, amelyek az migránsok útvonalától messzebb esnek. Ami a pénzelést illeti, a kezdeti és hónapokig tartó késedelmes költségfedezés és bizonytalanság után, amely különösen az észak-vajdasági önkormányzatainkra rótt nagy terheket, most jelentősen jobb a helyzet. Akiknek ezt tenniük kell – a munkaügyi és szociális védelmi minisztériumra, a köztársasági menekültügyi hivatalra, a nemzetközi szervezetekre gondolok – mindent elkövetnek, a külföldi donációk folyamatosan és időben fedik a felmerült költségeket, tehát pénzügyi téren is olajozottan működnek a dolgok. A tartomány is folyamatosan hozzájárul mindehhez elsősorban a tartományi árutartalékok felhasználásával. Most úgy tűnik, nem kell rendkívüli és nagy összegű támogatást kifizetnünk az állandó költségvetési tartalékból a migrációban érintett vajdasági önkormányzatoknak, mint ahogyan azt tettük augusztusban Magyarkanizsa esetében.

Milyen hatáskörei vannak a tartománynak a befogadóközpontok, egyéb menekültkérdést érintő intézkedések terén? Mi az, amit az újvidéki adminisztráció megtehet?

– Javaslattevő szerepünk van azokra az ingatlanokra vonatkozóan, amelyek tartományi köztulajdonban vannak. Így ajánlottuk fel a principovaci gyermekkórházat e célra, amelyet utána a menekültügyi hivatal használatra át is vett és működteti is azt mint befogadóközpontot. Tudni kell, hogy ilyen célra csak köztulajdonban lévő ingatlanok jöhetnek számításba, amelyek lehetnek önkormányzatiak, tartományiak és köztársaságiak. A tartomány tevékenységei a migrációs kérdésekben tanácsadói jellegűek és elsősorban a Tartományi Migrációs Tanácson keresztül valósulnak meg. A köztársasági szervek felé indítványokkal fordulunk és követve az eseményeket véleményezünk mindent, ami a tartomány területén történik ez ügyben, de a valós hatáskör és ezzel a felelősség a köztársasági szerveknél van.

Hány befogadóközpont lesz a tartomány területén, mekkora költségekkel járnak ezek, honnan teremtik elő a szükséges eszközöket?

– Miután Magyarkanizsán a vásártéri ideiglenes központot bezárták, amely egyébként sem volt alkalmas téli befogadóközpontnak, tartományunkban öt ideiglenes befogadóközpont működik vagy hamarosan kezd el működni: az említett principovaci, az Adaševci motel épületei, valamint a szabadkai, a nagykikindai és a zombori. A szükséges felújítási, átalakítási és felszerelési költségeket a már említett köztársasági és külföldi források fedték és fedik le és így van ez a működtetési költségekkel is.

Igaz-e hogy még 15 laktanyát készítenek elő befogadóközpontnak?

– Ha a szerb kormány eleget akar tenni vállalt kötelezettségeinek, ami most már 6000 befogadóközponti férőhelyet jelent, az üresen álló, már a megfelelő infrastruktúrával rendelkező laktanyák a legkézenfekvőbbek erre a célra. Hiszen Szerbia jelenlegi kapacitásai az egész országban jelenleg nem haladják meg az 1 400 férőhelyet.

Jelenleg hány központ működik? Milyen állapotban vannak? Mennyi személyt tudnak befogadni? Hány főt tudunk Vajdaságban ellátni, ha minden tervezett központ felépül?

– Jelenleg 13 befogadóközpont létezik az országban, 7 ideiglenes és 5 állandó. A felsorolt öt ideiglenes vajdasági mellett még két ilyen van Dél-Szerbiában, Preševón és Miratovacon. Az öt állandó, amely menedékjog-kérőket is fogadhat, pedig a következő: Banja Koviljača, Bogovađa, Krnjača, Sjenica és Tutin. Ezek állapota különböző, még átalakítás és felújítás szükséges sok épületnél, különösen ha nagyobb létszámú menekültet kell majd bennük elhelyezni. A jelenlegi kapacitás mintegy 1500 fő és ennek mintegy egyharmada van a tartományban. Egyelőre nem tudjuk pontosan, hogy ezeken kívül pontosan hol lesznek kialakítva kapacitások. Minden bizonnyal az üresen álló laktanyák jöhetnek elsősorban számításba az ország egész területén.

Szerbia 2,3 millió eurós vissza nem térítendő kölcsönt kapott az Európai Uniótól a menekülthelyzet kezelésére. Jut-e ebből Vajdaságnak?

– Minden bizonnyal, hiszen arányosan kell a támogatást elosztani. A terhek is ilyen arányban jelentkeznek, jelenleg az ország déli és nyugati határán és a befogadóközpontok kialakítása és működtetése miatt egész Szerbiában.

Vajdaságban helyezik-e el majd annak a 6 000 menekültnek a nagyobbik részét, amelyet az EU bizonyos kvótaként hazánk számára meghatározott?

– Itt is az arányosságot kell szem előtt tartani, tehát nem szabad, hogy a tartomány jobban meg legyen terhelve, mint Szerbia többi része. A jelenlegi férőhely-arány ilyen szempontból rendben van és természetesen az új befogadóközpontok kialakításánál is tartani kell ugyanezt az arányt.