A Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap az idén 354 hitelpályázatot hagyott jóvá 2,97 millió euró, vagy 336 millió dinár értékében. Fennállása óta, azaz több mint tíz év alatt a kiosztott hitelek száma 2196, pénzbeli értéke pedig 13,8 millió euróra gyarapodott. Valamennyiünk megelégedésére jobb lenne, ha az alap az összeg többszörösével rendelkezne, mert akkor mezőgazdaságunk helyzete is kedvezőbb képet mutatna – mondja Szabó József, a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap igazgatója évértékelőjében –, ám a lehetőségek korlátozottak.
Az alap jövőre az eddigieken túl újabb hitelezési vonalakat nem ír ki, azonban jelenleg is folynak a tárgyalások a mezőgazdasági titkárság illetékeseivel, mi módon tudnának nagyobb támogatást nyújtani a termelőknek. Az elképzelések a mezőgazdasági minisztérium vissza nem térítendő támogatási rendszerére építkeznek majd, vagyis a pályázatokon sikerrel járó gazdák a hitelösszeg 10–20–30 százalékában tartományi támogatásban is részesülnének. Tehát a tartományi és az alap pénzeinek társításával növekszik a kiosztandó alaptőke, és a feltételek is kedvezőbben lesznek. A részleteket a program kidolgozása után ismertetik a nyilvánossággal – mondja Szabó.
– Az első hitelvonalra, az öntözőberendezések beszerzésére kiírt pályázatra kimondottan nagy érdeklődés mutatkozott 2012-ben is – mondja Szabó József a 2012-es év eredményeit összegezve. Tavasszal 38, az őszi ciklusban pedig 37 kérvényt bíráltak el sikeresen, évi szinten 728 000 euró, azaz 82 millió dinár értékeben.
– Az idei aszályos évben csak azok tudtak sikeresen termelni, akik éltek az öntözés lehetőségével. Ennek hiányában nagy tarkaságot mutatott a vajdasági határ, mert mint tapasztalhattuk, egyes kukoricaparcellákon teljes hozamkieséssel kellett számolni, másutt 300–600 kiló termett hektáronként. Az öntözőberendezés alatt álló területeken a 10–12 tonna is megtermett hektáronként. A Mezőgazdaság-fejlesztési Alap sorrendben első hitelvonalán az idén sikerült kiosztani az ezredik hitelt. Ez szép eredmény, de örülnénk, ha sokkalta több lehetőségünk is lenne. Erre irányuló tárgyalások folynak jelenleg a Mezőgazdaság-fejlesztési Alap és hitelvonalban részt vállaló tartományi mezőgazdasági titkárság képviselői között. A tervek szerint jövőre nagyobb alaptőkére és az eddigieknél is kedvezőbb feltételekre számíthatnak a pályázók.
Az alap második hitelvonala, a védett kertek, a fóliasátrak és üvegházak, valamint a kísérő felszerelések megvásárlására vonatkozik. Az idén huszonkét pályázó nyert sikeresen, a kiosztott összeg meghaladja a 160 000 eurót, azaz a 18 millió dinárt. Az alap fennállása óta 362 pályázó nyert 1,7 millió euró értékében. Tekintettel arra, hogy védett, biztos termelésről van szó, és emellett munkanélkülieknek ad önfoglalkoztatási lehetőséget, ez iránt is nagy érdeklődés nyilvánul meg minden alkalommal. Az idén azok jártak jól, akik fóliasátrakban termeltek, azonban a termelésnek hátulütője is van, a december elejei kiadós csapadék miatt, a vastag hótakaró terhe alatt nagyon sok fóliasátor berogyott komoly kárt okozva.
A harmadik hitelvonalra, a többéves szőlőültetvények telepítésére többnyire tavasszal nyilvánul meg az érdeklődés, ezért 2012-ben mindössze egy alkalommal hirdettek pályázatot. Pozitív elbírálásban nyolc termelő részesült 5,9 millió dinár (52 000 euró) értékében, az elmúlt időszakban viszont szinte százan élhettek ezzel a lehetőséggel, és mintegy 600 000 eurót osztotta ki erre a célra.
– Korábban nagyobb volt a lelkesedés ezen hitelvonal iránt, és napjainkra jó néhány szőlősgazda immár többhektáros területen gazdálkodik. Az alap munkatársai, jómagam is folyamatosan a terepet járjuk, kapcsolatban vagyunk a gazdákkal, és igyekszünk igényeiknek megfelelni. Így jutottunk arra a megoldásra, hogy borászati felszerelések megvásárlására is lehetőséget nyitottunk. Tekintettel a nagy érdeklődésre, mégsem vagyok elégedett a szőlőültetvények telepítésével, mert az utóbbi időszakban nem nőtt a területek száma. Ehhez hozzájárult az is, hogy a mezőgazdasági minisztérium az előző kormány idejében megvonta a támogatásokat azoktól a szőlőtermelőktől, akik nem kizárólagos agrártermeléssel foglalkoznak, és nem a mezőgazdasági nyugdíjbiztosítást választották. Az agrártárca rendelkezése a gyakorlatban úgy tükröződött, hogy megcsappant az érdeklődés a szőlőtelepítés iránt. A helyzeten javítandó, fogadást kértem Goran Knežević aktuális mezőgazdasági miniszternél, akinek elmondom a szőlőtermelők és borászok felkarolására irányuló elképzeléseimet. Remélem lesz foganatja, nem úgy, mint egyik elődjénél, Saša Dragin miniszternél, aki nem mutatott semmiféle hajlandóságot sem – mondja Szabó.
A többéves gyümölcsültetvények telepítését szolgáló hitelek folyósítását később kezdte meg az alap, de így is ez idáig 172-en nyertek 800 000 eurót meghaladó összegben. Csupán az idén 27 gazda részesült hitelben mintegy 370 000 euró értékében. A szőlőültetvények telepítéséhez viszonyítva a gyümölcsészet iránt sokkalta nagyobb az érdeklődés, és a gazdák a hűtőházak és más tárolóhelyek építésétől sem riadnak vissza.
Az idei kora tavaszi fagykárok miatt a szőlészetben és a gyümölcsészetben is sok helyütt komoly terménykieséssel kellett számolniuk a gazdáknak. Veszteségeik és anyagi gondjaik enyhítése érdekében a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap igazgatóbizottsága úgy döntött, meghosszabbítja a hiteltörlesztés időszakát. A szőlészetben (Fruška gora-i termelőkön kívül) hat hónappal, a gyümölcsészet területén pedig egy évig terjedő időszakkal toldották meg a törlesztési határidőt. A hitelek átütemezését egyénileg lehet kérvényzeni január 31-éig.
A méhészeti felszerelést szolgáló hitelek igénylői a leglelkiismeretesebbek, a leghűségesebben fizetik vissza tartozásaikat – mondja az igazgató. Az alap tevékenysége óta 103 hitelt osztottak ki 37 millió dinár értékében, és csupán az idén 25 sikeres pályaműre folyósítottak 9,5 millió dinárt. Az idei aszályos év ebben a termelési ágazatban okozott legkisebb kiesést. Igaz, a kései fagyok miatt szegényes volt az akáclegelő, de a hiányt bőségesen pótolták a kora nyári virágok.
A birka- és kecsketenyésztéshez szükséges állomány beszerzésére 2012-ben tíz pályaművet illettek pozitív elbírálásban, összes értékük 8,8 millió dinár volt. – Ez az ágazat a legkevésbé ellenőrizhető, és éppen itt tapasztaljuk a leggyengébb visszafizetést. A juh és a kecsketenyésztés komoly szakértelmet igényel, a szakirodalom folyamatos követését, valamint az állat-egészségügyi állomások foglalkoztatottjaival a kapcsolat fenntartását. A legkisebb nemtörődömség az állomány hullásához, anyagi veszteséghez vezethet, és ebből adódik a hitelrészletek törlesztésének elmaradása is – mondja Szabó.
A legnagyobb érdeklődést az idén is a legfrissebb hitelvonal, a traktorok és kapcsolható mezőgazdasági eszközök vásárlására meghirdetett pályáztok váltották ki. A két ciklusban 172-en jutottak új gépekhez 1,6 millió euró értékében. Az utóbbi években az alap 3,5 millió eurót ítélt oda, amelynek hála 137 új traktorral és számos kapcsolható eszközzel gyarapodtak a vajdasági gazdák.
– Sokkal nagyobb az igény az új Belarusz traktorok vásárlására, mint az alap lehetőségei. Goromba számítások szerint 45 százalékos sikerrel tudunk eleget tenni a pályázók igényeinek. A kérvényeket elbíráló bizottság vezérelve, hogy minden ciklusban valamennyi vajdasági község és nemzetiség is egyaránt képviselve legyen a nyertesek között. Akinek pedig nem sikerült előszörre, ne veszítse a reményt, próbálkozzon a következő körben is, amelyet kora tavasszal meghirdetnek ismét.
A tenyészbikák vásárlására az idén 14-en pályáztak sikeresen, a kiosztott összeg meghaladja a 15 millió dinárt. A feltételek ezen a hitelvonalon is kecsegtetőek, és tekintettel az aszályos év miatt bekövetkezett takarmányhiányra, a hiteltörlesztési időszakot fél évvel hosszabbították.
A jégelhárító hálók beszerzésére kiírt pályázatra mindössze egy személy jelentkezett az idén, és a létező legnagyobb, 15 000 eurós összeget kaphatta meg. A magtározók és silók megvásárlására meghirdetett pályázaton eddig ketten nyertek. A jóváhagyott összeg meghaladja a 3 millió dinárt.
Az alap jövőre kétmillió eurót meghaladó alaptőkével kezdi az évet, amely az előző hitelek visszafizetéséből származik, valamint 65 millió dinárra számíthat a tartományi költségvetésből, holott jegyzi meg az igazgató, tavaly 100 milliót kaptak, az idén pedig 200-at kértek. Az alap számít még a tartományi pénzügyit titkárság támogatására is, így összességében 3–3,5 millió euró áll majd az alap és a gazdák rendelkezésére 2013-ban.
