Az Egyesült Államok engedélyt kapott arra, hogy csapatokat telepítsen a Panamai-csatornához. A megállapodás aláírása után a védelmi miniszter azt mondta: felszámolják Kína befolyását a fontos vízi útvonalon, sőt azt is megakadályozzák, hogy a jövőben fontos infrastrukturális létesítményeket és földterületeket ellenőrizzen a nyugati féltekén. Peking keményen válaszolt.
Panama engedélyezi, hogy a területét átszelő csatorna mellé és környékére az USA csapatokat telepítsen. Ez is része annak a megállapodásnak, amelyet a héten írt alá a közép-amerikai ország védelmi minisztere, Frank Ábrego és amerikai hivatali partnere, Pete Hegseth. A három évre szóló egyezség kizárja amerikai katonai támaszpontok létesítést Panamában, ám lehetőséget biztosít, hogy a hadsereg és (Washington megbízásából) katonai magáncégek emberei használják „az engedélyezett helyszíneket, létesítményeket és kijelölt területeket kiképzésre, humanitárius tevékenységekre és gyakorlatokra”. A megújítható megállapodás szerint a létesítmények Panama tulajdonát képezik, és a két ország haderőinek „közös használatára” szolgálnak.
A FÉLGYARMATI IDŐKET IDÉZI
Az amerikai csapatok panamai jelenléte érzékeny kérdés, mivel a helyieket leginkább arra emlékezteti, hogy az USA katonai bázisokat működtetett az országban. Ez abban az időszakban (1903 és 1979 között) történt, amikor a Panama-csatorna övezete felett – koncessziós szerződés alapján, geopolitikai okokból – felügyeleti és igazgatási jogot gyakorolt. Az 1914-ben átadott, 81,6 kilométer hosszú víziutat, illetve mindkét partját (10-10 kilométer szélességben) Washington saját enklávéként, félgyarmati területként kezelte. 1999-ben került csak vissza Panama tulajdonába, az 1977-ben aláírt kétállami szerződés alapján.
Donald Trump januári hivatalba lépésekor ismét ráirányította a figyelmet a területre. Közölte: vissza akarja venni a csatornát, amelyet szerinte immár Kína működtet és felügyel. Emlékeztetett arra, hogy az USA annak idején (kétoldalú szerződésben) nem Kínának, hanem Panamának engedte át a fontos útvonal ellenőrzését. Többször utalt arra is, hogy szükség esetén hadserege elfoglalja a területet, amely nem mellesleg a világkereskedelem második legforgalmasabb interkontinentális kereskedelmi útvonala. (A csatornán bonyolítják le az Egyesült Államok konténerszállításának több mint 40 százalékát. Hadihajói mozgatása szempontjából is kulcsfontosságú.)
ELŐSZÖR ODA MENT
Ricaurte Vásquez Morales, az állami felügyelet alatt álló csatorna irányításáért felelős panamai vezető már akkor cáfolta, hogy Peking ellenőrizné és irányítaná a területet.
Panama elnöke pedig visszautasította Trump kisajátítási ötletét. José Raúl Mulino azt üzente Washingtonnak, hogy a csatorna Panama tulajdona és az is marad, az üzemeltetési joggal együtt.
Peking sem hagyta szó nélkül Trump kijelentését, s azt üzente, hogy soha nem avatkozott bele a csatornát érintő ügyekbe és a működtetésébe sem. „Panama szuverenitása és függetlensége nem lehet vita tárgya, a csatorna pedig nem kerülhet egyetlen nagyhatalom irányítása alá sem” – közölte Mao Ning külügyi szóvivő
A Trump-kormányzat kezdettől fogva politikai nyomást gyakorol Panamára, hogy tegyen engedményeket az Egyesült Államoknak. Marco Rubio külügyminiszter első külföldi útja (február 1-jén) is ide vezetett, ahol megerősítette Washington igényét a csatorna feletti ellenőrzésre. Kína befolyását a globális vízi útra pedig elfogadhatatlannak minősítette.
EGYMÁSNAK ÜZENGETNEK
Az amerikai védelmi miniszter napokkal később (február 5-én) telefonon beszélt panamai hivatali kollégájával, és tájékoztatotta, hogy a csatornához való akadálytalan hozzáférés az USA nemzetbiztonsági érdeke.
Hegseth a héten már személyesen kereste fel az országot, ahol arról beszélt, hogy „visszaveszik” a csatornát, Peking nem használhatja azt kémkedésre. A kommunista kínaiak kényszere előtti kapituláció korszaka véget ért. A csatorna kulcsfontosságú, amelyet Panamának kell biztosítania Amerikával, s nem Kínával – jelentette ki, hozzátéve, hogy Kína a jövőben „nem ellenőrizhet kritikus fontosságú infrastrukturális elemeket és földterületeket ezen a féltekén”.
Peking erre felszólította Washingtont, hogy „hagyjon fel a rémhírekkel és azzal, hogy Kínát rosszindulatú módon összefüggésbe hozza a csatornával”. Lin Csien külügyi szóvivő szerint a világon mindenki tudja, hogy ki akarja ellenőrzése alá vonni a Panama-csatornát.
Nyitókép: Fotó: NDTV
